Kedves olvasóim...
Igaz most nem részt hoztam...amit sajnálok..:( de valami mással álltam elő...nem tudom tetszeni fog e az ötlet vagy jó ötlet e de így több mint 1 év elteltével szeretnék blogtalálkozót...
Találkozni veletek és megköszönni személyesen is hogy olvassátok a történetem..s egy kis meglepetést is beszervezni..:$
Igaz időmérő lesz de ugye késő délután így szombaton délután elejében szeretnék találkozni veletek...(Szegeden lenne a kis összejövetel a Dóm téren ahol Seb parádézott még 2009-ben)
Lehet sokatoknak nem jó a helyszín talán túl messze laktok de remélem lesznek azok akik eljönnének..:)
Szóval még egyszer:
Időpont:2011.november.26 (A délután alkalmával de ezt még majd pontosabban egyeztetünk)
Helyszín:Szeged,Dóm tér.
Ha szeretnél jönni akkor tudasd velem itt: zsanett_sebita@citromail.hu
Remélem lesz aki eljön...és szakítotok rám időmérő előtt pár órát..:DD
Puszíí:$ebitaa
Köszönöm az új fejlécet Rolandnak...!! Nagyon passzol a történet alakulásához..!! Puszíí:$ebitaa
2011. november 19., szombat
2011. november 1., kedd
56.RÉSZ
Kedves mindenki...amint ígértem itt a következő rész és őszi szünet van ám... :D
Remélem nem üt le senki a rész miatt azért kérem a véleményeket... :P
Az előző rész...uhhh hát nagyon köszönöm a 10 komit..így ezt a részt azoknak akik írtak...
Az igazi eredményeket illetően pedig... gratulálok Sebnek az Indiai nagydíj győzelméhez és a csapatnak pedig a címvédésért...♥^^
a következő részt talán megkapjátok 2-3 hét múlva de nem ígérek semmit...majd próbálkozok...:DD
Amint látjátok új fejléc...imádom csodás lett...köszönöm Kittinek akit lesokkoltam a kéréseimmel...de tényleg nagyon csini kis kép lett...így ezt a részt neki...mellesleg jó utólag nagyon utólag isten éltesse sokáig 2007 világbajnokát...:D
Nem is húzom sokáig jó olvasást...és remélem kapok pár hozzászólást..de határ most sincsen..:D;)
Puszíí:$ebitaa
…………………
- Nem is adnék-, fordítottam neki hátat.
- Srácok én nagyon álmos vagyok, nem mennénk aludni-, kérdezte Zsófi.
- De persze szerintem is elég volt a mai napból-, jött Seb s megfogta a kezem.
- Jaime és én elpakoljuk a mosatlant és a kaját addig ti mennyetek csak fürdeni meg ilyenek.
- De én, megvárlak. -, súgta Seb.
- Menjél, csak fürödj meg majd utána én is pancsolok.
- Rendben-, adott puszit majd a többiek után ment.
Mi addig leszedtük az asztalt és elpakoltuk a maradék kaját.
- Remélem nem baj, hogy téged kértelek, meg hogy maradj.
- Nem baj, ha elmondod miért menekültetek el.
- Khm..ezt úgy érted, hogy mikor mindketten eltűntünk..
- Jaj, ne szégyenlősködj már, sex volt?-, kérdezte kíváncsian.
- Nem-, adtam az egyszerű választ
- Kimivel épp ugráltunk a medencébe mikor meglátott titeket és épp egymás alsójában kutakodtatok-, mondta komolyan.
- Te jó ég ti meglestetek minket-, néztem rá komolyan.
- Én csak egy pillanatra néztem oda-, pirult el.
- Kimi meg gondolom nem annyira.
- Bizony nézett titeket egy darabig és az óta kicsit dühös is volt.
- Lehet is mert nem őt jutattam a csúcsra-, szedtem tovább a tányérokat.
- Ezt hogy érted akkor sex volt?-, kérdezte ismét
- Hát kedves úgy értem, hogy egyszerűen benyúltam a nadrágjába és örömet szereztem neki-, nevettem azon, hogy ilyen köztünk még nem is történt soha.
- Hogy mit csináltál-, kérdezett vissza
- Igen jól hallottad-, csomagoltam be a maradék húst.
- Nem semmi vagy-, nézett rám komolyan
- Tudom, de ezt ne mond senkinek.
- Rendben lakat a számon-, húzta be a láthatatlan cipzárt majd nyomott lakatot is rá.
Bent sikerült elkerülnöm mindenkit és senki nem faggatott tovább arról hogyan is szereztem örömet Sebnek. Elpakoltam a hűtőbe még a maradék kaját s halkan elindultam az emeletre. Azonban mikor benyitottam a szobánkba csalódnom kellet, mert Seb már az igazak állmát aludta. Halkan elmentem lezuhanyozni majd belebújtam a bugyimba és bemásztam Seb mellé az ágyba.
- Késtél-, súgta majd közelebb húzott magához.
- Tudom és bocsi.
- Mellesleg nincsen rajtad ruha-, hallottam a hangján hogy mosolyog.
- Zavar-, kérdeztem s már azon voltam, hogy kimászok az ágyból, de visszahúzott.
- Imádom az illatod-, adott puszit a mellemre.
- Én meg téged-, csuktam le a szemeim s már el is aludtam.
Nem sokat aludhattam, mert reggel valami idegbeteg nem tudott leszállni a csengőről.
- Majd én megyek-, mondta Seb s már ki is szállt az ágyból.
Egy idő után abbamaradt a csengetés így gondolom leérhetett. Próbáltam visszaaludni hátha sikerül mivel még csak délután fél 1 volt mi meg 2 után feküdtünk le. Seb már jó ideje lent volt a földszinten s elképzelésem sem volt mit csinálhat. Egy idő után meguntam felvettem a pólóját, ami épp a szekrényajtón lógott és lementem a földszintre. Seb a konyhában ült és épp a postát olvasta, vagyis inkább csak egy levelet elemezgetett. Reggel volt így eszembe sem jutott mi lehet az pedig fontos volt nagyon is. Átnéztem a postát és találtam benne pár újságot, de épp hogy csak elvettem Seb elkezdett könnyezni majd fejét támasztva nézett maga elé s folytak a könnyei.
- Jól vagy-, kérdeztem félve.
- Olvasd el-, nyújtotta oda remegő kezekkel a papírt.
Mikor megláttam kinek szól hirtelen megakadt a levegő.
Kedves Zsanett”
Úgy gondoltam a vizsgálatokhoz nem igazán értesz te és Sebastian sem, az eredményt persze elküldtem a levél mellé. Ha előbb azt láttad, akkor tudom nem sokat olvastál le belőle így megírtam ezt, mint talán te kezdő hogy tudd, gondolom, már egész jól vagy sem hányinger, szédülés sem semmi nem kerülget, ne tedd fel a kérdést, hogy honnan tudom, de én úgyis megadom a választ. Mindössze csak egy komoly fertőzést kaptál el, ami 2-3 nap között érvényes így mára már kutya bajod s talán nem kellet volna ilyen módú dologhoz fordulni. Tehát hogy a lényeget mondjam, nem vársz babát.
Üdv: Klaudia!!!
Az utolsó mondat olvasása után a levél kiesett a kezemből s sírva rogytam le a földre.
- Semmi baj édesem-, ült le mellém Seb a földre.
Nem szóltam semmit csak hozzábújtam és szorosan öleltem magamhoz éreztem, hogy ő velem van, de mintha teljesen elhagyott volna mindenki egyedül éreztem magam s talán még most sem fogtam fel igazán, hogy nem lesz baba. Nem lesz nekem és Sebnek közös kis lurkója.
- Nem lesz baba érted nem lesz kis babánk-, üvöltöttem a fájdalomtól. Nem a fizika fájdalom, hanem a lelki tudat fájt, hogy nem lesz az, amit megálmodtunk.
- Tudom-tudom jól-, simogatta az arcom.
- Nem kell vásárolnunk és nem kell festenünk sem nem lesz semmiféle legfiatalabb Vettel-, sikítottam s közben megállás nélkül folytak a könnyeim.
- Kicsim nyugodj meg nem lesz semmi baj, itt vagyok, veled túllépünk rajta, hidd, el nekem is fáj nagyon, de túl kell lenünk rajta.
- Beleéltem maga és téged is képes voltalak becsapni mikor tudtam, hogy nem biztos még semmi-, ütöttem bele a mellettem lévő konyhaszekrénybe.
- Szeretlek, és mi itt vagyunk, egymásnak nem hagylak egyedül és nem hagylak, cserben veled leszek, és együtt túl leszünk rajta. -, biztatott, de közben neki is folytak a könnyei.
- Rendben jó együtt leszünk és túllépünk-, próbáltam mosolyogni, de nem igazán ment.
- Akkor megbeszéltünk-, mosolygott rám majd lágyan megcsókolt.
- Mi ez a hangzavar-, jelent meg a kis spanyol
- Jaime-, álltam fel a földről és öleltem meg.
- Mi a baj-, tolt el magától hogy a szemembe tudjon nézni.
- Nem lesz babánk-, néztem szomorúan Sebre.
- Jaj, édesem majd lesz nem is egy-, sóhajtott majd újra magához húzott és átölelt.
- De én akartam őt-, súgtam a fülébe.
- Tudom.
- Végre boldognak lenni vele-, súgtam ismét.
- Seb, ha nem baj szeretném a futam után elvinni Zsani Spanyolországba, hogy kicsit elfeledkezzen a mindennapokról, persze csak ha engeded.
- Vidd, csak Seb pedig majd jön hozzám-, jött be Kimi a konyhába.
- Rendben így mindkettőnknek jó lesz-, jött közelebb Seb s átvett Jaime kezei közül.
- Lehet együtt kéne próbálkozni, de ha Jaime szeretne elvinni kicsit magához és te menni szeretnél, nem tartalak vissza-, nézett fájdalmasan a szemembe.
- Nem akarlak itt hagyni, de időre van szükségem.-, húztam közelebb magamhoz.
- De ha te másként érzed, maradok-, próbáltam mosolyogni.
- Nem dehogy ott kicsit könnyebb lesz, és aztán újrakezdjük jó-, kérdezte
- Rendben-, adtam neki puszit majd elengedtem.
- Hová mész-, kérdezte félve.
- Felöltözni-, nevettem.
- Nekem tetszik ez az összeállítás-, nyújtott nyelvet.
- Majd egyszer megmutatok mást is-, haraptam meg az alsó ajkam
- Jól hangzik nagyon jól-, mosolygott.
- Mire leérek, legyen ám kaja-, indultam el az emeletre.
- Igen is főnök-, nevetett Jaime.
Mosoly és nevetés, ami ide most kicsit sem vág, tudom, kívülről erősnek mutatom magam, míg legbelül a lelkem és a szívem majd megszakad a fájdalomtól, attól hogy elhittem és elhitettem azt, hogy babánk lesz és most sehol nincsen a kicsi. Fáj mégis meg kell próbálni erősnek lenni, nemsoká esküvő s ilyen állapotba nem lehet megjelenni egy ilyen nagyszerű eseményen. Levettem Seb pólóját s a helyett egy nyári ruhát vettem fel. A hajam-felkötöttem sminkként pedig csak szemceruzát és szempillaspirált használtam. Ahogy készlettem, lementem a földszintre, azonban a konyhában már mindenki lent ült és amint beléptem a beszélgetés is abbamaradt.
- Ne is beszéljetek, erről kérlek, megtörtént így történt ezen már nem tudunk változtatni-, mentem a hűtőhöz s öntöttem magamnak egy pohár tejet. Valamilyen épp mondat kellet nekik és talán abbahagyják.
- Pirítós jó lesz-, kérdezte Jaime.
- Tökéletem-, ültem le Seb mellé és elvettem tőle az egyik szelet pirítósát.
- Héjjj kicsim az-az enyém-, durcizott.
- Majd Jaime hozza nekem és odaadom az egyiket-, nyújtottam neki nyelvet.
Mire megettem a pirítóst az enyém még nem volt kész így kicsit lazábbra vettem a regeli sorát.
- Vajkrém felvágottal-, nevetett Kimi
- Te nem ismered a kenyeret?-, kérdezte Leo.
- De csak tudod Jaime nem red bull tempóban halad a kajával-, húztam el a szám.
- Jó hogy nem azt várod hogy meg is egyem helyeted-, tette le elém a tányért.
- Köszönöm bátyó-, húztam közelebb és puszit adtam az arcára.
- Szívesen húgi-, húzta meg a copfom
- Te jó ég-, kaptam a szám elé a kezem.
- Mi a baj kicsim-, kérdezte Seb.
…………………
Kedves mindenki...amint ígértem itt a következő rész és őszi szünet van ám... :D
Remélem nem üt le senki a rész miatt azért kérem a véleményeket... :P
Az előző rész...uhhh hát nagyon köszönöm a 10 komit..így ezt a részt azoknak akik írtak...
Az igazi eredményeket illetően pedig... gratulálok Sebnek az Indiai nagydíj győzelméhez és a csapatnak pedig a címvédésért...♥^^
a következő részt talán megkapjátok 2-3 hét múlva de nem ígérek semmit...majd próbálkozok...:DD
Amint látjátok új fejléc...imádom csodás lett...köszönöm Kittinek akit lesokkoltam a kéréseimmel...de tényleg nagyon csini kis kép lett...így ezt a részt neki...mellesleg jó utólag nagyon utólag isten éltesse sokáig 2007 világbajnokát...:D
Nem is húzom sokáig jó olvasást...és remélem kapok pár hozzászólást..de határ most sincsen..:D;)
Puszíí:$ebitaa
…………………
- Nem is adnék-, fordítottam neki hátat.
- Srácok én nagyon álmos vagyok, nem mennénk aludni-, kérdezte Zsófi.
- De persze szerintem is elég volt a mai napból-, jött Seb s megfogta a kezem.
- Jaime és én elpakoljuk a mosatlant és a kaját addig ti mennyetek csak fürdeni meg ilyenek.
- De én, megvárlak. -, súgta Seb.
- Menjél, csak fürödj meg majd utána én is pancsolok.
- Rendben-, adott puszit majd a többiek után ment.
Mi addig leszedtük az asztalt és elpakoltuk a maradék kaját.
- Remélem nem baj, hogy téged kértelek, meg hogy maradj.
- Nem baj, ha elmondod miért menekültetek el.
- Khm..ezt úgy érted, hogy mikor mindketten eltűntünk..
- Jaj, ne szégyenlősködj már, sex volt?-, kérdezte kíváncsian.
- Nem-, adtam az egyszerű választ
- Kimivel épp ugráltunk a medencébe mikor meglátott titeket és épp egymás alsójában kutakodtatok-, mondta komolyan.
- Te jó ég ti meglestetek minket-, néztem rá komolyan.
- Én csak egy pillanatra néztem oda-, pirult el.
- Kimi meg gondolom nem annyira.
- Bizony nézett titeket egy darabig és az óta kicsit dühös is volt.
- Lehet is mert nem őt jutattam a csúcsra-, szedtem tovább a tányérokat.
- Ezt hogy érted akkor sex volt?-, kérdezte ismét
- Hát kedves úgy értem, hogy egyszerűen benyúltam a nadrágjába és örömet szereztem neki-, nevettem azon, hogy ilyen köztünk még nem is történt soha.
- Hogy mit csináltál-, kérdezett vissza
- Igen jól hallottad-, csomagoltam be a maradék húst.
- Nem semmi vagy-, nézett rám komolyan
- Tudom, de ezt ne mond senkinek.
- Rendben lakat a számon-, húzta be a láthatatlan cipzárt majd nyomott lakatot is rá.
Bent sikerült elkerülnöm mindenkit és senki nem faggatott tovább arról hogyan is szereztem örömet Sebnek. Elpakoltam a hűtőbe még a maradék kaját s halkan elindultam az emeletre. Azonban mikor benyitottam a szobánkba csalódnom kellet, mert Seb már az igazak állmát aludta. Halkan elmentem lezuhanyozni majd belebújtam a bugyimba és bemásztam Seb mellé az ágyba.
- Késtél-, súgta majd közelebb húzott magához.
- Tudom és bocsi.
- Mellesleg nincsen rajtad ruha-, hallottam a hangján hogy mosolyog.
- Zavar-, kérdeztem s már azon voltam, hogy kimászok az ágyból, de visszahúzott.
- Imádom az illatod-, adott puszit a mellemre.
- Én meg téged-, csuktam le a szemeim s már el is aludtam.
Nem sokat aludhattam, mert reggel valami idegbeteg nem tudott leszállni a csengőről.
- Majd én megyek-, mondta Seb s már ki is szállt az ágyból.
Egy idő után abbamaradt a csengetés így gondolom leérhetett. Próbáltam visszaaludni hátha sikerül mivel még csak délután fél 1 volt mi meg 2 után feküdtünk le. Seb már jó ideje lent volt a földszinten s elképzelésem sem volt mit csinálhat. Egy idő után meguntam felvettem a pólóját, ami épp a szekrényajtón lógott és lementem a földszintre. Seb a konyhában ült és épp a postát olvasta, vagyis inkább csak egy levelet elemezgetett. Reggel volt így eszembe sem jutott mi lehet az pedig fontos volt nagyon is. Átnéztem a postát és találtam benne pár újságot, de épp hogy csak elvettem Seb elkezdett könnyezni majd fejét támasztva nézett maga elé s folytak a könnyei.
- Jól vagy-, kérdeztem félve.
- Olvasd el-, nyújtotta oda remegő kezekkel a papírt.
Mikor megláttam kinek szól hirtelen megakadt a levegő.
Kedves Zsanett”
Úgy gondoltam a vizsgálatokhoz nem igazán értesz te és Sebastian sem, az eredményt persze elküldtem a levél mellé. Ha előbb azt láttad, akkor tudom nem sokat olvastál le belőle így megírtam ezt, mint talán te kezdő hogy tudd, gondolom, már egész jól vagy sem hányinger, szédülés sem semmi nem kerülget, ne tedd fel a kérdést, hogy honnan tudom, de én úgyis megadom a választ. Mindössze csak egy komoly fertőzést kaptál el, ami 2-3 nap között érvényes így mára már kutya bajod s talán nem kellet volna ilyen módú dologhoz fordulni. Tehát hogy a lényeget mondjam, nem vársz babát.
Üdv: Klaudia!!!
Az utolsó mondat olvasása után a levél kiesett a kezemből s sírva rogytam le a földre.
- Semmi baj édesem-, ült le mellém Seb a földre.
Nem szóltam semmit csak hozzábújtam és szorosan öleltem magamhoz éreztem, hogy ő velem van, de mintha teljesen elhagyott volna mindenki egyedül éreztem magam s talán még most sem fogtam fel igazán, hogy nem lesz baba. Nem lesz nekem és Sebnek közös kis lurkója.
- Nem lesz baba érted nem lesz kis babánk-, üvöltöttem a fájdalomtól. Nem a fizika fájdalom, hanem a lelki tudat fájt, hogy nem lesz az, amit megálmodtunk.
- Tudom-tudom jól-, simogatta az arcom.
- Nem kell vásárolnunk és nem kell festenünk sem nem lesz semmiféle legfiatalabb Vettel-, sikítottam s közben megállás nélkül folytak a könnyeim.
- Kicsim nyugodj meg nem lesz semmi baj, itt vagyok, veled túllépünk rajta, hidd, el nekem is fáj nagyon, de túl kell lenünk rajta.
- Beleéltem maga és téged is képes voltalak becsapni mikor tudtam, hogy nem biztos még semmi-, ütöttem bele a mellettem lévő konyhaszekrénybe.
- Szeretlek, és mi itt vagyunk, egymásnak nem hagylak egyedül és nem hagylak, cserben veled leszek, és együtt túl leszünk rajta. -, biztatott, de közben neki is folytak a könnyei.
- Rendben jó együtt leszünk és túllépünk-, próbáltam mosolyogni, de nem igazán ment.
- Akkor megbeszéltünk-, mosolygott rám majd lágyan megcsókolt.
- Mi ez a hangzavar-, jelent meg a kis spanyol
- Jaime-, álltam fel a földről és öleltem meg.
- Mi a baj-, tolt el magától hogy a szemembe tudjon nézni.
- Nem lesz babánk-, néztem szomorúan Sebre.
- Jaj, édesem majd lesz nem is egy-, sóhajtott majd újra magához húzott és átölelt.
- De én akartam őt-, súgtam a fülébe.
- Tudom.
- Végre boldognak lenni vele-, súgtam ismét.
- Seb, ha nem baj szeretném a futam után elvinni Zsani Spanyolországba, hogy kicsit elfeledkezzen a mindennapokról, persze csak ha engeded.
- Vidd, csak Seb pedig majd jön hozzám-, jött be Kimi a konyhába.
- Rendben így mindkettőnknek jó lesz-, jött közelebb Seb s átvett Jaime kezei közül.
- Lehet együtt kéne próbálkozni, de ha Jaime szeretne elvinni kicsit magához és te menni szeretnél, nem tartalak vissza-, nézett fájdalmasan a szemembe.
- Nem akarlak itt hagyni, de időre van szükségem.-, húztam közelebb magamhoz.
- De ha te másként érzed, maradok-, próbáltam mosolyogni.
- Nem dehogy ott kicsit könnyebb lesz, és aztán újrakezdjük jó-, kérdezte
- Rendben-, adtam neki puszit majd elengedtem.
- Hová mész-, kérdezte félve.
- Felöltözni-, nevettem.
- Nekem tetszik ez az összeállítás-, nyújtott nyelvet.
- Majd egyszer megmutatok mást is-, haraptam meg az alsó ajkam
- Jól hangzik nagyon jól-, mosolygott.
- Mire leérek, legyen ám kaja-, indultam el az emeletre.
- Igen is főnök-, nevetett Jaime.
Mosoly és nevetés, ami ide most kicsit sem vág, tudom, kívülről erősnek mutatom magam, míg legbelül a lelkem és a szívem majd megszakad a fájdalomtól, attól hogy elhittem és elhitettem azt, hogy babánk lesz és most sehol nincsen a kicsi. Fáj mégis meg kell próbálni erősnek lenni, nemsoká esküvő s ilyen állapotba nem lehet megjelenni egy ilyen nagyszerű eseményen. Levettem Seb pólóját s a helyett egy nyári ruhát vettem fel. A hajam-felkötöttem sminkként pedig csak szemceruzát és szempillaspirált használtam. Ahogy készlettem, lementem a földszintre, azonban a konyhában már mindenki lent ült és amint beléptem a beszélgetés is abbamaradt.
- Ne is beszéljetek, erről kérlek, megtörtént így történt ezen már nem tudunk változtatni-, mentem a hűtőhöz s öntöttem magamnak egy pohár tejet. Valamilyen épp mondat kellet nekik és talán abbahagyják.
- Pirítós jó lesz-, kérdezte Jaime.
- Tökéletem-, ültem le Seb mellé és elvettem tőle az egyik szelet pirítósát.
- Héjjj kicsim az-az enyém-, durcizott.
- Majd Jaime hozza nekem és odaadom az egyiket-, nyújtottam neki nyelvet.
Mire megettem a pirítóst az enyém még nem volt kész így kicsit lazábbra vettem a regeli sorát.
- Vajkrém felvágottal-, nevetett Kimi
- Te nem ismered a kenyeret?-, kérdezte Leo.
- De csak tudod Jaime nem red bull tempóban halad a kajával-, húztam el a szám.
- Jó hogy nem azt várod hogy meg is egyem helyeted-, tette le elém a tányért.
- Köszönöm bátyó-, húztam közelebb és puszit adtam az arcára.
- Szívesen húgi-, húzta meg a copfom
- Te jó ég-, kaptam a szám elé a kezem.
- Mi a baj kicsim-, kérdezte Seb.
…………………
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)