2010. augusztus 29., vasárnap

Újra itthon egyben és épségben...Van egy kis meglepi a töriben...ÉS ezentúl próbálom hozni a részeket..Ezt a részt Zsófimnak♥♥




40.RÉSZ.


………….

Újra egy pár boldogan kijelenthetem. Soha nem voltam még ilyen kétségbeesett, mint most nem tudom mit tettem volna, ha elhagy, ha örökre kilép az életemből. Tudom jól, hogy én voltam a hibás és tudom, hogy nagy hülyeséget csináltam, de ami megtörtént-megtörtént. Már újból Kimi házában vagyunk, és olyan mélyen alszik a párom, hogy észre sem veszi, hogy simogatom az arcát. Kimivel tisztáztam mindent, ezen túl barátok leszünk nagyon jó barátok. Ari és Jenson visszamentek németbe, mert hamarosan sor kerül Seb 23. szülinapi bulijára, amiről persze sejtése sincs és Kedden pedig a koszorúslányruhákat választjuk ki. Jaime és Lucas helyet kaptak a vendégszobában és a kis spanyol még azt is megfogadta, hogy el nem mozdul mellőlem, amíg ki nem derül mi lett velem. Lucas is nagyon kedves srác csak jobban meg kell ismerni. Ma délelőtt engedtek ki a korházból a doktor azt mondta 1 nap megfigyelés bőven elég volt, és hogy a párom nélkül az alvás is nehéz. Most nyugodtan alszom, mert az én szőke hercegem kezei közt vagyok. Holnap úgy tervezzük, Svájcba utazunk és tisztáztuk a babakérdést,ha van, baba megtartjuk, ha nincs…Nincs olyan, hogy nincs ha nincs, akkor mindketten beleörülünk. Seb már úgy várja a jövevényt, mint kisgyerek az ajándékot. Most is a hasamon pihen a keze. Örülök, hogy megbocsájtott a ballépésem után meg sem érdemlem őt.
- Szeretlek drága-, nyíltak lassan a szemei majd erősen magához húzott.
- Én is téged-, kezdtem kissé sírni. Már ébredéskor az első szava hogy SZERETLEK.
- Mióta vagy fent?-, dörzsölte meg szemeit majd kicsit megrázta fejét, hogy ne legyen annyira kócos.
- Egy jó órája-, válaszoltam s közben az oldalát simogattam.
- Akkor sajnálom, hogy várnod kellet rám
- Semmi probléma rád akármikor megéri várni-, már valahol a gerincvonalánál jártak kezeim.
- Oké, de ezt most hagyd abba. -, nyúlt a kezeimért majd erősen leszorította őket,- Az orvos azt mondta pihened, kell-, nézett rám komolyan, de belül tudtam, hogy ugyanúgy kíván, mint én őt.
- Amit nem tud, az nem fáj neki-, raktam a homlokom az övéhez majd szám az ö ajkaihoz s nyelvem felfedezőúton járt, míg kezeink sem tétlenkedtek övé az én combomon az enyém pedig valahol a nyaka körül.
- Elég-, mászott ki karjaimból majd elhagyta a szobát. Mindezt olyan gyorsasággal tette, hogy az autóját is megelőzte volna. Kivetett az örömmert ez volt az első igazi szenvedélyes csókunk mióta kitört a háború. Lassan felkeltem én is és a nappaliba mentem ahol a négy srác libasorban állt az ajtóban. Elöl Kimi utána Lucas,Jaime majd Seb. Az ajtóra pillantva megláttam egy barna magas és kissé szeplős lányt. Elképzelésem nem volt ki lehet ő.
- Már itt van-, mutatott rám a Jégember
- Hogy én-. Mutattam magamra, mert nem igazán értettem semmit.
- Igen te-, jegyezte meg kissé félénken. - Légy szíves fiuk magunkra hagynátok, hagynátok?-, kérte a Finnt, a Brazilt, Spanyolt és a szőke németet, de nem szóltak semmit csak katona módjára elhagyták a főbejáratot.
- Gyere beljebb-, tessékeltem beljebb a hölgyet.
- Köszönöm-, vigyorgott.
- Miért is keresel?-, tértem egyből a lényegre.
- Jaj, igen elnézést hogy be sem mutatkoztam. Zsófi vagyok-, nyújtót kezet.
- Örülök, hogy megismerhetlek, én pedig Zsanett vagyok Zsanett Samu. -, mutatkoztam be én is neki.- Megkínálhatlak valamivel?
- Igen Zsani ismerlek. Köszi, nem kérek semmit.
- Ismersz-, lepődtem meg.
- Igen most mondok, valamit viszont ígérd, meg hogy nem kapsz szívrohamot-, próbált nyugodt maradni, de belül 100 kis lepke repkedett.
- Így biztosan nyugodt maradok, ha így kezded-, lettem egyre izgatottabb, de eközben megláttam a konyhaajtóban figyelő fejeket._ Gyertek már be-, nevetem el magamat. E mondat hallatán mind a négy srác örült módjára indult a nappali felé. Seb erősen átkarolt míg Jaime a fotel mögött állt. Lucas a másik kanapén Kimivel. Mikor már mindenki kényelmesen elhelyezkedett kerek szemekkel figyeltek, ami láttán megint nevetnem kellet.
- Na, szóval-, állt meg egy pillanatra. - Én a húgod vagyok. -, mondta kb. 100%-os mosollyal az arcán.
- Hogy mi-, lett döbbent az arcom, de legbelül örültem.
Mindenki mereven nézett Zsófira, aki megilletődésében hol engem, hol a srácokat fürkészte.
- Az hogy lehet-, törte meg a csendet Jaime s ide-oda kapkodta a fejét köztünk.
- Úgy hogy egy a papánk. A többit gondolom, nem részletezem-, vágta a választ az állítólagos húgom, de a végét kicsit elnevette.
- És a szüleim tudják mindezt-, kérdeztem még mindig mereven.
- Igen ők küldtek ide, mert tudtak a honn létedről. -, ekkor Sebre néztem, aki elmosolyodott. Tudtam valahogy éreztem, hogy felhívja őket az egészségi állapotom miatt. De az apró részletekről biztosan nem számolt be. Jaime feje még mindig ingázott, ide-oda de hogy pontosan miért nézett mindet úgy ahogy. Kimi a jótét lélek egyből felajánlott egy szállást. De csak STOP nem is biztos, hogy a húgom és már itt alszik. Na-na, ebből még lesz valami.
- De jó akkor van egy húgom -, pár perc után ismét feleszméltem a sokkból és boldogan ugrottam Zsófi nyakába, aki kicsit meglepődött ezen. Mikor kikászálódtunk az ölelésből óriási puszit nyomtam a homlokára.
Még mindig nem hittem el hogy ez lehetséges, de velem megtörtén van egy rég nem ismert húgom. Zsófi nem akart a terhünkre lenni, de ki tud ellenállni négy sexi Forma-1-es pilótának. Én és Seb visszahúzódtunk a számunkra kijelölt szobába majd a fürdőbe és egy forró fürdő mellet beszélgettünk.
- Mi lesz a neve-, tette a kérdést miközben a karjaim simogatta.
- Egyelőre tudjuk, meg hogy lesz e baba-, tettem a szomorút mivel az is voltam.
- Remélem lesz. Tudom, hogy nem szabadna ennyire beleélnem magam-, húzott erősen magához majd megcsókolt. Persze nekem ez nem volt elég örült módjára kezdtem hozzá, de megalított.
- Most mi a baj?-, kérdeztem meglepetten.
- Az orvos pihenést rendelt el és ezzel a feltételek engedett csak el nem pedig hogy örült módjára faljuk egymást. Pihened, kell, mert csak kimerítelek-, vigyorgott rám kajánul. Tudtam, hogy nem bírja, mert éreztem, ahogy megfeszül a hátamnál, de ha ö ezt akarja, legyen ez.
- Oké-, álltam fel a kádból durcásan.
- Héj, most hová mész.
- Lefekszem-, csavartam magamra a törölközőt
- Most nem lehet, de ígérem, ha a Németek megverik az argentinokat engedélyt adok rá.
- Ja hogy mástmár engedélyt kell kérnem-, fúztam fel az egyik szemöldököm amin csak elvigyorodot.
- Hát minimum.
- Oké akkor kedves bajnok kaphatok engedélyt a mai éjszakára-, pislogtam rá két ellenállhatatlant.
- Nem-, szállt ki ö is a kádból majd beállt a tükör elé. – Úristen hogy nézek ki. -, ezt még hallottam a fürdő ajtóból és csak vigyorogtam rajta. Tulajdonképpen a borostákra értette.
- Tudod, a Sex hiánya csúnyít-, nem bírtam ki hogy ne szoljak be neki.
- Akkor még bár napig ilyen csúnya maradok-, lépett el a tükörtől.
- Nekem nyolc-, rántottam meg a vállam majd beálltam a szekrény elé elengedtem a magam köré fogott törölközőt és a fehérneműim közt kezdtem kutakodni. Egyszer egy ölelésben éreztem magam, de nem ez volt a lényeg, hanem hogy törölközőn át is éreztem amint hozzám simul, kíván kitörni belőle. Én sem bírtam tovább kívántam nem is kicsit. De tudtam, hogy úgysem fogja engedni nem is akartam újból azt hallani, hogy nem s mit nem törődve kerestem tovább. Tudtam, hogy azért jött közelebb hogy utaljon arra, hogy ö is akar engem, de nem lehet.
Hosszú idő múlva már az ágyamban találtam magam. Nem tudtom hogy mi történt csak abban voltam biztos, hogy nem saját jó voltomból vagyok itt. A mellettem lévő térféle üres volt s ijedten gondoltam arra, hogy mindez csak állom volt. Rohantam le a lépcsőn, de nem jutottam sokáig megbotlottam és szerencsére hátrafelé estem.
- Te miért nem alszol-, segített fel Seb
- Szeretlek-, súgtam halkan.
- Én is téged
Valahogy azt éreztem, hogy nincs semmi és senki másra szükségem csak rá. Érezni akartam a közelségét őt magát az illatát, a csókjait és minden mást, ami csak vele kapcsolatos. Lassan elengedtem s belenéztem csodálatos kék szemeibe, amiben csakis tiszta szerelem tükröződött.
- Azt hittem itt hagytál-, öleltem át újból.
- Csak inni jöttem le és Max 5 perce.
- Látod nem élek nélküled-, csókoltam meg.
- Észrevettem-, mondta csókjaink közben majd elmosolyodott. – És kérlek, ne haragudj, hogy nem engedek, de nem szeretném, hogy bajod legyen.
- Tudom-tudom, de te se haragudj, hogy idegesítelek.
- Nem idegesítesz csak furcsa, hogy nem tehetem, amit szeretnék. -, hajtott le a fejét.
- Látod ezzel én is így vagyok, de szombatig csak kibírom.
- Mert mi lesz szombaton -, lett döbbent az arca és láttam, hogy nagyon töri a fejét valamin.
- Hát a meccs-, simogattam meg az arcát.
- Jó hogy eszembe hoztad.
- Most beszéltünk róla és elfelejtetted?
- Dehogy csak nekem már máshol jár az eszem. De most menyünk aludni.
Jó kisgyerek módjára egyeztem bele. Ballagtam utána mikor egy szúró érzés tört rám.

…………………………

2010. augusztus 16., hétfő

Hát..ez az idő is eljött megyek nyaralni..Egy jó hétig biztos nem rakok újat mert sajnos nem tudok gépközelben lenni...Mindenkit puszilok és majd hozom a kövit nemsoká
Ezt a részt: Ditának Arinak Loninak Rékának Fikusznak..és még sok más mindenkinek aki követett idáig♥♥


39.RÉSZ.

………………

- Jaime de jó hogy itt vagy -, kezdtem megint sírásba, de még most sem engedtem el.
- Ahogy hallottam, hogy kórházba vagy azonnal idejöttünk mivel pont itt volt fellépésem -, eközben megláttam egy 20-25 év körüli srácot a háttérben, aki megkövülve figyelte a jelentet.
- Nagyon örülök, hogy itt vagy pont rád nem számítottam, de akkor is nagyon örülök -, pusziltam meg az arcát, amibe kicsit belepirult. Majd felvett és leült velem a kanapéra szorosan a mellkasához bújtam és hallgattam a szívverését. Hosszú percekig nem szóltunk egymáshoz, de ekkor eszembe jutott a folyóson álldogáló srác, aki eközben már helyet foglalt az egyik széken, de nem a szobámba, ha nem a folyóson.
- Gyere be-, álltam fel a kanéról és beljebb invitáltam a barnahajú egyedet.
- Köszönöm. De azt hiszem, mi még nem ismerjük egymást-, húzódott óriási mosolyra a szája. - Lucas Di Grassi-, nyújtotta a kezét.
- Igen ez így van-, válaszoltam előbbi kérdésére. Zsanett vagyok Zsanett Samu és mi előtt megkérdeznéd magyar név.
- Valahogy gondoltam-, mosolygott rám és egy zsebkendőt húzott elő a farzsebéből. Mintha tudta volna, hogy sírni készülök.
- Köszönöm-, vettem el tőle a becses tárgy. És beteljesedet a jóslata sírni kezdtem Jaime odajött és átölelt.
- Cssssss.. hercegnőm cssss…-, próbált csitítani a fiatal spanyol, ami nekem nagyon jól esett.
- Nem vagyok hercegnő. -, próbáltam tagadni az állítását.
- De nekem az vagy és miért sírsz állandóan és Sebastian hol van. -, e név hallatán megint sírni kezdtem és összeestem szerencsére Jaime nem könnyen engedett ezért sikerült nem a földön kikötnöm. Eddig nem volt időm neki elmesélni semmit most megtettem elejétől végéig elmeséltem mindent, de nem akartam engedni ö volt most mellettem az egyetlen srác, akivel lehetem.
- Itt hagyott érted-, mondtam az utolsó mondatokat eközben már Jaime már a kiborulás szélén volt, de nem Sebre, hanem rám volt dühös.
- Nem tudom, hogy tudtál ilyet tenni, de ha szeret, megbocsájt neked. -, próbált biztatni a spanyol.
Ekkor benyitott Kimi kezében Seb pólója és parfümje. Megtette, amit kértem csak ez volt a fontos. Rakka meredten nézte, ahogy Jaime ül mellettem a fejem a mellkasán és simogatja a hátam. Felálltam és közelebb sétáltam hozzá.
- Köszönöm-, vettem ki a kezéből a tárgyakat. - Légy szíves hívd fel Arit és csak annyit mondj neki, hogy korházban vagyok-, nyomtam a telefonom a kezébe. Így tett kiment a folyosóra és tárcsázott. Még egy szót sem szólt hozzám.
- Ezek mik-, tette a kérdést a fiatal Spanyol
- Sebastian pólója és parfümje. Kérlek, állj hátrébb.
- Minek ez?-, tette fel az újabb kérdést és visszaült a kanapéra.
- Érezni akarom-, válaszoltam majd egyik kezembe a pólót másikba a parfümöt tartottam és jó erősen befújtam a pólót. A parfümös üveget visszaraktam a dobozába majd a szekrényre raktam a pólót pedig erősen magamhoz szorítottam és mélyeket szívta az illatból, ami mindig Őt jutatta eszembe. Befeküdtem vele az ágyba és erősen magamhoz szorítottam. Jaime csak nézte mit csinálok és egy aranyos mosolyt küldött felém én is rámosolyogtam majd felállt közelebb húzott egy széket és leült az ágyam mellé majd a kezem a kezei közé tette.
- Köszönöm, hogy vagy nekem-, lett megint könnyes a szeme.
A srác nem válaszolt csak megpuszilta a kezem. Majd elnyomott az álom.


(Eközben Seb valahol a parton)


Keresni egy olyan helyet ahol gondolkodhatok csak ez járt a fejemben. Már a tengerparton kocsikáztam és próbáltam keresni egy parkolót, de nem találtam. Már tiszta ideg voltam amiatt, hogy nem tudom mi lesz velünk.
- Csoda -, horkantam fel egy üres hely láttán.
Pont a part legeldugottabb helyén volt ezért tudtam kicsit gondolkodni. Besétáltam a kövek közé és leültem a partra. A víz messzire járt tőlem ezért kényelmesen el tudtam helyezkedni, de ez nélküle lehetetlen volt. Hiányzik alig fél órája jöttem el és hiányzik.
Meg kell neki bocsájtanom, de előbb meg kell beszélnem Kimivel mit érez iránta. Zsana azt mondta engem szeret. Remélem, kitart az érvei mellet, mert én is megörülök érte. Lassan kezdtem el rajzolgatni a homokba és mélyen gondolkodtam. És mi van, ha csak átver, ha valójában ezért a mocskos Finnért van oda. Ha elveszítem, olyat fogok tenni amit, megfogok báni. Jártak továbbra is a gondolatok a szőke fejemben. És mi lesz, ha terhes és az én kis lurkóm várja ekkor tudtam mit kell tennem. Felhívom anyát. Vele kell megbeszélnem a történteket, mert csak ö tud segíteni. Azonnal nyúltam a telefonért és kerestem anya számát.
- Szia, kisfiam. -, szolt bele nagy vidáman a mamám.
- Szia, anya-, köszöntem én is neki, de hallható volt a szomorúság a hangomban.
- Baj van?-, kérdezett rá.
- Igen anya nagyon nagy baj.
- Mi történt-, hallottam a rémületet a hangjában.
- Lehet Zsanett terhes.
- Hiszen ez nagyszerű.
- De nem csak ez van.
- Mond, már ne kelljen mindent harapófogóval kihúzni belőled.
- Csókolózót Kimivel és majdnem le is feküdtek
- Ez szörnyű, de honnan vetted ezeket a híreket-, kérdezett megdöbbenve.
- Kissé látni lehetet rajtuk hogy nem tiszta valami, ja és ö maga vallotta be.
- És most mi lesz veletek-, tette a kérdés, amire még én sem tudtam a választ.
- Nem tudom ezért hívtalak téged. Ő azt mondta, hogy szeret. -, ahogy kimondattam a szót összecsuklott a hangom.
- Sebastian drága kisfiam kérdezek valamit, de nekem nagyon őszintén válaszolj rá.
- Igen anya a legőszintébben.
- Szereted te azt a lányt.
- Igen-, vágtam rá a választ egyszerűen.
- Ez a fontos, de tudod, én arra gyanakszom, hogy nem Kimi fogta vissza magát, hanem Zsanett.
- Látod, igazad van ezért hívtalak téged.
- Meg ételek kisfiam jól tetted, hogy engem kerestél fel én csak azt tudom neked javasolni, hogy gondolkozz el azon miért nem történt több.
- Jó-jó, de ez nem olyan könnyű
- Akkor is gondolkozz rajta kicsit
- Fogok, és köszi, hogy segítettél.
- Rendben és ez csak természetes
- Szia
- Szia
Valahogy gondoltan hogy nem fogja hagyni, hogy, lemondjak rollal. De bevallom mindez nem sokat segített rajta. Meg kel beszélnem vele mindent és szóról szóra hallanom kell a történetet. Összeszedtem magam a parkoló felé indultam majd az autóba és gázt adtam a követőző pillanatban már a rendelő utcájába fordultam be, de két sarokkal előtte megtorpantam féltem, de minden bátorságom összeszedve indultam tovább. A folyosóra érve meglepődtem, mert nem csak én jöttem látogatóba Kimi mellette Lucas Di Grassi jobboldalon pedig Zsanett legjobb barátnője Ariella a párjával Jensonal. Nem szóltam hozzájuk csak bementem a 4-es korterembe ahol megint kiakadtam Zsanett éppen aludt mellette pedig Jaime szorongatta a kezét. Mikor meglátott az ajtóban intett hogy menjek az ágyhoz. Közelebb húzott és kezembe adta zsani kezét majd szó nélkül elhagyta a szobát. Hamarosan észrevettem az ölelésében a pólóm amin rajtszámom díszelgett és mellette a szekrényen a parfümöm. Hosszú gondolkodás után eszembe jutott mit jelent ez hiányzott neki az illatom vagy én?A gondolkodásmenetem egy árva hang törte meg.
- Seb-, nyögte alig hallhatóan
Nem szóltam semmit csak közelebb hajoltam és megpusziltam a homlokát. Hirtelen utánam nyúlt és a nyakamba fúrta fejét majd vett egy mély levegőt.
- Rajtam ugye jobb-, tettem a kérdést, amit nem tudtam kihagyni.
- Sokkal-, ült egy aranyos mosoly a száján.
- Akkor jó, mert többet nem kell, máshol érezned itt vagyok veled -, Adtam puszit a kezére
- Ezt úgy érted, hogy…-, kezdett bele a mondatába, de nem hagytam, hogy befejezze
- Hogy igen gondolkoztam rajtunk és arra jutottam, hogy ezentúl nincs én és te, hanem csak mi-,megmondtam neki igen megkönnyebbültem.
Látszott rajta hogy meglepődött, de jól fogadta mindezt.

………………..

2010. augusztus 13., péntek

38.RÉSZ

…………………

Elkapott a hányinger és sokáig nem is tudtam tartani a konyha közepére sikerült kidobnom a taccsot. Mindkét fiú szörnyülködve nézett rám majd mindketten egyszerre kaptak volna értem.
- Jól vagy kicsim-, kérdezte meg Seb majd elsötétült minden.

(Seb szemszögéből.)

Felkaptam és nyúltam a kocsi kulcsért, hogy az orvos felé vegyem az irányt de Kimi megelőzött. Kimentünk az autóhoz beültettem bekapcsoltam a biztonsági övét majd a volán mögé helyezkedtem. Őrült tempóval indultam meg a rendelő felé. De ki tud ilyenkor nyugodt maradni mikor a párja nincs eszméleténél.
- Lásíts-, hallottam meg a nyugtató hangot a hátsó ülésről.
Azonnal a fékre léptem kikapcsoltam az övem és az autó hátuljához siettem.
- Jól vagy-, kérdeztem meg megkövült arccal, hogy ne lássa félelmem.
- Igen, de hová megyünk-, tette fel a kérdést mintha nem tudta volna.
- Az orvoshoz-, szálltam vissza az autóba és újból gázt adtam.
A rendelőhez érve valamennyire megkönnyebbültem kivettem az autóból és indultam a bejárati ajtó felé. A rendelőbe csak néztem rá majd elordítottam magam.
- Segítsen valaki.
Azonnal hozták a tolószéket majd a doktornő elé vitték. Türelmetlenül ácsorogtam tehetetlenül vártam az ajtóban mi lesz. Egy öröké valóságnak tűnt nélküle az a néhány perc. Ekkor Kimi is megjelent és rajta is látszott, hogy ideges.
- Hol van? Jól van?-, kérdezgette mintha nem látta volna, hogy még mindig tiszta ideg vagyok.
- Nem látod, hogy én sem tudok semmit.
- Bocs-, tette az ártatlant majd jó mesze tőlem leült egy székre.
Egy öröké valóságnak tűnt mire kiért a doktornő. Egyből letámadtam nem bírtam ki hogy ne kérdezek rá.
- Doktornő elnézést mi a baja Zsanettnek-, tettem a kérdést izgatottan majd vártam a faarccal figyelő nő arcát. Bevallom magamnak jobban izgultam, mint egy rajt alkalmával.
- Milyen családtaghoz van szerencsém-, tette a kérdést engem még jobban idegesítve.
- A barátja vagyok.
- Akkor jobb, ha bemegy hozzá és ö mondja el a tényeket
- Tényeket?-, kérdeztem vissza és elgondolkodva léptem be a 4-es számú korterembe.
Az ágyon egy elgondolkodót Zsanettet pillantottam, meg aki csak bámult maga elé.
- Ülj le-, vágta a fejemhez a mondatot majd tetem, amit mondott.
- Mi a baj?-, kérdeztem rá majd közeledni kezdtem felé.
- Ülj le és kapaszkodj meg, mert valami fontosat kell mondanom-, még most sem nézet rám csak bámult továbbra is maga elé.
- Mond már-, lettem dühös, de a hangom nem emeltem meg.
- Lehet, terhes vagyok-, mondta a legnagyobb nyugalomba, de én nem tudtam sokáig szótlan maradni.
- Igen-, ordítottam egy nagyot felkeltem a kanapéról és az ágya felé indultam felvettem és magam köré fontam szenvedélyes csókban forrtunk össze és nem akartam engedni. Boldog voltam nagyon boldog. De mi az, hogy lehet. Erre a szóra gondolva végigfutott a hátamon a hideg. Leültem vele a kanapéra és az ölembe ültetem pólója alá nyúltam és a kezem a hasára tettem majd rákérdeztem, hogy pontosabban tudjak mindent. - Mi az, hogy lehet?
- Még nem biztos el kell mennem egy nőgyógyászhoz, mert egyelőre csak a tünetek mutatkoznak.
- Értelek-, lettem kicsit szomorú. - De ha babánk lesz, ugye megtartjuk-, tettem az újabb kérdést, amire nem jött a válasz. Hosszú gondolkodás után megszólalt.
- Ha te is szeretnéd, várhatjuk a legifjabb Vettel-t.-, jelentette ki boldogan.
E mondat hallatán könny szökött a szemembe igen Sebastian Vettel elejtett pár könnycseppet az igen hallatán, de nem sírt. Tőlem ez fura volt és Zsanettnek is féltünk, de nem bírta ki hogy ne tegye szóvá. De nem azt mondta, amire számítottam.
- Csókolóztam Kimivel és majdnem lefeküdtünk -, mondta szinte már sírva.
- Hogy mit csináltál-, kérdeztem vissza és belenéztem abba a gyönyörű barna szempárba, ami mindig elvarázsol. De csak szomorúságot és megbánás mutatkozott bene.
- Hallgass végig.-, könyörgött majd a szemét kezdte törölgetni. Bennem már nagyon felment a pumpa és ezt valahogy enyhítenem kellet ezért belevertem a falba, amin Zsanett meg is lepődött. De valójában legszívesebben Kimi arcába húztam volna be legalább kétszer ekkorát. Ebben a pillanatban kicsit sem érdekelt, hogy a legjobb barátom.
- Tessék, csak hallgatlak-, lettem komoly majd leültettem magam mellé a kanapéra és messzire húzódtam tőle.
- Nem szeretem, Kimi-t pontosan nem tudom miért csináltam ezt szükségem volt egy kis változásra. Nem mintha veled valami baj lenne, de valahogy más volt vele lenni. -, mondta miközben már alig kapott levegőt. - Szeretlek Sebastian mindennél és mindenkinél jobban.
- Tudod ezt találtam furcsának én is-, kezdtem bele a mondanivalómba. Mikor rákérdeztél reméltem nem kell rákérdeznem, hogy mi, van közöttetek Kimivel -, hagyták el a fájó mondatok a szám.
- Sajnálom nem gondoltam, hogy ilyet fogok tenni mikor megérkeztünk még semmi probléma nem volt csak ez valahogy megváltozott. -, folyatta tovább, de nekem elég volt nem bírtam tovább és félbeszakítottam.
- Időre van szükségem, hogy átgondoljam mi lesz velünk-, folytattam majd elhagytam a szobát.
A folyóson lehajtott fejel mentem végig, de mikor Kimihez értem szúrósan néztem rá. A parkolóba érve döbbenten sétáltam az autóhoz és mikor odaértem egy óriásit rúgtam a jobb első kerékbe, amitől még a riasztó is megszólalt. Beültem az autóba és gázt adtam jó messzire akartam lenni Zsanettől, hogy gondolkodhassak csak ez a baba kérdés nem hagyott nyugodni.

(Eközben a doktornál)

- Elment, elment-, csak ez a szó járt a fejemben.
- Bejöhetek-, hallottam meg a Finn hangját az ajtóból. Nem szóltam semmit csak intetem neki.
Leült a kanapéra és nem szólt semmit, éreztem, hogy mondani akart valamit csak nem merte.
- Mond csak. Ennél rosszabb már úgysem lehet. -, nyúltam pár zsebkendőért a mellettem lévő székre.
- Sajnálom-, kezdte szomorúan majd az ablakhoz sétált. Sajnálom, hogy tönkretettem a kapcsolatotok sajnálom, hogy ilyen barom voltam. De-, e szó hallatán egy pillanatra gombóc lett a torkomban.- De egy ilyen lány, mint te ellenállhatatlan és nekem pont erre volt szükségem, hogy túllőjek a célon.
- Ami megtörtént, megtörtént ez ellen már nem tudunk tenni. De kérni szeretnék valamit.
- Persze mond, csak hallgatlak.
- Menj, el a házba hoz egy pólót Sebastian bőröndjéből és a fekete dobozos parfümjét.
- Minek az-, kérdezett vissza a finn.
- Érezni akarom érezni, akarom. -, mondtam dadogva.
- Rendben-, lépett az ágyhoz és nyomott egy puszit a homlokomra.
Elment, elhagyta a szobát.
Egy idő után kopogást hallottam meg.
- Nyitva-, kiabáltam ki majd mikor megláttam ki nyitott be azonnal felpattantam az ágyról és az ölelésébe vetettem magam. Kicsit meglepődött ezen és már alig kapott levegőt.


……………………

2010. augusztus 9., hétfő

37.RÉSZ.



……………

Elköszönt a telefonból és megcsókolt. Vad csókolózásba kezdünk én pedig már az asztalon feküdtem Lassacskán majdnem lekerült rólam a póló, de megállítottam és újból összeforrtak ajkaink. Felültem az asztalon a lábaim pedig Kimi kűrül fontam, aki eközben megindult a háló felé. Seb közben még mindig vizesen állt a tus alatt tusfürdő nélkül.
- Akármikor ránk nyithat.-, dadogta a csókunk közben.
- Nem érdekel akkor is akarlak.
- Látom-, néztem le a farmerjére.
- Akkor meg mire vársz-, kérdezte meg, de ekkor már a háló ajtajánál voltunk.
- Akarlak, de amíg Sebastian itt van, nem tudom megtenni-, hajtottam le a fejem ö felemelte és újból csókban forrtunk össze.
- Megfagyok-, kiabálta ki Seb a fürdőből ekkor tudtam, hogy mennem kell.
Adtam egy utolsó csókot a finnek és mielőtt elléptem volna tőle végighúztam kezem, farmerjén, amibe kicsit beleremeget.
- Majd még folytatjuk-, mondtam halkan és egy kaján vigyort tetem mellé. Ő is csak mosolyogott ezen. Még egy szóra hol találok tusfürdőt.
- A fürdőszoba jobb oldali polcán. Az nem az enyém.
- Ha a tiéd úgyis megérzem-, nem bírtam ki még egyszer visszamentem hozzá és adtam egy lágy csókot neki. Mikor megfordultam beletúrt a hajába. Ez olyan Kimis volt sóhajtottam egy nagyot mikor beléptem a fürdőbe. Seb még mindig állt a tus alatt és engedte magára a vizet.
- Jó hogy siettél.
- Bocsi de Kimi nem tudta, hogy hol van a tusfürdő-, odasétáltam a polchoz és kivettem az egyik tusfürdőt, amin éreztem, hogy Kimié de nem tudtam megállni, hogy ne szagoljam meg csak arra nem számítottam, hogy elönt tőle a gyönyörűség. Összeszedtem magam és előkerestem a másikat és azt adtam Sebnek. Majd elhagytam a fürdőt. A konyhába érve nem találtam senkit csak a papírt, amin leveleztünk és még egy mondatot.
„Aludj jól és gondolj, ránk mindent bepótolunk,ígérem, amit elhallatszottunk köszönöm a mai estét gyönyörű volt és alig bírom kivárni, hogy veled legyek kívánlak, de nagyon Puszi Kimi-, a végére pedig egy szív volt rajzolva.”
- Mehetünk aludni-, kérdezte meg a német mikor már teljes készültségben állt a
fürdőszoba ajtajában.
- Persze-, fordultam meg a kis cetlit pedig a zsebembe csúsztattam.
- Meny fel én iszok valamit.
- Jó, de ne Red Bullt, mert megint nem tudsz aludni.
- Oké.
Felmentem a szobámba és megkerestem a telefonom sms-t kezdtem írni Kiminek.
„Neked is jó éjt és én is köszönöm az estét csodálatos volt Puszi Zsana”
A kis cetlinket pedig a telefonom hátuljába rejtettem. Mire Seb beért én már aludtam.
Szerda reggel arra ébredtem, hogy egy kéz simogatja arcom
- Jó reggelt kincsem-, láttam meg egy szép szempárt mikor kinyitottam szemeim.
- Jó reggelt-, kívántam én is szépet és nem törődve semmivel fejemre húztam a takarót
- Ébredj, van egy meglepetésem-, tette mellé ezt az apróságot a német
- Méghozzá?-, kérdeztem rá kikerekedett szemekkel
- Reggelizünk, meg azután megtudod
- Oké. És mi van reggelire?
- Menjünk le és majd meglátod
- Jaj de titokzatos vagy-, visszadőltem az ágyba és újból a takaró alatt voltam
- Azt már nem-, Seb lerántotta rólam a takarót és felkapott, mint egy zsákot és vitt magával a fürdőig ahol gyorsan kibujtatott az alvó ruhámból és egy forró vízzel teli kádba fektetett.
- Köszönöm-, nyomtam egy puszit az arcára majd belerántottam a kádba mindketten dőltünk a röhögéstől és locsoltuk egymást vízzel.
A fürdőben hamarosan minden tiszta víz lett és ennek következtében, ahogy Seb szállt ki a kádból megcsúszott és rendesen beütötte a fenekét. Én a víz alá merültem, mert próbáltam nem röhögő görcsöt kapni, de ez nem sikerült. Sebi nagy nehezen feltápászkodott, belebújt egy törölközőbe majd el is hagyta a helyiséget. Nemsoká én is követtem a példáját. De a nappaliba megállva éreztem a pék sütik finom illatát ezért helyet foglaltam az egyik székben és falatozni kezdtem.
- Ennyire falánk nem lehetsz-, hallottam meg Sebastian hangját a hátam mögött. Még felöltözni is lusta voltál egy szál törölközőben leülni, reggelizni, ejnye-, szidott, mint egy kisgyereket (persze tudtam, hogy csak hülyeségből mondja ezért még segíteni akartam ezen)
- Bocsánat-, hajtottam le a fejem, de a sütiket még mindig tömtem magamba. Egyszer egy nevető hangot hallottam meg a bejárati ajtó felöl
- Ejnye Zsani -, nevetett Kimi karjait összefonva maga előtt.
Nem szóltam semmit csak felálltam az asztaltól. Seb a konyhában maradt Kimi pedig megindult a hálója felé. Kicsit zavarba akartam hozni ezért a törölközött félig elejtve tettem ezt. Nem teljesen esett le rólam, mert mikor az oldalamhoz ért megfogtam. Kimi egyből gyorsabb tempóval indult meg a hálója felé. Én ezen csak nevetni tudtam. Beérve a hálóba Sms-t jelzett a telefonom. Gondoltam kire számíthatok. Hason fekve az ágyon kezdtem olvasni.
„Kacérkodunk, kacérkodunk? Amúgy jó feneked van”KR.-, hangosan felnevettem az üzenetet olvasva.
„Én? Hiszen csak lecsúszott a törölközöm. Amúgy, köszi. Zs. S”-, írtam az üzenetet a finnek.
„Ezt még lejátsszuk, de most megyek, a konyhába majd találkozunk. Puszi”KR.
„Készen állok, kezdhetjük. Oké majd lent. Pá. Zs. S”-, gépeltem vissza ezt a fontos témát majd kikapcsoltam a készüléket.
Öltözni kezdtem mikor benyitottak a szobába. Éppen a melltartóm-vettem volna mikor egy kezet éreztem a derekamon majd valaki csókolgatni kezdte a nyakam. Először azt hittem Seb az, de mikor megláttam a kezén a tetoválást egyből megfordultam az öleléségben és mélye a szemébe néztem.
- A konyháról volt szó nem a hálónkról. -, eközben becsatoltam a melltartóm majd a poromért nyúltam, de nem engedte visszahúzott és vad csókolózásba kezdünk. Már lassan ott tartottunk, hogy a melltartóm kapcsolja, ki de ekkor meghaltam, hogy Seb elindult felfelé gyorsan belebújtam a pólóba és már jöttem is ki a szobából. Feltűnés nélkül majd elviszem valamerre-, adtam egy gyors csókot majd rohantam lefelé mikor összefutottam Sebbel.
- Hát te merre voltál?-, kérdezte majd a szóba felé indult.
- Öltöztem. De gyere, reggelizünk meg. -, kezdtem vonszolni a konyha felé.
- Oké-, egyezett bele ekkor nagy kő esett le a szívemről.
A konyhában érve a hűtőben kezdtem kutakodni valami féle innivalóért, de Red Bull-t találtam csak.
- El kell menni, bevásárolni, ha maradni, akarunk, mert ha így haladunk éhen maradunk.
- De hát délután megyünk nem úgy beszéltük meg?-, kérdezett vissza döbbenten Seb.
- Ma már szerda van-, maradt tátva a szám.
- Látom képben vagy a napokkal kapcsolatban-, nevetett fel hangosan.
- Jó na azt hitem csak kedd van. Akkor, ha ma este úgyis megyünk nincs kedved kihajózni kicsit?-, kérdeztem rá az éppen falatozó németre.
- Milyen jó öltet-, lépett be Kimi a konyhába.
- Felőlem mehetünk-, vágott unót képe Seb. Közelebb léptem hozzá és magam felé fordítottam a fejét.
- Mióta itt vagyunk teljesen le vagy törve mi a baj-, kérdeztem rá majd megsimogattam az arcát. Ez látványosan nem tetszett Kiminek. Majd jött az mire egyikünk sem számított

2010. augusztus 5., csütörtök

Díjjak:)

Mindkét díjat köszönöm Fikusznak♥♥()

Elöször is a Szimpatikus Blogger Díj-at:



5 dolog magaról:

1,Imásom Sebastian Vettel.
2,Kedvenc focicsapaton a Német♥♥
3,Nincs olyan perc hogy nem beszélnék a Forma-1-ről vagy épp Sebröl(ez már betegség sokak szerint)
4,Kicsit,nem nem is kicsit,nagyon örült vagyok.xD
5,Fotós szeretnék lenni.
Akiknek továbbadnám:Dahlia,Solya,Füligszáj,adriennstern,gooffy,

Majd a Kiváló szerkesztő díj-at:



5 dolog magamról:

1,Újabban Kimi és Lucas di Grassi fan lettem.
2,Ez az első blogom amit írok :)
3,A hangulatom mindig olyan mint Sebastiané ha szomorú akkor én is ha boldog akkor én is. :D
4,Imádom a csajos filmeket.xD
5,Elsö hetekben mikor elkezdtem Forma-1-et nézni kicsit sem voltam tisztában a szabályokkal.xD

Akiknek továbbadnám:tanyacullen,niki,Gracia,Solya,szabus

Még egyszer köszii♥♥