27.RÉSZ.
…………
- Az igen akkor értem miért vagy ilyen élettel teli.
- Nekem ez az első és mindjárt elalszom.
- Na, akkor még 3 év friss és üde leszel-, nevette el magát a kis Spanyol.
- Hát ti min szórakoztok ilyen jól-, jött oda Seb megölelt majd ideadta Angelicat.
- Azon hogy milyen fáradt vagyok.
- Na de én most jobb, ha megyek, itt hagylak benneteket.
- Maradj nyugodtan-, próbálta marasztali Seb.
- Nem-nem készülnöm kell az edzésre, sziasztok.
- Hello.
- Várj-, felálltam és adtam egy puszit majd a fülébe súgtam, hogy sok szerencsét.
- Féltékeny leszek-, nézett rám komolyan Seb.
- Én is lehetnék féltékeny, hogy leváltasz.
- Kivel?-, értetlenkedve kérdezett vissza
- Angelica -, kezdtem felhőtlen nevetésbe.
- Jaj, hát mi az a 20 év?
- Az már semmi.
- Na de viszont most megyek öltözni.
Megkezdődött a 3. szabadedzés, amit már a boxból néztem Seb az utolsó pillanatban vette el Kubica vetető helyét. Ezzel megnyerte. A körzetbe mindenki gratulált neki nem sok időnk volt együtt leni ezért nem is mentem oda. Már kezdődött is az időmérő Seb gyorsan magára kapta tűzálló ruhát és ment is az autóhoz.
- Igen-, ordítottam egy nagyot, Christian mellet és egyből átöleltük egymást.
Átmentem a boxba de meg kellet várni az interjúkat ezért gratuláltam a fiuknak a csapatnál akkor egy erős kezet éreztem a derekamon. Felkapott és megpörgetett a levegőben majd szembefordított magával lábaim a dereka köré fontam és adott egy szenvedélyes csókot akkor megint elvesztem a gyönyörű szempárban. A boxban mindenki tapssal és ujjongással halmozott el. Hosszú ölelések után hátramentünk a box mögé.
- Aj, még most sem tudom elhinni, hogy első hely
- Pedig elhiheted, hogy a legjobb pilóta indul az első rajtkockából és meg is nyeri a versenyt.
- Abban még ne legyél olyan biztos.
- Dehogy nem.-, léptem közelebb és csókokkal halmoztam el.
- Most te engem így akarsz még boldogabbá tenni
- Miket feltételezel rólam még szép hogy igen.
- Akkor elárulom, hogy jól teszed-, kapott fel és a kanapéra ültetet szája az enyémhez tapadt és a nyelve utat tört megának. Egyre feljebb és feljebb volt a keze a ruhám alatt, de én sem tétlenkedtem gyorsan levetetem róla a pólót. Ekkor közeledő lépteket hallottunk meg a folyosóról. Seb gyorsan felkapta a pólóját és beszélgető póz.
- Ez már nekünk nagyon megy-, nevette el magát.
- Hát az biztos és emellett az is hogy soha nem jön össze.
Ekkor kopogtak.
- Zavarok-, nyitotta meg résnyire az ajtót Christian és bedugta a fejét.
- Már nem. -, nevetünk fel egyszerre.
- Sebastian 2 óra múlva üzleti vacsora Zsanit is hozhatod, ha akarod.
- Rendben.
- Sziasztok
- Hello.
- Na de szerintem akkor én megyek és gyorsan felkapok valami mást.
- Oké.
Csak egy egyszerű hosszú ruhát vettem fel. És már mentem is vissza a pályára. Limuzinba ültünk és meg sem álltunk a legelegánsabb étteremig ott már meg volt terítve 2 hatalmas asztal. Fura volt vacsorázni olyanokkal, akiknek az arcán ott ült az az elégedett bájmosoly, mert megvolt mindenük. Ekkor megjelent Button Arival és Lewis Nicolal. Minden csapat együtt érkezett külön limuzinnal és mindenkinek itt volt a barátnője. Seb minden fontos embernek bemutatott és már annyit mosolyogtam, hogy fájt. Ekkor megkezdődött a vacsora. Egyik pilóta sem ihatott alkoholt ezért csak mi barátnők elé rakta egy egy pohár pezsgőt.
- Ezt jól eltervezték-, fordultam Seb felé és belekortyoltam az italomba.
- De te meg csak kínzol vele?
- Én, hiszen csak elfogyasztom az italom-, nevettem el magam, de a nagy hangzavarban ez senkinek sem tűnt fel.
- Ezt majd még lejátsszuk-, húzta fel Seb a szemöldökét
A vacsora után visszatérve a hotelből fáradtan dőltem be az ágyamba. Reggel megint nem csörgött az ébresztő és az a jó hogy a futam csak 2kor kezdődött. Gyorsan megkerestem a Christiantól kapott pólót majd előkerestem egy piros filctollat.
…………..
Köszönöm az új fejlécet Rolandnak...!! Nagyon passzol a történet alakulásához..!! Puszíí:$ebitaa
2010. június 30., szerda
2010. június 27., vasárnap
Seb megszerezte Valenciai győzelmet.Webber nagyot eset.Félelmetes volt végignézni a balesetet.
26.RÉSZ
…..
- Te mi a jó francot csinálsz-, ordította el magát.
- Tudtom szerint ö az enyém
- Jó-jó az igaz, de szabadedzés előtt felizgatsz egy pilótát.
- Odáig még nem jutottunk el-, nevetett fel Seb.
- Még szerencse, mert ha Christian kap, rajta akkor biztos leszedi a fejeteket.
- Na de most már fáradjanak ki a hölgyek, mert szeretnék felöltözni-, tessékelt kijjebb minket.
Nagy nevetve jöttünk ki a boksz hátulsó feléből.
- Ti hol voltatok? Tudtom szerint Sebastian öltözik. -, meglepetten kérdetett ránk Adrian
- Ha te azt tudnád nevetve mentünk tovább.
Gyorsan megkerestük Christiant és visszavettem tőle Angelicat.
Azonnal visszamentünk Sebi boxjába mert kezdődőt az edzés.
- Kérhetek két szerencse puszit -, kérdezet rá Seb a boksz másik végéből.
Odamentem Angelicaval együtt a kislány nyomott egy leheletnyi puszit a pilótám arcára én pedig szorosan átöleltem és kaptam egy puszit a homlokomra. Seb már ült is az autóba és indult. Christian gyorsan beugrott, hogy szóljon, hogy ki kellene nekem is menni.
Angelicara adtam gyorsan egy fülest és már mentünk is.
Seb másodéként futott be. Nagyon örültem, hogy jobban teljesített, mint délelőtt.
Rajta is látszott, mert nagy vidáman szállt ki az autójából. A második szabadedzés után Stella is visszajött de Angelica nem akart elszakadni tőlünk engem és Sebit is imádott, ahogy az anyukája mondta.
- Volna kedvetek velünk vacsorázni?-, kérdezett rá Seb a kislányra.
- Igen-, és megint Seb nyakába borult.
Az egyik közeli étterembe mentünk, csak de nagyon jól elszórakoztunk.
A vacsora végén Angelica még mindig ragaszkodott hozzánk. Seb kicsit még játszott vele majd a kislány fáradtan dőlt a vállára és el is aludt. A pályán mindketten leheletnyi puszival búcsúztunk el tőle, hogy fel ne ébresszük.
- Holnap reggel a boxban. -, ez volt a búcsúszó
Majd visszamentünk a hotelhez. De mielőtt elindultunk összefutottunk Rékával.
- Sziasztok-, jött oda és kaptunk egy puszit az arcunkra.
- Szia
- Szia, hát téged mi szél hozott erre?-. kérdezett rá Seb a mindig vidám lányra.
- Hát tudjátok az úgy történt, hogy én meg Nico Rosberg.
- De jó gratulálok nektek.
- Köszi. És veletek mi van?
- Hát lett egy fogadott lányunk, de nem, úgy hanem Seb rajongója és 2 éves olyan cuki nem akar rólunk leszedni imád minket, ahogy az anyukája mondta.
- Kellene nektek már egy kis Vettel, na de én megyek, mert Nico vár
- Szia
- Sziasztok.
- Na, már ö is a kis Vettelel van. Komolyan lassan mindenki azon lesz, hogy vállaljunk gyereket.
- Na, látod, ebben igazad van.
Autóba ültünk és már mentünk is a hotelhez sajnos most Seb nem ugyanabban a hotelben szállt meg ezért csak egy gyors csók és már ment is. Bementem a szobámba és ledobtam magam az ágyra semmi erőm nem volt felkelni mikor végre ideért Ari is.
- Mióta vagy itt?
- 5-8 perce.
- Bocsi tudom, hogy azt mondtam együtt vacsorázunk de meghívott Jenson és az édesapja.
- Megismerted az öregebb Buttont. Amúgy nem baj, mert én meg Sebivel ettem.
- És min gondolkodtál ennyire?
- Hát most hogy van, ez az aranyos kislány mindenki azzal van elfoglalva, hogy kellene egy kis Vettel.
Ari csak nevetett.
- Nem vicces amúgy, köszi hogy megértesz fordítottam neki hátat.
- Jó ne haragudj csak ez nagyon jó kis Vettel-, és csak röhögött és röhögött.
Nem érdekelt tovább Ari elmentem letusolni és már ágyba is bújtam.
Reggel nem ébresztett az óra és késésben voltam. Gyorsan fogat mostam és rendbe szedtem magam. Mikor kiértem a pályára már mindenki sokkal előttem járt a dolgok intézésében. De Seb még csak Angelicanak mutogatta az autóját ezért én meghúztam magam a hétérben és kértem egy kávét. Felültem Christian helyére és onnan néztem, hogy játszottak.
- Szia-, a gondolatmenetem egy hang szakította félbe.
- Szia. -, álltam fel és két puszit nyomtam Jaime arcára.
- Ilyen gyorsan lecseréltek?
- Viccelődj, csak de ez a sors jutott nekem lecseréltek. De nem aranyosak együtt. -, támasztottam meg a fejem és néztem a játszadozó kislányra.
- De nagyon aranyosak.
- Kérsz egy kávét?
- Nem köszönöm ma már ittam 4-et
………
26.RÉSZ
…..
- Te mi a jó francot csinálsz-, ordította el magát.
- Tudtom szerint ö az enyém
- Jó-jó az igaz, de szabadedzés előtt felizgatsz egy pilótát.
- Odáig még nem jutottunk el-, nevetett fel Seb.
- Még szerencse, mert ha Christian kap, rajta akkor biztos leszedi a fejeteket.
- Na de most már fáradjanak ki a hölgyek, mert szeretnék felöltözni-, tessékelt kijjebb minket.
Nagy nevetve jöttünk ki a boksz hátulsó feléből.
- Ti hol voltatok? Tudtom szerint Sebastian öltözik. -, meglepetten kérdetett ránk Adrian
- Ha te azt tudnád nevetve mentünk tovább.
Gyorsan megkerestük Christiant és visszavettem tőle Angelicat.
Azonnal visszamentünk Sebi boxjába mert kezdődőt az edzés.
- Kérhetek két szerencse puszit -, kérdezet rá Seb a boksz másik végéből.
Odamentem Angelicaval együtt a kislány nyomott egy leheletnyi puszit a pilótám arcára én pedig szorosan átöleltem és kaptam egy puszit a homlokomra. Seb már ült is az autóba és indult. Christian gyorsan beugrott, hogy szóljon, hogy ki kellene nekem is menni.
Angelicara adtam gyorsan egy fülest és már mentünk is.
Seb másodéként futott be. Nagyon örültem, hogy jobban teljesített, mint délelőtt.
Rajta is látszott, mert nagy vidáman szállt ki az autójából. A második szabadedzés után Stella is visszajött de Angelica nem akart elszakadni tőlünk engem és Sebit is imádott, ahogy az anyukája mondta.
- Volna kedvetek velünk vacsorázni?-, kérdezett rá Seb a kislányra.
- Igen-, és megint Seb nyakába borult.
Az egyik közeli étterembe mentünk, csak de nagyon jól elszórakoztunk.
A vacsora végén Angelica még mindig ragaszkodott hozzánk. Seb kicsit még játszott vele majd a kislány fáradtan dőlt a vállára és el is aludt. A pályán mindketten leheletnyi puszival búcsúztunk el tőle, hogy fel ne ébresszük.
- Holnap reggel a boxban. -, ez volt a búcsúszó
Majd visszamentünk a hotelhez. De mielőtt elindultunk összefutottunk Rékával.
- Sziasztok-, jött oda és kaptunk egy puszit az arcunkra.
- Szia
- Szia, hát téged mi szél hozott erre?-. kérdezett rá Seb a mindig vidám lányra.
- Hát tudjátok az úgy történt, hogy én meg Nico Rosberg.
- De jó gratulálok nektek.
- Köszi. És veletek mi van?
- Hát lett egy fogadott lányunk, de nem, úgy hanem Seb rajongója és 2 éves olyan cuki nem akar rólunk leszedni imád minket, ahogy az anyukája mondta.
- Kellene nektek már egy kis Vettel, na de én megyek, mert Nico vár
- Szia
- Sziasztok.
- Na, már ö is a kis Vettelel van. Komolyan lassan mindenki azon lesz, hogy vállaljunk gyereket.
- Na, látod, ebben igazad van.
Autóba ültünk és már mentünk is a hotelhez sajnos most Seb nem ugyanabban a hotelben szállt meg ezért csak egy gyors csók és már ment is. Bementem a szobámba és ledobtam magam az ágyra semmi erőm nem volt felkelni mikor végre ideért Ari is.
- Mióta vagy itt?
- 5-8 perce.
- Bocsi tudom, hogy azt mondtam együtt vacsorázunk de meghívott Jenson és az édesapja.
- Megismerted az öregebb Buttont. Amúgy nem baj, mert én meg Sebivel ettem.
- És min gondolkodtál ennyire?
- Hát most hogy van, ez az aranyos kislány mindenki azzal van elfoglalva, hogy kellene egy kis Vettel.
Ari csak nevetett.
- Nem vicces amúgy, köszi hogy megértesz fordítottam neki hátat.
- Jó ne haragudj csak ez nagyon jó kis Vettel-, és csak röhögött és röhögött.
Nem érdekelt tovább Ari elmentem letusolni és már ágyba is bújtam.
Reggel nem ébresztett az óra és késésben voltam. Gyorsan fogat mostam és rendbe szedtem magam. Mikor kiértem a pályára már mindenki sokkal előttem járt a dolgok intézésében. De Seb még csak Angelicanak mutogatta az autóját ezért én meghúztam magam a hétérben és kértem egy kávét. Felültem Christian helyére és onnan néztem, hogy játszottak.
- Szia-, a gondolatmenetem egy hang szakította félbe.
- Szia. -, álltam fel és két puszit nyomtam Jaime arcára.
- Ilyen gyorsan lecseréltek?
- Viccelődj, csak de ez a sors jutott nekem lecseréltek. De nem aranyosak együtt. -, támasztottam meg a fejem és néztem a játszadozó kislányra.
- De nagyon aranyosak.
- Kérsz egy kávét?
- Nem köszönöm ma már ittam 4-et
………
2010. június 26., szombat
25.RÉSZ.
…….
Pénteken reggel már 7kor kint kellet lenünk a pályán. Álmos szemel hallgattam végig Christiant, aki a szerelőknek osztotta az észt.7:09-re Sebi is megérkezett és látszott rajta hogy ö sem aludta ki magát.
- Jó reggelt kincsem-, jött oda hozzám és mindenki szeme láttára csókolt bele a nyakamba.
- Szia-, fontam körül a kezem a dereka körül és a fejem a vállára hajtottam.
Reggel körbejártuk a pályát pár Red Bullossal majd mentünk autogramot osztogatni.
- Nincs egy tollad véletlenül-, fordult hozzám Seb
- Tessék-, nyújtottam oda neki a filctollat.
A két órás autogramosztogatás és fényképezgetés után kezdődött az első szabadedzés.
Seb gyorsan magára kapta az autós szerelését és már éppen a bukósisakot rakta volna fel mikor a szerelőkön átfutva egy szenvedélyes csókot adtam neki. Az edzést Christian mellől néztem.
- Majd kérhetek egy Red Bull pólót-, fordultam felé
- Persze ha vége az edzésnek azonnal adok.
- Kőszike.
- Ha már Red Bullos vagy pont rajtad ne látsszon.
- Így igaz
Sebastian 6. helyen ért célba és ez meg is látszott rajta. Dühösen jött be a boxjába.
- Nyugi még nem elég jó a pálya majd délután jobban sikerül. -, próbáltam biztatni a fiatal németem.
- Reméljük.
Majd elmentünk ebédelni. A második szabadedzés előtt pont a boxutcában sétáltunk mikor egy körülbelül 2 éves kislány odajött hozzánk.
- Anyukád hol van?-, guggolt le hozzá Seb.
- Ott jön-, mutatott oda a közeledő nőre.
- Elnézést csak a lányom nagy rajongod és szeretett volna közös képet.
- Hát rendben-, Seb felevette a kislányt az pedig átölelte a nyakát olyan aranyosak voltak együtt
Mikor megcsinálták a képet nem akarta elengedni Seb nyakát.
- Ha már ennyire nagy rajongom, vagy mit szólnál hozzá, ha nálam lennél a második szabadedzésen?
Nem szólt semmit csak erősen szorította a nyakát. Seb pedig elindult vele a boxja felé.
- A nevem Stella a lányomé pedig Angelica.
- Örvendek Zsanett vagyok -, nyújtottam a hölgy felé a kezem.
Mikor beértünk a boxba mindenkinek megakadt rajtunk a szeme.
- Nem az enyém-, nevette el magát Sebastian és látszott mindenkin hogy megkönnyebbült.
- Rátok bízhatom kicsit-, félénken kérdezett rá Stella.
- Persze-, vágtuk rá egyszerre Sebivel.
Majd Stella lelépet és megjelent Christian.
- Jó szülök, lennétek együtt-, adta ide a pólót
- Az eszembe sincs 16 évesen gyereket vállalni.-, mondtam Christiannak majd Sebre néztem, akit ez egy kicsit el is szomorított.
- Vigyázol rá, amíg elmegyek átöltözni?
- Persze leszek pótanyuka -, vettem el Angelicat és adtam egy parányi puszit Sebi szájára.
A kislány nehezen, de elszakadt Seb nyakától. Úgy vettel észre, hogy fájt neki a kijelentésem. Nem kellet volna mindezt Christian előtt. Bántam és nagyon lelkiismeret furdalásom volt. Bementem Sebhez öltözőbe és egyből rákérdeztem.
- Ugye nincs harag?
- Nincs
- De látom rajtad. Tudom, nem kellet volna Christian előtt, de ez az igazság.
- Jó tudom nem is baj.
- De azért pár év múlva lehetne, szó egy kis Vettelről annak már örülnék. Persze ha addig velem szándékozik maradni.
- Egy kis Vettel ezt meg talán fontolóra is veszem.
- Tőlem most is kezdhetjük-, léptem közelebb és a kezem a pólója alá dugtam szenvedélyes csókba forrtunk össze mikor azt vettem észre, hogy a kanapén ülünk és már Seben nincs póló akkor belépett az ajtón Ari.
………..
…….
Pénteken reggel már 7kor kint kellet lenünk a pályán. Álmos szemel hallgattam végig Christiant, aki a szerelőknek osztotta az észt.7:09-re Sebi is megérkezett és látszott rajta hogy ö sem aludta ki magát.
- Jó reggelt kincsem-, jött oda hozzám és mindenki szeme láttára csókolt bele a nyakamba.
- Szia-, fontam körül a kezem a dereka körül és a fejem a vállára hajtottam.
Reggel körbejártuk a pályát pár Red Bullossal majd mentünk autogramot osztogatni.
- Nincs egy tollad véletlenül-, fordult hozzám Seb
- Tessék-, nyújtottam oda neki a filctollat.
A két órás autogramosztogatás és fényképezgetés után kezdődött az első szabadedzés.
Seb gyorsan magára kapta az autós szerelését és már éppen a bukósisakot rakta volna fel mikor a szerelőkön átfutva egy szenvedélyes csókot adtam neki. Az edzést Christian mellől néztem.
- Majd kérhetek egy Red Bull pólót-, fordultam felé
- Persze ha vége az edzésnek azonnal adok.
- Kőszike.
- Ha már Red Bullos vagy pont rajtad ne látsszon.
- Így igaz
Sebastian 6. helyen ért célba és ez meg is látszott rajta. Dühösen jött be a boxjába.
- Nyugi még nem elég jó a pálya majd délután jobban sikerül. -, próbáltam biztatni a fiatal németem.
- Reméljük.
Majd elmentünk ebédelni. A második szabadedzés előtt pont a boxutcában sétáltunk mikor egy körülbelül 2 éves kislány odajött hozzánk.
- Anyukád hol van?-, guggolt le hozzá Seb.
- Ott jön-, mutatott oda a közeledő nőre.
- Elnézést csak a lányom nagy rajongod és szeretett volna közös képet.
- Hát rendben-, Seb felevette a kislányt az pedig átölelte a nyakát olyan aranyosak voltak együtt
Mikor megcsinálták a képet nem akarta elengedni Seb nyakát.
- Ha már ennyire nagy rajongom, vagy mit szólnál hozzá, ha nálam lennél a második szabadedzésen?
Nem szólt semmit csak erősen szorította a nyakát. Seb pedig elindult vele a boxja felé.
- A nevem Stella a lányomé pedig Angelica.
- Örvendek Zsanett vagyok -, nyújtottam a hölgy felé a kezem.
Mikor beértünk a boxba mindenkinek megakadt rajtunk a szeme.
- Nem az enyém-, nevette el magát Sebastian és látszott mindenkin hogy megkönnyebbült.
- Rátok bízhatom kicsit-, félénken kérdezett rá Stella.
- Persze-, vágtuk rá egyszerre Sebivel.
Majd Stella lelépet és megjelent Christian.
- Jó szülök, lennétek együtt-, adta ide a pólót
- Az eszembe sincs 16 évesen gyereket vállalni.-, mondtam Christiannak majd Sebre néztem, akit ez egy kicsit el is szomorított.
- Vigyázol rá, amíg elmegyek átöltözni?
- Persze leszek pótanyuka -, vettem el Angelicat és adtam egy parányi puszit Sebi szájára.
A kislány nehezen, de elszakadt Seb nyakától. Úgy vettel észre, hogy fájt neki a kijelentésem. Nem kellet volna mindezt Christian előtt. Bántam és nagyon lelkiismeret furdalásom volt. Bementem Sebhez öltözőbe és egyből rákérdeztem.
- Ugye nincs harag?
- Nincs
- De látom rajtad. Tudom, nem kellet volna Christian előtt, de ez az igazság.
- Jó tudom nem is baj.
- De azért pár év múlva lehetne, szó egy kis Vettelről annak már örülnék. Persze ha addig velem szándékozik maradni.
- Egy kis Vettel ezt meg talán fontolóra is veszem.
- Tőlem most is kezdhetjük-, léptem közelebb és a kezem a pólója alá dugtam szenvedélyes csókba forrtunk össze mikor azt vettem észre, hogy a kanapén ülünk és már Seben nincs póló akkor belépett az ajtón Ari.
………..
2010. június 25., péntek
24.RÉSZ
- Amúgy meg oké, ha téged nem zavar nekem ez csak megtiszteltetés.
- Dehogy zavar engem az zavar mikor a többi pilóta barátnője a boxábol nézi, a futamot te meg meghúzod, megad a VIP padockba.
- Oké akkor ezen túl ott fogok ülni a boxban.
- Ajánlom is hogy úgy legyen.
Délben elmentünk ebédelne az egyik közeli éterembe. Vagyis ez inkább olyan reggeli ebéd volt, egyben mert mire mindent elintéztünk dél lett. Legalább 5 percet kellet várni mire kihozták az étlapot. Kiválasztottuk ki mit szeretne enni, de a pincér még most sem volt ott. Már 10 perce leadtuk a rendelést, de a pincér megint sehol ekkor Seb megunta a várakozást és elordította magát:
- Kicsit tempósabban.
- Valami probléma van -, gúnyosan ott termett a pincér.
- Igen Kb. fél órája ülünk itt és még nem hozza ki a rendelést.
- Hagyd, Seb én még tudok várni-, szakítottam félbe a vitát.
- Igen jól mondja a kishölgy-, kacsintott rám a pincér.
- Nem magához beszélt, na, mennyen 2 perce van, hogy ideérjen az ebédünkkel.
A pincér idegesen hagyta el az asztalunkat és igen 2-3 percre rá már ebédelhetünk is.
- Még nem láttalak így kiborulva.
- Elhiheted nem jóból mondtam neki, hogy van 2 perce, mert leléptünk volna.
- De ideért szóval most már együnk
- Igen-igen Jó étvágyat
- Neked is.
Megebédeltünk majd indultunk vissza a lakásához. Útközben megálltunk egy újságosnál ahol Seb gyorsan kiszállt az autóból elvett egy újságot kifizette és már indultunk is.
- Ur isten-, kiáltottam fel mire Seb hirtelen rátaposott a fékre
- Mi a baj?
- Ezt nézd nyújtottam felé az újságot
Az egyik oldalon én és Bruno Senna mint egy pár. Még találkozni sem találkoztunk, de egy pár miért is ne.
- Nem tudom ki találta ki, de megölöm az már biztos.
- Hát még én.
Dühösen értünk be a házba és hívtam Berniet.
- Szia, kellene a Bruno Senna telefonszáma, de azonnal
- Szia, máris mondom.
Bernie hallotta, hogy dühös vagyok ezért csak lediktálta a számot és már hívtam is Sennat
- Szia, drágám mi mióta vagyunk együtt-, támadtam le egyből a Brazilt.
- Szia, hát mióta itt vagy?
- Hol?
- Hát mióta bekerültél a forma 1-be
- És én erről miért nem tudok?
- Ha felhívtál mégis csak tudod.
- Igen az újságból tudtam, meg hogy mi ketten együtt vagyunk aranyos vagy bírom a humorod. Szia
Nagyon dühös lettem egyrészt még nem is ismerem, és már azt terjeszti, hogy mi ketten együtt. Kedd este utaztunk Valenciaba. A napok gyorsan teltek és jóformán semmire nem jutott időm. Csütörtökön szusszantottam fel kicsit mikor Arival vásárolni mentünk.
- Merre voltatok Jensonal?
- Egész héten a hotelbe aztán most mielőtt elutaztunk akkor mentünk el egy kicsit szórakozni sok volt a munkája, de nem baj legalább együtt voltunk.
- Képzeld én meg Brittat helyettesítem, mert felmondott.
- Aszta, de jó egyeseknek.
- Szóval péntektől Seb mellett kell lenem. Egész hétvégét vele, de jó lesz. Ja, igen csináltam képet Seb házáról meg ahol voltunk, majd ha visszamentünk a hotelhez megmutatom.
- Örülök, neki kíváncsi vagyok.
- Nagyon szép ház olyan Vetteles. És képzeld Német nagydíj előtt lesz Seb unokanővérének esküvője és koszorúslány leszek.
- Komolyan?-, kérdezett vissza Ari mintha nem értené.
- Először nagyon ellenszenves volt, de aztán megkedveltem és tudod ki a férje?
- Hiresség?
- Michael Schumacher.
- Az meg hogy lehet, Michaelnek nem felesége van?
- Én is csak néztem, de nem már elváltak.
- És hány éves?
- 25
- Csak egy kicsit fiatal hozzá akkor.
- Ha szereti nem baj ugye. A saját példánk is nézd.
- Jó-jó igaz.
Este visszamentünk a hotelbe és elkezdtünk szervezni Sebi szülinapi buliját, ami persze titkosnak minősült ezért senkinek nem szóltunk. Nagyon sokáig gondolkoztunk azon, hogy mi legyen a buli témája mikor beugrott, hogy nagy Beatles rajongó.
…………………
- Amúgy meg oké, ha téged nem zavar nekem ez csak megtiszteltetés.
- Dehogy zavar engem az zavar mikor a többi pilóta barátnője a boxábol nézi, a futamot te meg meghúzod, megad a VIP padockba.
- Oké akkor ezen túl ott fogok ülni a boxban.
- Ajánlom is hogy úgy legyen.
Délben elmentünk ebédelne az egyik közeli éterembe. Vagyis ez inkább olyan reggeli ebéd volt, egyben mert mire mindent elintéztünk dél lett. Legalább 5 percet kellet várni mire kihozták az étlapot. Kiválasztottuk ki mit szeretne enni, de a pincér még most sem volt ott. Már 10 perce leadtuk a rendelést, de a pincér megint sehol ekkor Seb megunta a várakozást és elordította magát:
- Kicsit tempósabban.
- Valami probléma van -, gúnyosan ott termett a pincér.
- Igen Kb. fél órája ülünk itt és még nem hozza ki a rendelést.
- Hagyd, Seb én még tudok várni-, szakítottam félbe a vitát.
- Igen jól mondja a kishölgy-, kacsintott rám a pincér.
- Nem magához beszélt, na, mennyen 2 perce van, hogy ideérjen az ebédünkkel.
A pincér idegesen hagyta el az asztalunkat és igen 2-3 percre rá már ebédelhetünk is.
- Még nem láttalak így kiborulva.
- Elhiheted nem jóból mondtam neki, hogy van 2 perce, mert leléptünk volna.
- De ideért szóval most már együnk
- Igen-igen Jó étvágyat
- Neked is.
Megebédeltünk majd indultunk vissza a lakásához. Útközben megálltunk egy újságosnál ahol Seb gyorsan kiszállt az autóból elvett egy újságot kifizette és már indultunk is.
- Ur isten-, kiáltottam fel mire Seb hirtelen rátaposott a fékre
- Mi a baj?
- Ezt nézd nyújtottam felé az újságot
Az egyik oldalon én és Bruno Senna mint egy pár. Még találkozni sem találkoztunk, de egy pár miért is ne.
- Nem tudom ki találta ki, de megölöm az már biztos.
- Hát még én.
Dühösen értünk be a házba és hívtam Berniet.
- Szia, kellene a Bruno Senna telefonszáma, de azonnal
- Szia, máris mondom.
Bernie hallotta, hogy dühös vagyok ezért csak lediktálta a számot és már hívtam is Sennat
- Szia, drágám mi mióta vagyunk együtt-, támadtam le egyből a Brazilt.
- Szia, hát mióta itt vagy?
- Hol?
- Hát mióta bekerültél a forma 1-be
- És én erről miért nem tudok?
- Ha felhívtál mégis csak tudod.
- Igen az újságból tudtam, meg hogy mi ketten együtt vagyunk aranyos vagy bírom a humorod. Szia
Nagyon dühös lettem egyrészt még nem is ismerem, és már azt terjeszti, hogy mi ketten együtt. Kedd este utaztunk Valenciaba. A napok gyorsan teltek és jóformán semmire nem jutott időm. Csütörtökön szusszantottam fel kicsit mikor Arival vásárolni mentünk.
- Merre voltatok Jensonal?
- Egész héten a hotelbe aztán most mielőtt elutaztunk akkor mentünk el egy kicsit szórakozni sok volt a munkája, de nem baj legalább együtt voltunk.
- Képzeld én meg Brittat helyettesítem, mert felmondott.
- Aszta, de jó egyeseknek.
- Szóval péntektől Seb mellett kell lenem. Egész hétvégét vele, de jó lesz. Ja, igen csináltam képet Seb házáról meg ahol voltunk, majd ha visszamentünk a hotelhez megmutatom.
- Örülök, neki kíváncsi vagyok.
- Nagyon szép ház olyan Vetteles. És képzeld Német nagydíj előtt lesz Seb unokanővérének esküvője és koszorúslány leszek.
- Komolyan?-, kérdezett vissza Ari mintha nem értené.
- Először nagyon ellenszenves volt, de aztán megkedveltem és tudod ki a férje?
- Hiresség?
- Michael Schumacher.
- Az meg hogy lehet, Michaelnek nem felesége van?
- Én is csak néztem, de nem már elváltak.
- És hány éves?
- 25
- Csak egy kicsit fiatal hozzá akkor.
- Ha szereti nem baj ugye. A saját példánk is nézd.
- Jó-jó igaz.
Este visszamentünk a hotelbe és elkezdtünk szervezni Sebi szülinapi buliját, ami persze titkosnak minősült ezért senkinek nem szóltunk. Nagyon sokáig gondolkoztunk azon, hogy mi legyen a buli témája mikor beugrott, hogy nagy Beatles rajongó.
…………………
2010. június 24., csütörtök
23.RÉSZ.
…………….
- Akkor mégiscsak nagyon oda van érted a srác.
- Így igaz.
- Akkor sok boldogságot nektek és nagyon szívesen várunk haza.
- Köszönöm. Nem tudom, mikor fogok hazamenni, mert sok programom van, de mielőtt elindulok, azelőtt szólok.
- Rendben és további jó szórakozást és vigyázzatok magatokra.
- Szia
- Szia
Megint késő este volt mire eljutottam az ágyig és még ott sem tudtam aludni.
- Mi a baj?-, oltotta fel Seb a villanyt.
- Elgondolkodtam azon, hogy milyen mázlista vagyok, felidéztem az emlékeket mikor még otthon pakoltam a bőröndöt. Mikor idekerültem és összefutottam Christiannal azt mikor este találkoztunk a tetőn. Az első ölelést, az első csókot és még sok más szép dolgot. De szép is volt minden-, sóhajtottam fel.
- Gyere már ide-, húzott magához Sebastian az ágyban.
- De ez az egész kis ajándék megváltoztatta az egész életem.
- És miben? Segítet vagy nem? Boldogabb vagy?
- Hogy kérdezhetsz ilyet a legboldogabb. Ilyen ember mellet. Akit a világon a legjobban szeretek sokkal.
- Akkor meg mi a baj?
- Nem tudom olyan hihetetlen az egész.
- Itt vagyok veled és itt is maradok.
- Látod milyen vagy? Ezt szeretem benned. Az őszinteséged az odafigyelésed és….
- És-, kérdezett vissza a kölyökkutya nézésével.
- és hogy tényleg szeretsz.
Nem szólt, semmit csak ölelt és így egymás karjaiban aludtunk el.
Reggel arra keltünk, hogy csörög a telefonom.
- Halló-, szóltam bele álmosan a kezemből majd kieső készülékbe.
- Szia, felébresztettelek.
- Igen, de mit akarsz te ilyen korán.
- Korán? hiszen már 10 óra van.
- Bocsi tegnap késő estig fent voltam.
- Semmi baj, de térjünk a lényegre.
- Igen-igen.
- Munkát szeretnénk ajánlani neked a Red Bullnál.
- Miféle munkát?-, meglepetten kérdeztem rá Chris-re
- Adminisztrációs munkáról volna szó.
- Persze nagyon szívesen.
- De van itt még más is
- Bírom még csak nyugodtan.
- Lemondott Britta Roeske.
- Elvállalom-, azonnal rávágtam
- Ez gyors volt talán túl gyors is. Na de felhívom Sebastian, mert még ö sem tudja, hogy elment, de találtam mást a helyére.
- Rendben
- Szia
- Szia
Nem akartam a tudomására hozni, hogy Sebastiannal vagyok ez csak ránk tartozott.
Mikor leraktam a telefont Sebié már csörgött is.
- Hogy lehet ilyen, hogy egyik napról a másikra felmond. De örülök, hogy ilyen gyorsan találtál mást. De ki az?
- Az újdonsült barátnőd.
- Zsana?-, kérdezett vissza Seb meglepetten, de már tudta.
- Igen mert talán valami ellenvetésed van vele?
- Nem dehogy csak kicsit meglepett.
- Hát ne lepődj meg, mert ezen túl együtt fogtok dolgozni.
- További szép napot, szia
- Viszont szia.
- Na, főnökasszony.
- Mióta vagyok én a te főnököd? Csak Britta munkáját vállaltam.
- De azt tudod, hogy minden pillanatban ott kell lened mellettem?
- Az nem fog gondot okozni. De most már tényleg nem szabad úgy együtt mutatkoznunk.
- Hogy? Kéz a kézben?
- Igen
- Miért ne szabadna.
- A végén még az lesz, hogy azért vettetek fel, mert a barátnőd vagyok.
- De nem érdekel, hogy ki mit mond minden futamon a boxomba leszel, ha én megyek te is jössz.
- Na és még én vagyok a főnök-, nevettem el magam.
…………
…………….
- Akkor mégiscsak nagyon oda van érted a srác.
- Így igaz.
- Akkor sok boldogságot nektek és nagyon szívesen várunk haza.
- Köszönöm. Nem tudom, mikor fogok hazamenni, mert sok programom van, de mielőtt elindulok, azelőtt szólok.
- Rendben és további jó szórakozást és vigyázzatok magatokra.
- Szia
- Szia
Megint késő este volt mire eljutottam az ágyig és még ott sem tudtam aludni.
- Mi a baj?-, oltotta fel Seb a villanyt.
- Elgondolkodtam azon, hogy milyen mázlista vagyok, felidéztem az emlékeket mikor még otthon pakoltam a bőröndöt. Mikor idekerültem és összefutottam Christiannal azt mikor este találkoztunk a tetőn. Az első ölelést, az első csókot és még sok más szép dolgot. De szép is volt minden-, sóhajtottam fel.
- Gyere már ide-, húzott magához Sebastian az ágyban.
- De ez az egész kis ajándék megváltoztatta az egész életem.
- És miben? Segítet vagy nem? Boldogabb vagy?
- Hogy kérdezhetsz ilyet a legboldogabb. Ilyen ember mellet. Akit a világon a legjobban szeretek sokkal.
- Akkor meg mi a baj?
- Nem tudom olyan hihetetlen az egész.
- Itt vagyok veled és itt is maradok.
- Látod milyen vagy? Ezt szeretem benned. Az őszinteséged az odafigyelésed és….
- És-, kérdezett vissza a kölyökkutya nézésével.
- és hogy tényleg szeretsz.
Nem szólt, semmit csak ölelt és így egymás karjaiban aludtunk el.
Reggel arra keltünk, hogy csörög a telefonom.
- Halló-, szóltam bele álmosan a kezemből majd kieső készülékbe.
- Szia, felébresztettelek.
- Igen, de mit akarsz te ilyen korán.
- Korán? hiszen már 10 óra van.
- Bocsi tegnap késő estig fent voltam.
- Semmi baj, de térjünk a lényegre.
- Igen-igen.
- Munkát szeretnénk ajánlani neked a Red Bullnál.
- Miféle munkát?-, meglepetten kérdeztem rá Chris-re
- Adminisztrációs munkáról volna szó.
- Persze nagyon szívesen.
- De van itt még más is
- Bírom még csak nyugodtan.
- Lemondott Britta Roeske.
- Elvállalom-, azonnal rávágtam
- Ez gyors volt talán túl gyors is. Na de felhívom Sebastian, mert még ö sem tudja, hogy elment, de találtam mást a helyére.
- Rendben
- Szia
- Szia
Nem akartam a tudomására hozni, hogy Sebastiannal vagyok ez csak ránk tartozott.
Mikor leraktam a telefont Sebié már csörgött is.
- Hogy lehet ilyen, hogy egyik napról a másikra felmond. De örülök, hogy ilyen gyorsan találtál mást. De ki az?
- Az újdonsült barátnőd.
- Zsana?-, kérdezett vissza Seb meglepetten, de már tudta.
- Igen mert talán valami ellenvetésed van vele?
- Nem dehogy csak kicsit meglepett.
- Hát ne lepődj meg, mert ezen túl együtt fogtok dolgozni.
- További szép napot, szia
- Viszont szia.
- Na, főnökasszony.
- Mióta vagyok én a te főnököd? Csak Britta munkáját vállaltam.
- De azt tudod, hogy minden pillanatban ott kell lened mellettem?
- Az nem fog gondot okozni. De most már tényleg nem szabad úgy együtt mutatkoznunk.
- Hogy? Kéz a kézben?
- Igen
- Miért ne szabadna.
- A végén még az lesz, hogy azért vettetek fel, mert a barátnőd vagyok.
- De nem érdekel, hogy ki mit mond minden futamon a boxomba leszel, ha én megyek te is jössz.
- Na és még én vagyok a főnök-, nevettem el magam.
…………
2010. június 23., szerda
22.RÉSZ.
...........
Kimentünk az ebédlőbe és megettük a desszertet.
- Zsani gyere egy percre-, hívott félre az asztaltól Loni
- Igen.
- Sajnálom az előbbieket csak Sebet nem kevésszer verték át hogy csak érdekből voltak vele a pénze miatt.
- Engem nem érdekel a pénz csak az, hogy szeretem. Amúgy gratulálok nektek Michaellel.
- Kitől tudod?
- Sebastian mondta el.
- Ja, köszönöm szépen.
- Amúgy hány éves vagy?
- 25
- Bocsi, de ezt nem tudom kihagyni. És akkor még én vagyok fiatal a Sebastianhoz.
- Semmi és tudom, hogy kicsit öreg hozzám, de szeretem.
- Látod én is ugyanezt érzem, szóval ne mond, hogy nem értesz meg.
- Jó-jó most már látom, hogy tényleg odavagy érte.
- Hát nem kicsit, ha te tudnád azt, hogy mennyire.
Hosszú beszélgetés után megkedveltem Lonit és ö is engem, ahogy láttam.
- És mikor lesz az esküvő?
- Július 17
- Német nagydíj után. És hol tartjátok?
- A Las Vegasi Palms hotelben.
- Az egy nagyon szép hely.
- És ki lesz a tanúd?
- Michael lánya Ditta.
- És Michaelnek?
- Sebastian. És mondjuk, nem lenne kedved ahhoz, hogy koszorúslány legyél?
- Hát köszönöm, de biztos vagy te ebben?
- Jó mondjuk pár órával ezelőtt biztosan nem kértelek volna meg, de most biztos vagyok benne.
- Akkor köszönöm.
A családlátogatás után visszamentünk Svájcba.
- Képzeld Lonival nagyon jó barátságba kerültem és még ara is megkért, hogy legyek az egyik koszorúslánya.
- Az nagyon jó, mert legalább tudunk együtt menni az esküvőre is.
- Jaj, legalább nem maradok egyedül.
Majd aludni mentünk.
Reggel felkeltünk és mivel volt egy vásár Sebi lakásától nem messze gyorsan megittuk a kávét és lementünk. Először Dodgemeztünk, majd egyre félelmetesebb és félelmetesebb játékokat próbáltunk ki először az óriáskereket majd a Flying Circust, Top Spint, legvégül pedig az Ikaruszt. Egész estig a vidámparkban voltunk 9óra lehetett mikor visszamentünk a lakásba. Majd felhívtam a szüleim.
- Szia
- Hello
- Hogy vagy és hogy telnek a napjaid
- Köszönöm jól és ti?
- Mi is nagyon jól.
- Mondanom kell valamit -, sóhajtottam fel és hívtam oda magam mellé Sebet, ahogy pont jött a konyhából kezében egy doboz Red Bullal. Mutattam neki, hogy üljön le mellém és kihangosítottam a telefont.
- Igen hallgatlak.
- Svájcban vagyok Sebastiannal és van még valami, nem csak barátok vagyunk, több van köztünk, mint szimpla barátság.
- Hogy tessék? Jól vagy te? Komolyan gondoltad ezt az egészet?
- Igen anya a legkomolyabban.
- Vigyázok a lányodra-, szólt közbe Seb, közben belekortyoltam az italába.
- Sebastiantól nem kell féltened-, bújtam közelebb hozzá.
- Én megbízom bennetek.
- Köszönjük.
- És mit csináltatok mostanában.
- Ma vidámparkban voltunk. Felültünk az Óriáskerékre a Flying Circustra.
Az egy olyan játék hogy az utas az egyenes, oldalirányú és fejjel lefelé helyzetek folyamatos váltakozásában találja magát és ez által különösen fergeteges háromdimenziós forgómozgásnak van kitéve. Aztán felültünk a Top Spinre alatta szökőkút lövi fel a vizet, közben az utasok megismerkednek a játék által nyújtott élményekkel aztán meg az Ikaruszra a szerkezet 10 emeletmagasságba emelkedik, lassan majd egyre gyorsabban kezd pörögni. Nagyon élvezetes volt az egész nap.
- Akkor tényleg nem unatkoztál.
- Az is biztos nagyon tetszik Svájc.
- Mindig is álmod volt, hogy kijuthass oda.
- Így igaz és Sebastian most teljesítette
…………………….
...........
Kimentünk az ebédlőbe és megettük a desszertet.
- Zsani gyere egy percre-, hívott félre az asztaltól Loni
- Igen.
- Sajnálom az előbbieket csak Sebet nem kevésszer verték át hogy csak érdekből voltak vele a pénze miatt.
- Engem nem érdekel a pénz csak az, hogy szeretem. Amúgy gratulálok nektek Michaellel.
- Kitől tudod?
- Sebastian mondta el.
- Ja, köszönöm szépen.
- Amúgy hány éves vagy?
- 25
- Bocsi, de ezt nem tudom kihagyni. És akkor még én vagyok fiatal a Sebastianhoz.
- Semmi és tudom, hogy kicsit öreg hozzám, de szeretem.
- Látod én is ugyanezt érzem, szóval ne mond, hogy nem értesz meg.
- Jó-jó most már látom, hogy tényleg odavagy érte.
- Hát nem kicsit, ha te tudnád azt, hogy mennyire.
Hosszú beszélgetés után megkedveltem Lonit és ö is engem, ahogy láttam.
- És mikor lesz az esküvő?
- Július 17
- Német nagydíj után. És hol tartjátok?
- A Las Vegasi Palms hotelben.
- Az egy nagyon szép hely.
- És ki lesz a tanúd?
- Michael lánya Ditta.
- És Michaelnek?
- Sebastian. És mondjuk, nem lenne kedved ahhoz, hogy koszorúslány legyél?
- Hát köszönöm, de biztos vagy te ebben?
- Jó mondjuk pár órával ezelőtt biztosan nem kértelek volna meg, de most biztos vagyok benne.
- Akkor köszönöm.
A családlátogatás után visszamentünk Svájcba.
- Képzeld Lonival nagyon jó barátságba kerültem és még ara is megkért, hogy legyek az egyik koszorúslánya.
- Az nagyon jó, mert legalább tudunk együtt menni az esküvőre is.
- Jaj, legalább nem maradok egyedül.
Majd aludni mentünk.
Reggel felkeltünk és mivel volt egy vásár Sebi lakásától nem messze gyorsan megittuk a kávét és lementünk. Először Dodgemeztünk, majd egyre félelmetesebb és félelmetesebb játékokat próbáltunk ki először az óriáskereket majd a Flying Circust, Top Spint, legvégül pedig az Ikaruszt. Egész estig a vidámparkban voltunk 9óra lehetett mikor visszamentünk a lakásba. Majd felhívtam a szüleim.
- Szia
- Hello
- Hogy vagy és hogy telnek a napjaid
- Köszönöm jól és ti?
- Mi is nagyon jól.
- Mondanom kell valamit -, sóhajtottam fel és hívtam oda magam mellé Sebet, ahogy pont jött a konyhából kezében egy doboz Red Bullal. Mutattam neki, hogy üljön le mellém és kihangosítottam a telefont.
- Igen hallgatlak.
- Svájcban vagyok Sebastiannal és van még valami, nem csak barátok vagyunk, több van köztünk, mint szimpla barátság.
- Hogy tessék? Jól vagy te? Komolyan gondoltad ezt az egészet?
- Igen anya a legkomolyabban.
- Vigyázok a lányodra-, szólt közbe Seb, közben belekortyoltam az italába.
- Sebastiantól nem kell féltened-, bújtam közelebb hozzá.
- Én megbízom bennetek.
- Köszönjük.
- És mit csináltatok mostanában.
- Ma vidámparkban voltunk. Felültünk az Óriáskerékre a Flying Circustra.
Az egy olyan játék hogy az utas az egyenes, oldalirányú és fejjel lefelé helyzetek folyamatos váltakozásában találja magát és ez által különösen fergeteges háromdimenziós forgómozgásnak van kitéve. Aztán felültünk a Top Spinre alatta szökőkút lövi fel a vizet, közben az utasok megismerkednek a játék által nyújtott élményekkel aztán meg az Ikaruszra a szerkezet 10 emeletmagasságba emelkedik, lassan majd egyre gyorsabban kezd pörögni. Nagyon élvezetes volt az egész nap.
- Akkor tényleg nem unatkoztál.
- Az is biztos nagyon tetszik Svájc.
- Mindig is álmod volt, hogy kijuthass oda.
- Így igaz és Sebastian most teljesítette
…………………….
2010. június 22., kedd
21.RÉSZ.
…………..
Éppen a kávét főztem mikor egy erős kar fonódott át a derekamon.
- De otthonosan mozogsz a konyhámba-, csókolt bele a nyakamba Seb.
- Hát még meg kell szoknom, de igen. Itt a kávéd, mert én megyek készülődni.
- Köszi hogy itt hagysz.
- Hát pedig neked sem ártana, ha felöltöznél-, az ujjam végighúztam a felsőtestén. Majd egy puszival távoztam.
- Igen is főnökasszony-, vágta be a tisztelgős poszt.
Megcsináltam a hajam a sminkem majd öltözni kezdtem.
- Sebastian gyere egy kicsit.
- Igen-, ahogy szóltam máris ott termett.
- Kék vagy fekete fehér.
- Fekete fehér.
- Oké, köszi-, majd, amin gyorsan jött olyan gyorsan el is ment.
Negyed 12 lehetett mikor elindultunk.
- Seb én nagyon félek, hogy mit fognak rám mondani a szüleid.
- Jaj, ne félj már nem fognak megenni.
- Hát remélem.
Kicsi késéssel, de odaértünk a megbeszélt helyre. Heike Sebastian édesanyja fogadott minket, aki az első pillanattól nagyon szimpatikussá vált. Beljebb a nappaliban ült Seb öccse Fabian mellette egy nő, aki nekem ismeretlen volt, de ahogy elláttam nem voltam neki szimpatikus. Majd megjelent Seb édesapja.
- Apa ö itt a barátnőm Zsanett Samu.
- Örvendek, de ez miféle név.
- Én is és magyar vagyok.
- Szóval tényleg igaz szépek a magyar lányok-, szólt oda a kissrác a kanapéról.
- Héj ö az enyém és amúgy is fiatal vagy hozzá.
- Ö meg hozzád-, szólt a még mindig ismeretlen személy.
- Mert hány éves is vagy-, kérdezett rám Norbert.
- 16
- Nem félsz, hogy érdekből van veled?-, kicsit ingerelt már a folytonos beszólása.
- Kikérem, magamnak én szeretem Sebastiant.
És akkor megjelent Michael Schumacher. Az eddig idegeimmel játszadozó lány a nyakába
ugrott
- Amúgy kihez is van szerencsém-, kérdeztem Sebit, aki ledobta magát öccse mellé a
kanapéra én pedig közéjük ültem.
- Ö az unokanővérem. Ilona Takács. Ö is magyar, mint te.
- És Michael hogy került ide tudtom szerint ez egy családi ebéd.
- Pontosan. Ö is családtag, vagyis a Loni vőlegénye.
- De Michaelnek nem felesége van.
- Már nem. Másfél éve váltak el Loni pedig féléve a menyasszonya.
- Mindenki az asztalhoz-, szólt ki Heike a konyhából.
Az utolsó percekben érkezett meg Seb 2 nővére. Stefanie és Melani.
Sebi mellettem Fabian előttem ült, aki mindig arra törekedett, hogy rá figyelek.
- A bátyám mindig nagy nőcsábász volt, de ekkora-, kacsintott rám a kissrác az előttem álló székből.
- Elég lesz -, szólt oda Norbert a nevető kisgyereknek.
- Komolyan Sebastian te nem félsz, hogy csak érdekből van veled?
- Ni, csak ki beszél.
- Tessék mit mondtál?
- Azt, hogy ni, csak a kedven italom. Mert mit hallottál?
- Rohadtra elegem van, a kis némberedből elviszed innen vagy te is mész?
- Elég lesz-, áll fel Heike és elordította magát.
- Loni, gyere velem a teraszra.
- Elnézést, de szerintem jobb, ha én most megyek-, vettem fel a táskám és indultam volna mikor Stefanie megfogta a kezem.
- Nem mész sehová.
- Így igaz-, igazolta Sebi, hogy maradjak.
Majd visszaültem a helyemre. Loni és Heike visszajöttek és szegényt biztos úgy megfenyítették, hogy egy rossz szót, sem mert szólni a beszélgetésünk alatt. Éppen a desszertet készítették elő a tálaláshoz mikor:
- Zsanett légy szíves segítenél. -, a segítségem kérte Heike
- Persze-, és kimentem a konyhába.
- Én kérek elnézést az udvariatlanságokért.
- Semmi probléma, de az a feltételezés fáj, hogy csak érdekből vagyok, Sebastiannal én szeretem, a fiát akármien fiatal vagyok hozzá és nem érdekel, ki mit mond.
- Tegezz csak nyugodtan. És igen is látom rajtad, hogy szereted a fiam és nagyon örülök, hogy családtag lettél.
- Én is örülök, hogy ilyen kedves családba kerültem.
………………………
…………..
Éppen a kávét főztem mikor egy erős kar fonódott át a derekamon.
- De otthonosan mozogsz a konyhámba-, csókolt bele a nyakamba Seb.
- Hát még meg kell szoknom, de igen. Itt a kávéd, mert én megyek készülődni.
- Köszi hogy itt hagysz.
- Hát pedig neked sem ártana, ha felöltöznél-, az ujjam végighúztam a felsőtestén. Majd egy puszival távoztam.
- Igen is főnökasszony-, vágta be a tisztelgős poszt.
Megcsináltam a hajam a sminkem majd öltözni kezdtem.
- Sebastian gyere egy kicsit.
- Igen-, ahogy szóltam máris ott termett.
- Kék vagy fekete fehér.
- Fekete fehér.
- Oké, köszi-, majd, amin gyorsan jött olyan gyorsan el is ment.
Negyed 12 lehetett mikor elindultunk.
- Seb én nagyon félek, hogy mit fognak rám mondani a szüleid.
- Jaj, ne félj már nem fognak megenni.
- Hát remélem.
Kicsi késéssel, de odaértünk a megbeszélt helyre. Heike Sebastian édesanyja fogadott minket, aki az első pillanattól nagyon szimpatikussá vált. Beljebb a nappaliban ült Seb öccse Fabian mellette egy nő, aki nekem ismeretlen volt, de ahogy elláttam nem voltam neki szimpatikus. Majd megjelent Seb édesapja.
- Apa ö itt a barátnőm Zsanett Samu.
- Örvendek, de ez miféle név.
- Én is és magyar vagyok.
- Szóval tényleg igaz szépek a magyar lányok-, szólt oda a kissrác a kanapéról.
- Héj ö az enyém és amúgy is fiatal vagy hozzá.
- Ö meg hozzád-, szólt a még mindig ismeretlen személy.
- Mert hány éves is vagy-, kérdezett rám Norbert.
- 16
- Nem félsz, hogy érdekből van veled?-, kicsit ingerelt már a folytonos beszólása.
- Kikérem, magamnak én szeretem Sebastiant.
És akkor megjelent Michael Schumacher. Az eddig idegeimmel játszadozó lány a nyakába
ugrott
- Amúgy kihez is van szerencsém-, kérdeztem Sebit, aki ledobta magát öccse mellé a
kanapéra én pedig közéjük ültem.
- Ö az unokanővérem. Ilona Takács. Ö is magyar, mint te.
- És Michael hogy került ide tudtom szerint ez egy családi ebéd.
- Pontosan. Ö is családtag, vagyis a Loni vőlegénye.
- De Michaelnek nem felesége van.
- Már nem. Másfél éve váltak el Loni pedig féléve a menyasszonya.
- Mindenki az asztalhoz-, szólt ki Heike a konyhából.
Az utolsó percekben érkezett meg Seb 2 nővére. Stefanie és Melani.
Sebi mellettem Fabian előttem ült, aki mindig arra törekedett, hogy rá figyelek.
- A bátyám mindig nagy nőcsábász volt, de ekkora-, kacsintott rám a kissrác az előttem álló székből.
- Elég lesz -, szólt oda Norbert a nevető kisgyereknek.
- Komolyan Sebastian te nem félsz, hogy csak érdekből van veled?
- Ni, csak ki beszél.
- Tessék mit mondtál?
- Azt, hogy ni, csak a kedven italom. Mert mit hallottál?
- Rohadtra elegem van, a kis némberedből elviszed innen vagy te is mész?
- Elég lesz-, áll fel Heike és elordította magát.
- Loni, gyere velem a teraszra.
- Elnézést, de szerintem jobb, ha én most megyek-, vettem fel a táskám és indultam volna mikor Stefanie megfogta a kezem.
- Nem mész sehová.
- Így igaz-, igazolta Sebi, hogy maradjak.
Majd visszaültem a helyemre. Loni és Heike visszajöttek és szegényt biztos úgy megfenyítették, hogy egy rossz szót, sem mert szólni a beszélgetésünk alatt. Éppen a desszertet készítették elő a tálaláshoz mikor:
- Zsanett légy szíves segítenél. -, a segítségem kérte Heike
- Persze-, és kimentem a konyhába.
- Én kérek elnézést az udvariatlanságokért.
- Semmi probléma, de az a feltételezés fáj, hogy csak érdekből vagyok, Sebastiannal én szeretem, a fiát akármien fiatal vagyok hozzá és nem érdekel, ki mit mond.
- Tegezz csak nyugodtan. És igen is látom rajtad, hogy szereted a fiam és nagyon örülök, hogy családtag lettél.
- Én is örülök, hogy ilyen kedves családba kerültem.
………………………
2010. június 21., hétfő
20.RÉSZ
………
Akkor benyitott Mark:
- Te mit keresel itt?
- Christian mondta, hogy jöjjek be addig, amíg megbeszélésen vagytok.
- De már vége sajnos.
- Mi a baj?-, láttam rajta hogy nem tiszta a lelkiismerete.
- Semmi
- Mark a barátod vagyok: elmondhatod nyugodtan
- Hát rendben. Összevesztem a feleségemmel.
- Sajnálom. De pontosan mi történt?
- Tegnap délután közölte, hogy látott valaki mással.
- És ez igaz vagy nem?
- Persze hogy nem én öt szeretem, és nem csalnám meg soha.
- Üljetek el és beszéljétek meg.
- Már próbáltam, de nem sikerült, mert igazából meg sem hallgat. Tegnap mikor próbáltam neki megmagyarázni, hogy félreértet valamit azt mondta, hogy hagyjam békén és már este nem is aludt a hotelben szóval egyáltalán nem tudom, hogy hol van, mert a telefonját sem veszi fel. Aggódom érte. Nem akarom elveszteni, szeretem és már teljesen az életem része.
- És tényleg sejtésed sincsen hová mehetett?-, aggódva kérdeztem rá Markra.
- Nincs, és nagyon félek, hogy valami baja történt. Este kerestem is miután elment.
- Azonnal szólok pár embernek és elindulunk keresni, ha nem, találjuk, meg akkor szólunk a rendőrségnek.
- Köszönöm Zsani hogy számíthatok rád.
- Persze egy csapatnak kell az összetartás.
Így is lett Mark, Sebi, Én, Christian és Adrian elmentünk megkeresni Mark feleségét.
Mindenütt kerestük, hogy hol lehet, de senki nem látta sehol már minden reményünk elveszett mikor Marknak megcsörrent a telefonja.
- Halló
- Szia, drágám. Sajnálom, hogy otthagytalak csak egy kis időre volt szükségem. Megbeszélhetnénk?
- Persze hol vagy most?
- Egy kávézóban
- Már órák óta téged keresünk. De ugye nincs semmi bajod.
- Nem jól vagyok.
- Akkor rendben 10 perc és ott vagyok.
Majd autóba ült és már el is tűnt. Mi pedig mentünk vissza a pályára. Út közben Sebi megfogta a kezem. Szegény Adrian csak nézett, hogy mi ketten együtt, de aztán már fel sem tűnt neki. A pályára visszaérve esteledni kezdett azért visszamentünk a hotelbe.
- Mit szólnál hozzá, ha elvinnélek a Svájci lakásomba.
- Engem?-, kérdeztem vissza értetlenül és a háta mögé néztem.
- Nem a falat ott mögötted.
- Ja, jó hát tőlem viheted. Amúgy igen nagyon örülnék, ha elvinnél. Mindig is nagy álmom volt Svájc.
- Akkor most teljesül. Mert ha szeretnél velem jönni, akkor már holnap utazhatunk.
- Már holnap?-, ledöbbenten álltam Sebi előtt. És Arival mi lesz?
- Szerintem nem fog unatkozni nélkülünk, el lesz Jensonal.
- Az is igaz. Akkor viszont benne vagyok irány Svájc.
Még kedd este megrendelte a jegyeket és össze is pakoltunk, mert reggel indult a gép.
Reggel erős fejfájással keltem és 4óra volt, amíg a gép nem indul. Nem tudtam képes e leszel elmenni Svájcba, de ez nagy csalódás lett volna Sebinek. Fájt a fejem, de felszálltam a gépre. Egyre erősebb és erőseb fájások törtek rám. Majd gyengülni kezdett és végül elmúlt. Sebi nagyon aggódott, hogy milyen az egészségi állapotom. Mikor leszállt a gép Seb autója már ott várt minket a reptéren. Elmentünk a házához és ledöbbentem. Egy gyönyörű lakályos kis otthon volt olyan Sebastian Vetteles. Mikor beléptünk a házba egyből a gyönyörű ebédlő tűnt fel majd mellette a konyha. Onnan nyílt a hálószoba a másik oldalról pedig a nappali. A hálószobából egy ajtó a fürdőbe vezetett Lepakoltuk a csomagjaink majd városnézésre indultunk. Először Bernt néztük meg Svájc fővárosát. Elmentünk a vásárlósétányra ahol Sebivel vettünk egy-egy egyforma karkötőt, ami szerelmünket szimbolizálta. Két egyszerű karkötő volt, de akkor is sokat jelentett. Akkor megszólalt Sebastian telefonja.
- Szia, anya.
- Szia.
- Hallottam, hogy itthon vagy nem volna kedved eljönni, ebédelni holnap.
- De csak itt van a barátnőm is és nem volna baj, ha elvinném öt is.
- Nem nyugodtan hozhatod öt is.
- És hogy vagy?
- Köszönöm jól és te?
- Én is megvagyok.
- És most hol vagytok?
- Bernben a sétányon.
- Valahogy gondoltam.
- Na de akkor majd holnap délben.
- Szia. Puszi
- Szia
- Anya meghívott minket holnap ebédelni.
- Minket?
- Igen csak nem gondolod, hogy itt hagylak. Bemutatlak a családomnak.
- Nem korai még ez?
- Nem nekik is ismerniük kell a világ legaranyosabb lányát.
- Aranyos?
- Akkor milyen jelzőt mondjak.
- Semmilyet
- De akkor is kell rád valami szép jelző
- Akkor maradjak aranyos-, nyújtottam rá a nyelvem és engedtem neki.
Visszamentünk a lakására és aludni mentünk reggel 10-kor keltünk és már készülődhetem az ebédre, amit már nagyon izgatottan vártam.
………………
………
Akkor benyitott Mark:
- Te mit keresel itt?
- Christian mondta, hogy jöjjek be addig, amíg megbeszélésen vagytok.
- De már vége sajnos.
- Mi a baj?-, láttam rajta hogy nem tiszta a lelkiismerete.
- Semmi
- Mark a barátod vagyok: elmondhatod nyugodtan
- Hát rendben. Összevesztem a feleségemmel.
- Sajnálom. De pontosan mi történt?
- Tegnap délután közölte, hogy látott valaki mással.
- És ez igaz vagy nem?
- Persze hogy nem én öt szeretem, és nem csalnám meg soha.
- Üljetek el és beszéljétek meg.
- Már próbáltam, de nem sikerült, mert igazából meg sem hallgat. Tegnap mikor próbáltam neki megmagyarázni, hogy félreértet valamit azt mondta, hogy hagyjam békén és már este nem is aludt a hotelben szóval egyáltalán nem tudom, hogy hol van, mert a telefonját sem veszi fel. Aggódom érte. Nem akarom elveszteni, szeretem és már teljesen az életem része.
- És tényleg sejtésed sincsen hová mehetett?-, aggódva kérdeztem rá Markra.
- Nincs, és nagyon félek, hogy valami baja történt. Este kerestem is miután elment.
- Azonnal szólok pár embernek és elindulunk keresni, ha nem, találjuk, meg akkor szólunk a rendőrségnek.
- Köszönöm Zsani hogy számíthatok rád.
- Persze egy csapatnak kell az összetartás.
Így is lett Mark, Sebi, Én, Christian és Adrian elmentünk megkeresni Mark feleségét.
Mindenütt kerestük, hogy hol lehet, de senki nem látta sehol már minden reményünk elveszett mikor Marknak megcsörrent a telefonja.
- Halló
- Szia, drágám. Sajnálom, hogy otthagytalak csak egy kis időre volt szükségem. Megbeszélhetnénk?
- Persze hol vagy most?
- Egy kávézóban
- Már órák óta téged keresünk. De ugye nincs semmi bajod.
- Nem jól vagyok.
- Akkor rendben 10 perc és ott vagyok.
Majd autóba ült és már el is tűnt. Mi pedig mentünk vissza a pályára. Út közben Sebi megfogta a kezem. Szegény Adrian csak nézett, hogy mi ketten együtt, de aztán már fel sem tűnt neki. A pályára visszaérve esteledni kezdett azért visszamentünk a hotelbe.
- Mit szólnál hozzá, ha elvinnélek a Svájci lakásomba.
- Engem?-, kérdeztem vissza értetlenül és a háta mögé néztem.
- Nem a falat ott mögötted.
- Ja, jó hát tőlem viheted. Amúgy igen nagyon örülnék, ha elvinnél. Mindig is nagy álmom volt Svájc.
- Akkor most teljesül. Mert ha szeretnél velem jönni, akkor már holnap utazhatunk.
- Már holnap?-, ledöbbenten álltam Sebi előtt. És Arival mi lesz?
- Szerintem nem fog unatkozni nélkülünk, el lesz Jensonal.
- Az is igaz. Akkor viszont benne vagyok irány Svájc.
Még kedd este megrendelte a jegyeket és össze is pakoltunk, mert reggel indult a gép.
Reggel erős fejfájással keltem és 4óra volt, amíg a gép nem indul. Nem tudtam képes e leszel elmenni Svájcba, de ez nagy csalódás lett volna Sebinek. Fájt a fejem, de felszálltam a gépre. Egyre erősebb és erőseb fájások törtek rám. Majd gyengülni kezdett és végül elmúlt. Sebi nagyon aggódott, hogy milyen az egészségi állapotom. Mikor leszállt a gép Seb autója már ott várt minket a reptéren. Elmentünk a házához és ledöbbentem. Egy gyönyörű lakályos kis otthon volt olyan Sebastian Vetteles. Mikor beléptünk a házba egyből a gyönyörű ebédlő tűnt fel majd mellette a konyha. Onnan nyílt a hálószoba a másik oldalról pedig a nappali. A hálószobából egy ajtó a fürdőbe vezetett Lepakoltuk a csomagjaink majd városnézésre indultunk. Először Bernt néztük meg Svájc fővárosát. Elmentünk a vásárlósétányra ahol Sebivel vettünk egy-egy egyforma karkötőt, ami szerelmünket szimbolizálta. Két egyszerű karkötő volt, de akkor is sokat jelentett. Akkor megszólalt Sebastian telefonja.
- Szia, anya.
- Szia.
- Hallottam, hogy itthon vagy nem volna kedved eljönni, ebédelni holnap.
- De csak itt van a barátnőm is és nem volna baj, ha elvinném öt is.
- Nem nyugodtan hozhatod öt is.
- És hogy vagy?
- Köszönöm jól és te?
- Én is megvagyok.
- És most hol vagytok?
- Bernben a sétányon.
- Valahogy gondoltam.
- Na de akkor majd holnap délben.
- Szia. Puszi
- Szia
- Anya meghívott minket holnap ebédelni.
- Minket?
- Igen csak nem gondolod, hogy itt hagylak. Bemutatlak a családomnak.
- Nem korai még ez?
- Nem nekik is ismerniük kell a világ legaranyosabb lányát.
- Aranyos?
- Akkor milyen jelzőt mondjak.
- Semmilyet
- De akkor is kell rád valami szép jelző
- Akkor maradjak aranyos-, nyújtottam rá a nyelvem és engedtem neki.
Visszamentünk a lakására és aludni mentünk reggel 10-kor keltünk és már készülődhetem az ebédre, amit már nagyon izgatottan vártam.
………………
2010. június 20., vasárnap
19.RÉSZ
…………..
- Bizony azt én sem egyhamar.
Megreggeliztünk és elmentünk vásárolni Ariellának szülinapi ajándékot. Boltról boltra járkáltunk, de nem találtam olyat, ami tetszett volna neki. És akkor pár bolt után egy igazi különleges ajándéknak szánt cipőt láttam meg az egyik bolt kirakatában.
- Érzem, hogy ez lesz az ez biztosan tetszeni fog neki.
Sebastian csak nézett, mert a tűsarkú cipő egy lamborghinit formázott.
- Ez egy kicsit furcsa, de nagyon tetszik, ötletes.
Örömmel sétáltunk ki a boltból mikor megjelent miss. címlap. Sebastian egyből megfogta a kezem és nem engedett.
- Mit akarsz te itt nem vagy boldog, hogy majdnem tönkre tetted a kapcsolatunk? Csak ez ezután nem fog menni.
- Jó-jó tudom hülyeséget csináltam. Nem akartam közétek állni csak rám senki nem figyel. Épp azért jöttem, hogy bocsánatot kérjek.
Sebivel egymásra néztünk és bólintottam. Odamentem Rékához és elmagyaráztam neki mi a probléma miért nem figyel rá senki.
- Azért nem figyel rád senki, mert nagyon fennhordod, az orrod csak arra figyelsz és azzal, törődsz, aki neked tetszik. Nem így kell magadra hívni a figyelmet, hogy megfenyegetsz valakit. És tönkreteszed az életét, de ezen túl barátok-, nyújtottam neki a kezem.
- Barátok-, kezet fogva egy mosollyal igazolta.
Visszamentünk a hotelhez és felmentünk Ari szobájához az ajtó előtt megfogtuk egymás kezét. Arinak felakadt a szeme mikor meglátta, hogy mi megint együtt.
- Hát ti.
- Engedj beljebb és mindent elmagyarázok-, lépett előrébb Sebi
Így is lett minden apró részletet elmondott.
- A kis szemét.
- Hát, ha jobban megismered nem annyira. Csak figyelemre vágyik.
- Figyelemre. Hát mindenki rá figyel.
- De úgymond barátokra.
- Ha nem lenne, ennyire beképzelt lennének barátai.
- Vannak. Én ezen túl a barátja vagyok.
- És én is-, jelentette ki Sebi kicsit félénken.
- De beszéljünk most másról. Mi van köztetek Jensonal?
- Hát. valahogy éreztem, hogy ezt fogod felhozni amúgy csak barátok, vagyunk.
- Persze-persze-, szólalt meg Sebi a hátam mögött. És az a csók mi volt vasárnap reggel? Vagy csak én láttam férre?
- Hát akkor ezt egy kicsit elhibáztam-, bocsi Zsani csak Sebi előtt nem akartam mondani semmit.
- Semmi baj. Nagyon örülök nektek.
Mielőtt eljöttünk átadtam az ajándékát. Mikor elindultunk Aritól gyönyörű szépen sütött a nap ezért volt alkalmunk arra, hogy kimenjünk a strandra. Visszamentünk a hotelhez és átöltöztünk. Nem érdekelt ki láthat meg kézen fogva mentünk le a strandra. Hát persze hogy pont mi ne találkozunk fotósakkal. Csak természetesen súgta oda Sebi.
Nem sok kedvem volt vízbe menni, de Seb mindent elkövetett, hogy vizes legyek.
- Tudsz úszni.
- Ilyen hülyének nézel, hogy még erre is képtelen vagyok. Azért nem áll szándékomban megfulladni-, nyújtottam rá a nyelvem.
- Szóval igen. Egy verseny?
- Benne vagyok.
Nem sokkal, de megelőzött egy testhossz volt ez előnye. Mikor a medence végére ért felkönyökölt a szélére és nem tudta kihagyni, hogy ne szóljon be.
- De lassú vagy.
- Viccelődj csak nyugodtan. Visszavágót.
- Tőlem jöhet.
Most ö szívta meg, mert én nyertem.
- És akkor még én vagyok a lassú ugye.
- Jól van már direkt csináltam, hogy örülj.
- Persze-persze egyem is meg azt az okos fejed.
- Okos?
- Nem akarok tovább vitázni ezen, hogy ki nyert és ki nem. Mert én nyertem egy csodálatos pasit.
- Én még annál is többet.
- Ilyenkor neked az jól esik, hogy zavarba hozz.
- Nem direkt csinálom csak ez az igazság.
- De nekem ez olyan hihetetlen.
- Elhiheted nekem is.
Majd kiültünk napozni. Késő délután értünk vissza a hotelhez és a fárasztó úszkálás miatt gyorsan el is aludtunk. Reggel kopogásra keltünk Britta Roeske állt az ajtóban.
- Megbeszélés fél óra múlva
- Hogy mi-, kérdezett vissza Sebi álmos szemmel
- Jól hallottad fél óra múlva a tárgyalóban.
- Rendben.
Majd elment
- Bocsi, de készülnöm kell fél óra múlva megbeszélés.
- Oké-, és a fejemre húztam a takarót.
- Kis álomszuszékom-, ült le mellém Seb az ágyra.
- Igen.
- Nincs kedved kijönni velem a pályára.
- Majd kinézek, de te csak menjél nyugodtan, mert elkésel.
- Ne dél legyen belőle. -, nyújtotta rám a nyelvét.
- Oké akkor dél előtt kint leszek egy perccel. Nem csak vicceltem. Mindjárt összekopom magam és megyek utánad.
Egy puszi után elment. Gyorsan rendbe szedtem magam, majd ahogyan megígértem Sebinek kimentem a pályára. Christiannal pont összefutottam, aki a tárgyalóba indult.
- Ülj be az irodába addig és néz körül nyugodtan.
- Oké.
Felkísért az irodájába majd elment. Megnéztem a falon logó képeket, a díjakat majd leültem Christian székébe. És akkor megláttam Sebastian dossziéját benne az űrlappal, amit az érkezésekor töltött ki.
Sebastian Vettel
Vezetéknév: Vettel (Igen, ezt eddig is tudtuk)
Keresztnév: Sebastian (eddig egész ügyes a srác)
Születési hely: Heppenheim (Egy gyönyörű hely lehet)
Születési idő: 1987. 07.03. (mondtam én, hogy Kölyök)
Családi állapot: nőtlen (és továbbra is tartom azon álláspontom, hogy majd elvesz tudom hogy hosszútávra tervezek de na.)
Édesanyja neve: Heike Vettel (érdekes… de akkor is leendő anyósom)
Édesapja neve: Norbert Vettel (Jó fej lehet az öreg)
Testvér neve (ha van): Stefanie Vettel (?), Melanie Vettel (?), Fabian Vettel (remélem jó fej kissrác)
Feleség neve (ha van): (talán egyszer, képes leszek megnevelni)
Tartózkodási hely: Svájc (nem cifrázta túl!)
Aktuális munkahely: Red Bull Racing F-1 team (igen-igen, tudjuk)
Fő támogató: Red Bull (még mindig egyértelmű)
Közvetlen főnök neve: Christian Horner (azóta sem változott a dolog, bírom a srácot.)
Csapattárs neve: Mark Webber (a kis harcias kenguru, kicsit túlzásba viszi az egózást.)
Korábbi csapatok: BMW – Sauber (Robert nagyot bukott), Toro Rosso (jó kis csapata volt… és Sebivel nyerni is tudott)
Korábbi csapatfőnökök: Peter Sauber, Franz Tost (aki nem tudja, kik ők, jöjjön a paddockba)
Korábbi csapattársak: Nick Heidfeld (nem kommentálnám), Sebastien Bourdais (a francia… nem ment neki)
Cél: VB-cím (Mivel minden pilóta vágya. De szépen lassan majdcsak megszerzi.)
Egyéb megjegyzés: legyen egyszer egy világbajnok csapattársam (Majd jön Kimi, nem kell értem könyörögni)
……………
…………..
- Bizony azt én sem egyhamar.
Megreggeliztünk és elmentünk vásárolni Ariellának szülinapi ajándékot. Boltról boltra járkáltunk, de nem találtam olyat, ami tetszett volna neki. És akkor pár bolt után egy igazi különleges ajándéknak szánt cipőt láttam meg az egyik bolt kirakatában.
- Érzem, hogy ez lesz az ez biztosan tetszeni fog neki.
Sebastian csak nézett, mert a tűsarkú cipő egy lamborghinit formázott.
- Ez egy kicsit furcsa, de nagyon tetszik, ötletes.
Örömmel sétáltunk ki a boltból mikor megjelent miss. címlap. Sebastian egyből megfogta a kezem és nem engedett.
- Mit akarsz te itt nem vagy boldog, hogy majdnem tönkre tetted a kapcsolatunk? Csak ez ezután nem fog menni.
- Jó-jó tudom hülyeséget csináltam. Nem akartam közétek állni csak rám senki nem figyel. Épp azért jöttem, hogy bocsánatot kérjek.
Sebivel egymásra néztünk és bólintottam. Odamentem Rékához és elmagyaráztam neki mi a probléma miért nem figyel rá senki.
- Azért nem figyel rád senki, mert nagyon fennhordod, az orrod csak arra figyelsz és azzal, törődsz, aki neked tetszik. Nem így kell magadra hívni a figyelmet, hogy megfenyegetsz valakit. És tönkreteszed az életét, de ezen túl barátok-, nyújtottam neki a kezem.
- Barátok-, kezet fogva egy mosollyal igazolta.
Visszamentünk a hotelhez és felmentünk Ari szobájához az ajtó előtt megfogtuk egymás kezét. Arinak felakadt a szeme mikor meglátta, hogy mi megint együtt.
- Hát ti.
- Engedj beljebb és mindent elmagyarázok-, lépett előrébb Sebi
Így is lett minden apró részletet elmondott.
- A kis szemét.
- Hát, ha jobban megismered nem annyira. Csak figyelemre vágyik.
- Figyelemre. Hát mindenki rá figyel.
- De úgymond barátokra.
- Ha nem lenne, ennyire beképzelt lennének barátai.
- Vannak. Én ezen túl a barátja vagyok.
- És én is-, jelentette ki Sebi kicsit félénken.
- De beszéljünk most másról. Mi van köztetek Jensonal?
- Hát. valahogy éreztem, hogy ezt fogod felhozni amúgy csak barátok, vagyunk.
- Persze-persze-, szólalt meg Sebi a hátam mögött. És az a csók mi volt vasárnap reggel? Vagy csak én láttam férre?
- Hát akkor ezt egy kicsit elhibáztam-, bocsi Zsani csak Sebi előtt nem akartam mondani semmit.
- Semmi baj. Nagyon örülök nektek.
Mielőtt eljöttünk átadtam az ajándékát. Mikor elindultunk Aritól gyönyörű szépen sütött a nap ezért volt alkalmunk arra, hogy kimenjünk a strandra. Visszamentünk a hotelhez és átöltöztünk. Nem érdekelt ki láthat meg kézen fogva mentünk le a strandra. Hát persze hogy pont mi ne találkozunk fotósakkal. Csak természetesen súgta oda Sebi.
Nem sok kedvem volt vízbe menni, de Seb mindent elkövetett, hogy vizes legyek.
- Tudsz úszni.
- Ilyen hülyének nézel, hogy még erre is képtelen vagyok. Azért nem áll szándékomban megfulladni-, nyújtottam rá a nyelvem.
- Szóval igen. Egy verseny?
- Benne vagyok.
Nem sokkal, de megelőzött egy testhossz volt ez előnye. Mikor a medence végére ért felkönyökölt a szélére és nem tudta kihagyni, hogy ne szóljon be.
- De lassú vagy.
- Viccelődj csak nyugodtan. Visszavágót.
- Tőlem jöhet.
Most ö szívta meg, mert én nyertem.
- És akkor még én vagyok a lassú ugye.
- Jól van már direkt csináltam, hogy örülj.
- Persze-persze egyem is meg azt az okos fejed.
- Okos?
- Nem akarok tovább vitázni ezen, hogy ki nyert és ki nem. Mert én nyertem egy csodálatos pasit.
- Én még annál is többet.
- Ilyenkor neked az jól esik, hogy zavarba hozz.
- Nem direkt csinálom csak ez az igazság.
- De nekem ez olyan hihetetlen.
- Elhiheted nekem is.
Majd kiültünk napozni. Késő délután értünk vissza a hotelhez és a fárasztó úszkálás miatt gyorsan el is aludtunk. Reggel kopogásra keltünk Britta Roeske állt az ajtóban.
- Megbeszélés fél óra múlva
- Hogy mi-, kérdezett vissza Sebi álmos szemmel
- Jól hallottad fél óra múlva a tárgyalóban.
- Rendben.
Majd elment
- Bocsi, de készülnöm kell fél óra múlva megbeszélés.
- Oké-, és a fejemre húztam a takarót.
- Kis álomszuszékom-, ült le mellém Seb az ágyra.
- Igen.
- Nincs kedved kijönni velem a pályára.
- Majd kinézek, de te csak menjél nyugodtan, mert elkésel.
- Ne dél legyen belőle. -, nyújtotta rám a nyelvét.
- Oké akkor dél előtt kint leszek egy perccel. Nem csak vicceltem. Mindjárt összekopom magam és megyek utánad.
Egy puszi után elment. Gyorsan rendbe szedtem magam, majd ahogyan megígértem Sebinek kimentem a pályára. Christiannal pont összefutottam, aki a tárgyalóba indult.
- Ülj be az irodába addig és néz körül nyugodtan.
- Oké.
Felkísért az irodájába majd elment. Megnéztem a falon logó képeket, a díjakat majd leültem Christian székébe. És akkor megláttam Sebastian dossziéját benne az űrlappal, amit az érkezésekor töltött ki.
Sebastian Vettel
Vezetéknév: Vettel (Igen, ezt eddig is tudtuk)
Keresztnév: Sebastian (eddig egész ügyes a srác)
Születési hely: Heppenheim (Egy gyönyörű hely lehet)
Születési idő: 1987. 07.03. (mondtam én, hogy Kölyök)
Családi állapot: nőtlen (és továbbra is tartom azon álláspontom, hogy majd elvesz tudom hogy hosszútávra tervezek de na.)
Édesanyja neve: Heike Vettel (érdekes… de akkor is leendő anyósom)
Édesapja neve: Norbert Vettel (Jó fej lehet az öreg)
Testvér neve (ha van): Stefanie Vettel (?), Melanie Vettel (?), Fabian Vettel (remélem jó fej kissrác)
Feleség neve (ha van): (talán egyszer, képes leszek megnevelni)
Tartózkodási hely: Svájc (nem cifrázta túl!)
Aktuális munkahely: Red Bull Racing F-1 team (igen-igen, tudjuk)
Fő támogató: Red Bull (még mindig egyértelmű)
Közvetlen főnök neve: Christian Horner (azóta sem változott a dolog, bírom a srácot.)
Csapattárs neve: Mark Webber (a kis harcias kenguru, kicsit túlzásba viszi az egózást.)
Korábbi csapatok: BMW – Sauber (Robert nagyot bukott), Toro Rosso (jó kis csapata volt… és Sebivel nyerni is tudott)
Korábbi csapatfőnökök: Peter Sauber, Franz Tost (aki nem tudja, kik ők, jöjjön a paddockba)
Korábbi csapattársak: Nick Heidfeld (nem kommentálnám), Sebastien Bourdais (a francia… nem ment neki)
Cél: VB-cím (Mivel minden pilóta vágya. De szépen lassan majdcsak megszerzi.)
Egyéb megjegyzés: legyen egyszer egy világbajnok csapattársam (Majd jön Kimi, nem kell értem könyörögni)
……………
2010. június 18., péntek
18.RÉSZ
…………
Ezek után úgy döntöttem, hogy a holnapi futam után visszamegyek Magyarországra és többé nem látogatom a nagydíjakat. Reggel arra keltem, hogy csipog az mp5 mert lemerült. Még mindig az ablakpárkányban ültem egész este zenét hallgattam és sírtam.
Gyorsan összekaptam magam és egyből a pályára mentem. Az utolsó futamot Jaime boxjából fogom nézni. Így is lett kigyulladtak a piros lámpák és megkezdődött. A 70 kör után Jaime a 12. helyen ért célba. Sebastian pedig 5. lett. Mikor a levezetőkörön voltak Sebi csapatrádión közölt, hogy:
– Szó szerint hülyeséget csinált és nagyon elrontotta.
Mindezt én is hallattam, mert nyitott beszélgetés zajlik a csapatok közt. Pontosan nem tudtam mit jelentet, de már nem is érdekelt. Visszamentem a hotelbe összeszedtem az összes cuccom és kijelentkeztem. Estefelé járhatott az idő mikor úgy gondoltam mivel úgysem jövök ide többet ezért még kimentem a pályára, hogy utoljára megnézhessek mindent, már úgysincs senki a pályán. Végigsétáltam a pályán és a Boxoknál mikor megláttam a Sebastian Vettel felíratott 2szer is meggondoltam, hogy be e megyek, de nem bírtam ki hogy ne tegyem be oda utoljára a lábam. És akkor megláttam a sisakját, ami ott magányosan állt a polcon, levettem és beültem vele az autójába a sisakot amilyen szorosan csak lehetet átöleltem és egy könnycseppet töröltem le róla. Ez volt az első könnycsepp, amit az óta mióta kint vagyok, a pályán elejtetem. De az utolsó, ami a Sebastiané volt. Kiszántam az autóból visszaraktam a sisakját és még egyszer utoljára végighúztam a kezem rajta. Ez volt az utolsó érintés. Kiléptem a kapun mikor:
- Várj-, kiállatott utánam Jamie Elmennél köszönés nélkül?
- Azt hittem már nincs itt senki bocsi nem akartalak megbántani.
- Semmi baj. De pontosan nem is miattam szeretem volna, ha maradsz tudnod, kell, valamit mielőtt ok nélkül elmész.
- Ok nélkül?-, és akkor megláttam Sebastiant, aki egyre közelebb és közelebb volt.
- Te mit akarsz itt-, kiabáltam oda neki dühösen, de fájó szível.
- Mondanom kell valamit.
- Jobb lesz, ha én megyek-, dadogta Alguersuari a háttérben. De szegényre senki nem figyelt.
- Nem szívesen, de hallgatlak.
- Valamit tényleg tudnod kell. Nem szeretem Rékát. Megfenyegetett pénteken, hogyha nem játszom, el a barátját kirúgat.
- És ezt most el kell hinnem ugye?-, fordítottam neki hátat, de nem engedett megfogta a vállam.
- Szeretlek mindennél és mindenkinél jobban.
Majd megszakadt a szívem mikor láttam, hogy tényleg komolyan gondolja és akkor megláttam a szeme sarkában egy könnycseppet. Azt a bizonyos könnycseppet, amit nekem szánt, mert tényleg szeret. Nem bírtuk ki egyikőnk sem. Szenvedélyes csókolózásba kezdtünk.
- Szeretlek súgta a fülembe.
Amilyen szorosan csak tudott átölelt. Erősen szorítottam a nyakát és mélyeket szippantottam a jól megszokott illatból, ami mindig bizsergető érzéssel járja át a testem.
- Sajnálom. Nem akartam, hogy véget érjen az álmom, de nem bírtam ki azt, sem hogy csalódj bennem. Ezért kértem meg Jaimet hogy segítsen. De tulajdonképp láttam, amit a boxban tettél ott voltam és figyeltelek.
- Fájt, de még most is fáj, hogy mással láttalak. De tényleg felnyitottad a szeme és látom, hogy szeretsz.
- Réka pedig megkapta méltó büntetését Bernietől. De ugye nem mész el?
- Ha megígéred, hogy nem hagysz, el itt maradok.
- Soha többé. Te sem tudod, hogy milyen szenvedés volt nélküled. Főleg mikor ott mindenki előtt megkaptam a pofont, de tudom, akkor az jár.
- Igen azért bocsi, de nem tudtam kihagyni.
- Akkor visszajössz?
- Igen mennyünk.
Elmentünk a Toro Rosso Boksz előtt bementem Jaimehoz mert tartozok neki.
- Köszönöm ezt soha nem fogom elfelejteni-, öleltem meg és adtam az arcára egy puszit.
- Ne köszönd láttam, hogy nagyon ki voltál bukva és utána kellet járnom a dolgoknak.
- Örökre az adósod leszek. Még egyszer, köszi-, és egy utolsó puszi erejével otthagytam.
Sebivel visszamentünk a hotelhez ahonnan már egyszer kijelentkeztem. Ezért nem akarta, hogy még egyszer kivegyek egy szobát ezért felajánlotta, hogy aludjak nála.11óra felé járhatott az idő mikor Sebastian fürdeni ment. Mikor egy száll törölközőben lépett ki az ajtón elállt a lélegzete. Az izmos felsőtestén csorogtak végig a vízcseppek és a srác ellenállhatatlanná vált. Egyre hívogatóbb volt. Próbáltam ellenállni és gyorsan leváltani a fürdőt, de nem sikerült mikor elmentem mellette felkapott és az ágyra fektetett Lassan lehámozta rólam az összes ruhadarabot, az én szituációm könnyebb volt, mert csak egy törölköző takarta testét. Egyre jobban és jobban kívántam minden porcikám bizsergett. Testem minden legkisebb milliméterét csókokkal halmozta el. Nem engedte, hogy irányítsak övé volt az a helyzet, hogy ö legyen a főnök. A csípőm erősen hozzá nyomtam értette a célzásom és lassan belém hatolt. Az egész testem bizsergett és a vágy forrón égetett aktus közben egyre inkább csak azt hajtogattam, hogy még.. még.. Sebinek ez tetszett és még gyorsabb tempót diktált majd megadta a végső lökést, amitől mindketten a paradicsomba voltunk. Elégedetten másztunk ki egymás karjaiból majd mély álomba merültem. Reggel egy csodálatos srácot láttam meg magam mellet, aki mint egy kisfiú mélyen aludta álmait. Elmentem letusolni, de mire kiértem a fürdőszobából Sebi már nem volt az ágyban. Kimentem a konyhába és megláttam, ahogy reggelit készít.
- Pont jókor jöttél reggelizni kérsz te is?
- Attól függ mit.
- Omlettet csinálok.
- De jó tudsz főzni-, nyújtottam rá a nyelvem.
- Hát én sokoldalú vagyok.
- Sok bizony a tegnapi esténk nem felejtem könnyen.
…………………….
…………
Ezek után úgy döntöttem, hogy a holnapi futam után visszamegyek Magyarországra és többé nem látogatom a nagydíjakat. Reggel arra keltem, hogy csipog az mp5 mert lemerült. Még mindig az ablakpárkányban ültem egész este zenét hallgattam és sírtam.
Gyorsan összekaptam magam és egyből a pályára mentem. Az utolsó futamot Jaime boxjából fogom nézni. Így is lett kigyulladtak a piros lámpák és megkezdődött. A 70 kör után Jaime a 12. helyen ért célba. Sebastian pedig 5. lett. Mikor a levezetőkörön voltak Sebi csapatrádión közölt, hogy:
– Szó szerint hülyeséget csinált és nagyon elrontotta.
Mindezt én is hallattam, mert nyitott beszélgetés zajlik a csapatok közt. Pontosan nem tudtam mit jelentet, de már nem is érdekelt. Visszamentem a hotelbe összeszedtem az összes cuccom és kijelentkeztem. Estefelé járhatott az idő mikor úgy gondoltam mivel úgysem jövök ide többet ezért még kimentem a pályára, hogy utoljára megnézhessek mindent, már úgysincs senki a pályán. Végigsétáltam a pályán és a Boxoknál mikor megláttam a Sebastian Vettel felíratott 2szer is meggondoltam, hogy be e megyek, de nem bírtam ki hogy ne tegyem be oda utoljára a lábam. És akkor megláttam a sisakját, ami ott magányosan állt a polcon, levettem és beültem vele az autójába a sisakot amilyen szorosan csak lehetet átöleltem és egy könnycseppet töröltem le róla. Ez volt az első könnycsepp, amit az óta mióta kint vagyok, a pályán elejtetem. De az utolsó, ami a Sebastiané volt. Kiszántam az autóból visszaraktam a sisakját és még egyszer utoljára végighúztam a kezem rajta. Ez volt az utolsó érintés. Kiléptem a kapun mikor:
- Várj-, kiállatott utánam Jamie Elmennél köszönés nélkül?
- Azt hittem már nincs itt senki bocsi nem akartalak megbántani.
- Semmi baj. De pontosan nem is miattam szeretem volna, ha maradsz tudnod, kell, valamit mielőtt ok nélkül elmész.
- Ok nélkül?-, és akkor megláttam Sebastiant, aki egyre közelebb és közelebb volt.
- Te mit akarsz itt-, kiabáltam oda neki dühösen, de fájó szível.
- Mondanom kell valamit.
- Jobb lesz, ha én megyek-, dadogta Alguersuari a háttérben. De szegényre senki nem figyelt.
- Nem szívesen, de hallgatlak.
- Valamit tényleg tudnod kell. Nem szeretem Rékát. Megfenyegetett pénteken, hogyha nem játszom, el a barátját kirúgat.
- És ezt most el kell hinnem ugye?-, fordítottam neki hátat, de nem engedett megfogta a vállam.
- Szeretlek mindennél és mindenkinél jobban.
Majd megszakadt a szívem mikor láttam, hogy tényleg komolyan gondolja és akkor megláttam a szeme sarkában egy könnycseppet. Azt a bizonyos könnycseppet, amit nekem szánt, mert tényleg szeret. Nem bírtuk ki egyikőnk sem. Szenvedélyes csókolózásba kezdtünk.
- Szeretlek súgta a fülembe.
Amilyen szorosan csak tudott átölelt. Erősen szorítottam a nyakát és mélyeket szippantottam a jól megszokott illatból, ami mindig bizsergető érzéssel járja át a testem.
- Sajnálom. Nem akartam, hogy véget érjen az álmom, de nem bírtam ki azt, sem hogy csalódj bennem. Ezért kértem meg Jaimet hogy segítsen. De tulajdonképp láttam, amit a boxban tettél ott voltam és figyeltelek.
- Fájt, de még most is fáj, hogy mással láttalak. De tényleg felnyitottad a szeme és látom, hogy szeretsz.
- Réka pedig megkapta méltó büntetését Bernietől. De ugye nem mész el?
- Ha megígéred, hogy nem hagysz, el itt maradok.
- Soha többé. Te sem tudod, hogy milyen szenvedés volt nélküled. Főleg mikor ott mindenki előtt megkaptam a pofont, de tudom, akkor az jár.
- Igen azért bocsi, de nem tudtam kihagyni.
- Akkor visszajössz?
- Igen mennyünk.
Elmentünk a Toro Rosso Boksz előtt bementem Jaimehoz mert tartozok neki.
- Köszönöm ezt soha nem fogom elfelejteni-, öleltem meg és adtam az arcára egy puszit.
- Ne köszönd láttam, hogy nagyon ki voltál bukva és utána kellet járnom a dolgoknak.
- Örökre az adósod leszek. Még egyszer, köszi-, és egy utolsó puszi erejével otthagytam.
Sebivel visszamentünk a hotelhez ahonnan már egyszer kijelentkeztem. Ezért nem akarta, hogy még egyszer kivegyek egy szobát ezért felajánlotta, hogy aludjak nála.11óra felé járhatott az idő mikor Sebastian fürdeni ment. Mikor egy száll törölközőben lépett ki az ajtón elállt a lélegzete. Az izmos felsőtestén csorogtak végig a vízcseppek és a srác ellenállhatatlanná vált. Egyre hívogatóbb volt. Próbáltam ellenállni és gyorsan leváltani a fürdőt, de nem sikerült mikor elmentem mellette felkapott és az ágyra fektetett Lassan lehámozta rólam az összes ruhadarabot, az én szituációm könnyebb volt, mert csak egy törölköző takarta testét. Egyre jobban és jobban kívántam minden porcikám bizsergett. Testem minden legkisebb milliméterét csókokkal halmozta el. Nem engedte, hogy irányítsak övé volt az a helyzet, hogy ö legyen a főnök. A csípőm erősen hozzá nyomtam értette a célzásom és lassan belém hatolt. Az egész testem bizsergett és a vágy forrón égetett aktus közben egyre inkább csak azt hajtogattam, hogy még.. még.. Sebinek ez tetszett és még gyorsabb tempót diktált majd megadta a végső lökést, amitől mindketten a paradicsomba voltunk. Elégedetten másztunk ki egymás karjaiból majd mély álomba merültem. Reggel egy csodálatos srácot láttam meg magam mellet, aki mint egy kisfiú mélyen aludta álmait. Elmentem letusolni, de mire kiértem a fürdőszobából Sebi már nem volt az ágyban. Kimentem a konyhába és megláttam, ahogy reggelit készít.
- Pont jókor jöttél reggelizni kérsz te is?
- Attól függ mit.
- Omlettet csinálok.
- De jó tudsz főzni-, nyújtottam rá a nyelvem.
- Hát én sokoldalú vagyok.
- Sok bizony a tegnapi esténk nem felejtem könnyen.
…………………….
2010. június 17., csütörtök
17.RÉSZ
Akkor kopogtak Sebivel gyorsan kiugrottunk egymás karjaiból és beszélgető pózt vettünk fel.
- Sziasztok-, miss. Címlap állt az ajtóban.
- Szia
- Szia, bocsi, de nem alkalmas az időpont éppen fontos megbeszélnivalónk van. -, tessékelte kijjebb az ajtón Sebi.
- Oké-, dühösen csapta be maga mögött az ajtót.
- Ez ezen túl mindenütt ott lesz-, értetlenkedve nézte az ajtót Sebi
- Nekem nem hiányzott semennyire.
- Hát nekem sem főleg a mi boxunkhoz.
- Van, egy ötletem hogyan üthetnénk el az esténk csak, hogy ne mindig ö legyen a központban.
- Méghozzá.
- Tudsz biliárdozni?
- Hát nagyjából igen.
- Mit szólnál akkor hozzá, ha minden pilóta és pár lányt elhívnánk.
- Én benne vagyok, ha a többiek nem akkor is elmegyünk
- Oké.
Meg is történ minden boxba bementem és elhívtam mindenkit egy biliárdestére. De nem mindenki volt oda az ötletért a vár 20-30 főből csak Én, Sebi, Ari, Jenson, Nicol, Lewis, Jaime és Lucas, mentünk el. Mikor odaértünk egyből letámadták a fiúkat autogrammért mi lányok addig kértünk egy-egy italt.
- Már csak pont ez hiányzott-, nézett Nicol az ajtóra.
Miss. címlap már megint itt. Odament a Sebihez és két puszit nyomott az arcára. Komolyan azt hitem, hogy odamegyek és lekeverek neki egy pofont. Az egész este folyamán beszélgettek és Sebi még csak felém sem nézett. A vége felé járhatott az estén mikor Arival angolosan távoztunk. Szombat reggel a Red Bull boxjában ültem mikor a szívem majdnem kettétört, mert Sebit láttam miss. címlappal közeledni kézen fogva. Erős sírás fogott el és már mentem is hogy mégse lássa senki hogy könnyes a szemem. Akkor találkoztam Arival.
- Mi a baj.
- Sebastian és Réka-, dadogtam neki elkeseredve és a vállán sírtam.
- Sajnálom. -, próbált vigasztalni, ami nem sikerült neki.
- Biztos vagy benne.
- Igen. Kézen fogva jöttek a Red Bull boxjához.
És akkor megjelent Vettel.
- Beszélnünk kell.
- Hallgatlak.
- De négyszemközt
- Nem itt mondod vagy sehol.
- De négyszemközt kell megbeszélnünk.
- Mit, azt, hogy vége-, ordítottam mindenki füle hallatára és pofon vágtam.
Csak ennyi voltam neked ugye egy mitsemérő kis liba. -, fogtam magam és otthagytam.
Fájt, de tudtam, hogy fel kell valahogy dolgoznom. Alguersuari látta a jelenet és gyorsan hozzám sietett, hogy megvigasztaljon.
- Nem érdemel meg téged-, ölelt át
Gyere, be hozzánk töltsd nálunk a hétvégét
- Köszi.
Bementünk a Jaime boxjába és onnan néztem a 3. szabadedzést. Majd elmentünk ebédelni.
Az időmérő előtt Jaime boxja mögött voltunk kettesben és ott beszélgettünk.
- Tudom, hogy fáj, de próbáld meg elfelejteni.
- Igen fáj nem kicsit és próbálok felejteni, de nem nagyon, tudok.
- Őszintén bevallom neked hogy nem érdemelt meg, és ha csak ilyen könnyen elhagyott valójában nem is szeretett.
- Elhiheted, hogy én is ugyanezt érzem, hogy valójában csak egy kis liba voltam számára, akit kihasznált.-, addig addig mondtam, hogy sírni kezdtem.
- Ne sírj-, hajtotta fejem a vállára és a homlokomra nyomott egy puszit.
- Köszönöm, hogy számíthatok rád.
- Bízhatsz, bennem nem hagylak cserben. Rám mindig számithasz.
- Ö is ezt mondta-, halk hangon tettem mellé.
És akkor elkezdődött az időmérő.
- Kaphatok egy szerencse puszit?-, kérdezte kissé félénken.
- Persze-, és adtam az arcára egy leheletnyi puszit.
Az edzés végén nálam szokás hogy gratulálok az első hármasnak, de ez most nem történt meg, mert csak Lewis és Mark kapott dicséretet. Persze Jaimet is megillette a dicséret. Egész este a hotelben untam magam, de amúgy sem lett volna kedvem elmenni, bulizni mert biztosan összefutottam volna Sebivel és az ö miss. címlapjával. Késő este lehetett mikor szakadni kezdett az eső. Beültem az ablakba az üveghez támasztottam a fejem és legalább 100-szor meghallgattam azt az egyetlen számot, ami erre az alkalomra pont megfelelt. És csak sírtam és sírtam. (http://www.youtube.com/watch?v=bB_ieUNy3j0)
……………
Akkor kopogtak Sebivel gyorsan kiugrottunk egymás karjaiból és beszélgető pózt vettünk fel.
- Sziasztok-, miss. Címlap állt az ajtóban.
- Szia
- Szia, bocsi, de nem alkalmas az időpont éppen fontos megbeszélnivalónk van. -, tessékelte kijjebb az ajtón Sebi.
- Oké-, dühösen csapta be maga mögött az ajtót.
- Ez ezen túl mindenütt ott lesz-, értetlenkedve nézte az ajtót Sebi
- Nekem nem hiányzott semennyire.
- Hát nekem sem főleg a mi boxunkhoz.
- Van, egy ötletem hogyan üthetnénk el az esténk csak, hogy ne mindig ö legyen a központban.
- Méghozzá.
- Tudsz biliárdozni?
- Hát nagyjából igen.
- Mit szólnál akkor hozzá, ha minden pilóta és pár lányt elhívnánk.
- Én benne vagyok, ha a többiek nem akkor is elmegyünk
- Oké.
Meg is történ minden boxba bementem és elhívtam mindenkit egy biliárdestére. De nem mindenki volt oda az ötletért a vár 20-30 főből csak Én, Sebi, Ari, Jenson, Nicol, Lewis, Jaime és Lucas, mentünk el. Mikor odaértünk egyből letámadták a fiúkat autogrammért mi lányok addig kértünk egy-egy italt.
- Már csak pont ez hiányzott-, nézett Nicol az ajtóra.
Miss. címlap már megint itt. Odament a Sebihez és két puszit nyomott az arcára. Komolyan azt hitem, hogy odamegyek és lekeverek neki egy pofont. Az egész este folyamán beszélgettek és Sebi még csak felém sem nézett. A vége felé járhatott az estén mikor Arival angolosan távoztunk. Szombat reggel a Red Bull boxjában ültem mikor a szívem majdnem kettétört, mert Sebit láttam miss. címlappal közeledni kézen fogva. Erős sírás fogott el és már mentem is hogy mégse lássa senki hogy könnyes a szemem. Akkor találkoztam Arival.
- Mi a baj.
- Sebastian és Réka-, dadogtam neki elkeseredve és a vállán sírtam.
- Sajnálom. -, próbált vigasztalni, ami nem sikerült neki.
- Biztos vagy benne.
- Igen. Kézen fogva jöttek a Red Bull boxjához.
És akkor megjelent Vettel.
- Beszélnünk kell.
- Hallgatlak.
- De négyszemközt
- Nem itt mondod vagy sehol.
- De négyszemközt kell megbeszélnünk.
- Mit, azt, hogy vége-, ordítottam mindenki füle hallatára és pofon vágtam.
Csak ennyi voltam neked ugye egy mitsemérő kis liba. -, fogtam magam és otthagytam.
Fájt, de tudtam, hogy fel kell valahogy dolgoznom. Alguersuari látta a jelenet és gyorsan hozzám sietett, hogy megvigasztaljon.
- Nem érdemel meg téged-, ölelt át
Gyere, be hozzánk töltsd nálunk a hétvégét
- Köszi.
Bementünk a Jaime boxjába és onnan néztem a 3. szabadedzést. Majd elmentünk ebédelni.
Az időmérő előtt Jaime boxja mögött voltunk kettesben és ott beszélgettünk.
- Tudom, hogy fáj, de próbáld meg elfelejteni.
- Igen fáj nem kicsit és próbálok felejteni, de nem nagyon, tudok.
- Őszintén bevallom neked hogy nem érdemelt meg, és ha csak ilyen könnyen elhagyott valójában nem is szeretett.
- Elhiheted, hogy én is ugyanezt érzem, hogy valójában csak egy kis liba voltam számára, akit kihasznált.-, addig addig mondtam, hogy sírni kezdtem.
- Ne sírj-, hajtotta fejem a vállára és a homlokomra nyomott egy puszit.
- Köszönöm, hogy számíthatok rád.
- Bízhatsz, bennem nem hagylak cserben. Rám mindig számithasz.
- Ö is ezt mondta-, halk hangon tettem mellé.
És akkor elkezdődött az időmérő.
- Kaphatok egy szerencse puszit?-, kérdezte kissé félénken.
- Persze-, és adtam az arcára egy leheletnyi puszit.
Az edzés végén nálam szokás hogy gratulálok az első hármasnak, de ez most nem történt meg, mert csak Lewis és Mark kapott dicséretet. Persze Jaimet is megillette a dicséret. Egész este a hotelben untam magam, de amúgy sem lett volna kedvem elmenni, bulizni mert biztosan összefutottam volna Sebivel és az ö miss. címlapjával. Késő este lehetett mikor szakadni kezdett az eső. Beültem az ablakba az üveghez támasztottam a fejem és legalább 100-szor meghallgattam azt az egyetlen számot, ami erre az alkalomra pont megfelelt. És csak sírtam és sírtam. (http://www.youtube.com/watch?v=bB_ieUNy3j0)
……………
2010. június 16., szerda
16.RÉSZ
Reggel már 9kor kint voltunk a pályán Ari Jenson boxjában én pedig a Sebastianéban mikor megjelent Christian.
- Szia
- Szia
- Mi a baj?-, látszott rajta hogy valami nagyon nyomasztja.
- Semmi-, vágtára a választ
- Látom rajtad, hogy valami baj van.
- Rubens Barrichello unokatestvérére kell felügyelnem, mert Bernie rám osztotta ki.
- És ez miért olyan szörnyű?
- Szerintem nem akarod megismerni a kiscsajt, mert nem jön ki senkivel igazán.
- Hát azért majd bemutathatsz neki.
Majd elment és már úgy tért vissza, hogy az oldalán egy vasalt barna hajú lány, aki amilyen kihívóan csak lehetet úgy volt kiöltözve. Az összes szerelő az autó körül mind rá volt kíváncsi és tonnaszámra rakták elé az újságot, aminek címlapján ö a legkisebb fürdőruhában, amiben majdnem mindene kintvolt. Ekkor megjelent Mark és 2 puszit nyomott a lány arcára. Sebastian is feltűnt a boxutcából és mintha nem lenne semmi elém állt.
- Szia
- Szia
- Na, már ide is ért-, fintorított arccal nézett a lányra, aki osztogatta az autogramot.
- Hát igen és én még azt hittem nem lesz olyan borzasztó
- Mert kitől tudtad?
- Mielőtt idehozta Christian beszéltünk és nagyon le volt törve.
- Hát nem is csodálkozom.
- Engem mindig kiráz, a hideg mikor meglátom.
- Szia, Sebike.-, szolalt meg egy hang a háta mögött
- Szia-fordult, hátra Sebi és már le is lépett.
- De kihez is van, szerencsém az új takarítom.
- Csakis-, borzasztó nagyon nevetem.
Majd leszálltam a székről
- Amúgy Zsani és mentem Sebastian után.
De láttam, hogy Bernievel beszélget ezért bementem a McLaren boxjába ahol Ari
Nicol Scherzingerel beszélgetett.
- Szia,- köszöntem oda nekik
- Szia.
- Nicol ö a legjobb barátnőm Zsanett Samu
- Örülök Zsani hogy megismerhetlek.
- Én is örülök Nicol.
- Ez egy kicsit fura volt.
- Mert?-, kérdezett vissza Scherzinger.
- Mert én régebb óta itt vagyok, mint Ari és ö mutat be engem. De sebaj, az a lényeg hogy ismerjük egymást.
- Lányok egy kávét-, kérdezte Nicol miközben a táskájáért nyúlt.
- Mehetünk.
Mikor kiértünk a kávézóból már vége volt az első szabadedzésnek, amit lekéstünk.
Akkor szembe jött velünk miss. címlap
- Már csak ö hiányzott-, lehangolva jelentette ki Nicol.
- Ismered-, Húzta fel a szemöldökét Ari.
- Sajnos igen.
- Sajnos igen-, mondtam Nicol után.
- Te honnan?
- Christian kapta meg Bernietöl és a Red Bull boxban találkoztunk.
- Sziasztok-, ment el mellettünk
De egyikőnk sem köszönt vissza neki.
Jenson csak úgy feltűnés nélkül a hátunk mögé settenkedett és a szívbajt hozta ránk.
- Gratulálok-, ugrott Ari a nyakába
Nicolal otthagytuk őket had beszélgessenek.
- Amúgy gratulálok nektek Lewissal.
- Köszi, szépen.
Kezdődött a második szabadedzés, amit már mi lányok VIP padockból figyeltük az egészet.
- Ez-az kiáltottam fel mikor megláttam, hogy Sebi az első.
Lányokat otthagyva szaladtam le a lépcsőn hogy gratulálhassak neki.
Útközben találkoztam miss. címlappal.
- Szia
- Szia
- Még be sem mutatkoztam Réka Barrichello
- Igen. Amúgy Zsanett Samu
- És hová ilyen sietősen
- Dolgom van.
El sem köszöntem és már futottam is tovább. A boxban Christian pont a szerelőkel beszélgetett.
- Hol van-, sem köszönés semmi csak egy gyors kérdés volt.
- Hátul
Egyből hátra mentem és a nyakába ugrottam.
- Gratulálok.-, öleltem át a kanapén Sebet.
- Köszi de az időmérőn is ilyen jól kell teljesítenem.
- Így igaz.
…………
Reggel már 9kor kint voltunk a pályán Ari Jenson boxjában én pedig a Sebastianéban mikor megjelent Christian.
- Szia
- Szia
- Mi a baj?-, látszott rajta hogy valami nagyon nyomasztja.
- Semmi-, vágtára a választ
- Látom rajtad, hogy valami baj van.
- Rubens Barrichello unokatestvérére kell felügyelnem, mert Bernie rám osztotta ki.
- És ez miért olyan szörnyű?
- Szerintem nem akarod megismerni a kiscsajt, mert nem jön ki senkivel igazán.
- Hát azért majd bemutathatsz neki.
Majd elment és már úgy tért vissza, hogy az oldalán egy vasalt barna hajú lány, aki amilyen kihívóan csak lehetet úgy volt kiöltözve. Az összes szerelő az autó körül mind rá volt kíváncsi és tonnaszámra rakták elé az újságot, aminek címlapján ö a legkisebb fürdőruhában, amiben majdnem mindene kintvolt. Ekkor megjelent Mark és 2 puszit nyomott a lány arcára. Sebastian is feltűnt a boxutcából és mintha nem lenne semmi elém állt.
- Szia
- Szia
- Na, már ide is ért-, fintorított arccal nézett a lányra, aki osztogatta az autogramot.
- Hát igen és én még azt hittem nem lesz olyan borzasztó
- Mert kitől tudtad?
- Mielőtt idehozta Christian beszéltünk és nagyon le volt törve.
- Hát nem is csodálkozom.
- Engem mindig kiráz, a hideg mikor meglátom.
- Szia, Sebike.-, szolalt meg egy hang a háta mögött
- Szia-fordult, hátra Sebi és már le is lépett.
- De kihez is van, szerencsém az új takarítom.
- Csakis-, borzasztó nagyon nevetem.
Majd leszálltam a székről
- Amúgy Zsani és mentem Sebastian után.
De láttam, hogy Bernievel beszélget ezért bementem a McLaren boxjába ahol Ari
Nicol Scherzingerel beszélgetett.
- Szia,- köszöntem oda nekik
- Szia.
- Nicol ö a legjobb barátnőm Zsanett Samu
- Örülök Zsani hogy megismerhetlek.
- Én is örülök Nicol.
- Ez egy kicsit fura volt.
- Mert?-, kérdezett vissza Scherzinger.
- Mert én régebb óta itt vagyok, mint Ari és ö mutat be engem. De sebaj, az a lényeg hogy ismerjük egymást.
- Lányok egy kávét-, kérdezte Nicol miközben a táskájáért nyúlt.
- Mehetünk.
Mikor kiértünk a kávézóból már vége volt az első szabadedzésnek, amit lekéstünk.
Akkor szembe jött velünk miss. címlap
- Már csak ö hiányzott-, lehangolva jelentette ki Nicol.
- Ismered-, Húzta fel a szemöldökét Ari.
- Sajnos igen.
- Sajnos igen-, mondtam Nicol után.
- Te honnan?
- Christian kapta meg Bernietöl és a Red Bull boxban találkoztunk.
- Sziasztok-, ment el mellettünk
De egyikőnk sem köszönt vissza neki.
Jenson csak úgy feltűnés nélkül a hátunk mögé settenkedett és a szívbajt hozta ránk.
- Gratulálok-, ugrott Ari a nyakába
Nicolal otthagytuk őket had beszélgessenek.
- Amúgy gratulálok nektek Lewissal.
- Köszi, szépen.
Kezdődött a második szabadedzés, amit már mi lányok VIP padockból figyeltük az egészet.
- Ez-az kiáltottam fel mikor megláttam, hogy Sebi az első.
Lányokat otthagyva szaladtam le a lépcsőn hogy gratulálhassak neki.
Útközben találkoztam miss. címlappal.
- Szia
- Szia
- Még be sem mutatkoztam Réka Barrichello
- Igen. Amúgy Zsanett Samu
- És hová ilyen sietősen
- Dolgom van.
El sem köszöntem és már futottam is tovább. A boxban Christian pont a szerelőkel beszélgetett.
- Hol van-, sem köszönés semmi csak egy gyors kérdés volt.
- Hátul
Egyből hátra mentem és a nyakába ugrottam.
- Gratulálok.-, öleltem át a kanapén Sebet.
- Köszi de az időmérőn is ilyen jól kell teljesítenem.
- Így igaz.
…………
2010. június 14., hétfő
15.RÉSZ
Jenson kint állt a folyóson Sebi pedig kiment hozzá.
- Egy négyes vacsi?
- Tőlem lehet róla szó.
- Akkor szolok a lányoknak.
- Rendben.
Így is lett négyesben mentünk vacsorázni. Fél 11 körül járhatott az idő mikor a hotelbe értünk.
Mi Sebivel egyből elköszöntünk egymástól és aludni mentünk. Ari és Button pedig beültek a kávázóba. Reggel 8-kor nyúzottan keltem és Arit persze nem tudtam kirángatni az ágyból.
- Ari ki kell menünk a pályára.
- Mindjárt csak had pihenjek még egy kicsit.
- Nem. Mondjuk mi lett volna, ha nem 1kor jössz haza és nem iszol annyit.
- Nem is volt olyan sok. De jó-jó kelek azonnal.
Fél 10-re értünk a pályára ahol már nagyban folytak az előkészületek a holnapi szabadedzésekre. A délelőttünk amilyen gyorsan csak tudott elrepült a beszélgetések, amit pótolni kellet Délutáni programként elmentünk négyesben bowlingozni. Nagyon csúnyán megvertük a fiukat. Este minden pilóta jótékonysági vacsorára volt hivatalos a fiúk úgy döntöttek, hogy minket is elvisznek. Én Sebastiant kísértem Ariella pedig Jensont. Nem tudtuk mit vegyünk fel, de aztán egy lila koktélruha mellet döntöttem egy ezüst cipővel és táskával Ari pedig kékbe öltözött. Mikor odaértünk magabiztosan lépkedtem be Sebastian mellet nem úgy, mint pár héttel ezelőtt. Tudtam, hogy sok veszteni valóm van, ha túl merész vagyok mellette ezért csak feltűnés nélkül meghúzódtunk Arival a sarokban, amíg a srácok a színpadon voltak. Mikor lejöttek a színpadról Sebi könyörögni kezdett, hogy táncoljunk.
- De én nem tudok táncolni
- Én, sem de majd összehozzuk.
Igen így is lett valamennyi tudással és tudatlansággal elkezdtünk táncolni.
Egy nagyon szép szám szólt.(http://www.youtube.com/watch?v=WPnCOySQkH4)
Mikor Sebastian vállára dőltem és úgy táncoltunk az egész testem bizsergés járta át.
Tudom, hogy mikor vele vagyok, el felétkezem mindenről, ami csak nem vele kapcsolatos. Közelebb hajoltam és a fülébe súgtam: szeretlek. Ö nem mondott semmit csak egy mosoly tett mellé és én tudtam ez mit jelent. Mikor vége lett a számnak próbáltam volna leülni Sebivel de Jaime odajött
- Elvihetem kicsit a hölgyet.
- Persze csak nyugodtan.
- Mindjárt jövök-, súgtam oda Sebinek
Kimentünk Alguersuarival a teraszra.
- Együtt vagytok Sebastiannal.
- Mert ezt honnan szedted, hogy mi ketten együtt.
- A múltkori fogadás a mostani tánc meg hogy mindig az ö boxjában vagy. Jaj és mondjuk, mert a magazin címlapján is ketten vagytok.
- A fotózásra azért vittem el, mert.... de miért is magyarázkodom neked?
- Bocsi csak tudod, mit érzek, és nem tudnám elfogadni, hogy mással vagy.
- Jaj. Tudom, de nem kellet volna letámadnia-, odamentem hozzá és megöleltem.
- Bocsi csak tényleg nagyon ideges lettem. Tudni, hogy mással vagy miközben. -, nem folytatta csak lehajtotta a fejét
- Miközben. Szeretsz.-, léptem közelebb és megfogtam a kezét.
- Igen.
- Aj. ez így nekem is nehéz, mert lelkiismeret furdalásom van. Igen együtt vagyok Sebastiannal
- Tudtam vette ki a kezét a kezeim közül-, és elindult befelé a teremhez vezető folyóson
- Várj-, kiáltottam után hogy nehogy már hülyeséget csináljon.
- Mi van-, kérdezett vissza dühösen.
- Te azt hiszed, hogy nem jelentesz nekem semmit ugye?
- Igen mivel ez így is van
- Nem én egy jó barátként tekintek rád öleltem át és a homlokom az övéhez tetem.
- Szeretlek-, egyre szorosabban és szorosabban ölelt.
Nem szóltam és nem is hagytam ott, had érezze jól magát. perciekig szorosan ölelt majd hívták a színpadra, hogy dj-sedjen
- Feljössz, mellém bulizunk egy jót.
- Persze
Így is lett mellette táncoltam végig pár számot mikor a kedvencem kezdte játszani és nekem küldte.(http://www.youtube.com/watch?v=cQyGYdRqulQ)
Látszik, rajta hogy szeret, de nem tudom neki viszonozni.
Mikor vége lett mindenki elégedetten távozott a színpadról és jöhetett a vacsora.
Még Sebi közelébe sem ültetek, de az jó volt, hogy Ari mellettem ült.
A vacsora végén pedig Berien mondott egy beszédet, ami nagyon szép volt.
Éjfél lehetett mikor visszaértünk a hotelhez. Korán lefeküdtünk, mert holnap szabadedzések lesznek.
………………..
Jenson kint állt a folyóson Sebi pedig kiment hozzá.
- Egy négyes vacsi?
- Tőlem lehet róla szó.
- Akkor szolok a lányoknak.
- Rendben.
Így is lett négyesben mentünk vacsorázni. Fél 11 körül járhatott az idő mikor a hotelbe értünk.
Mi Sebivel egyből elköszöntünk egymástól és aludni mentünk. Ari és Button pedig beültek a kávázóba. Reggel 8-kor nyúzottan keltem és Arit persze nem tudtam kirángatni az ágyból.
- Ari ki kell menünk a pályára.
- Mindjárt csak had pihenjek még egy kicsit.
- Nem. Mondjuk mi lett volna, ha nem 1kor jössz haza és nem iszol annyit.
- Nem is volt olyan sok. De jó-jó kelek azonnal.
Fél 10-re értünk a pályára ahol már nagyban folytak az előkészületek a holnapi szabadedzésekre. A délelőttünk amilyen gyorsan csak tudott elrepült a beszélgetések, amit pótolni kellet Délutáni programként elmentünk négyesben bowlingozni. Nagyon csúnyán megvertük a fiukat. Este minden pilóta jótékonysági vacsorára volt hivatalos a fiúk úgy döntöttek, hogy minket is elvisznek. Én Sebastiant kísértem Ariella pedig Jensont. Nem tudtuk mit vegyünk fel, de aztán egy lila koktélruha mellet döntöttem egy ezüst cipővel és táskával Ari pedig kékbe öltözött. Mikor odaértünk magabiztosan lépkedtem be Sebastian mellet nem úgy, mint pár héttel ezelőtt. Tudtam, hogy sok veszteni valóm van, ha túl merész vagyok mellette ezért csak feltűnés nélkül meghúzódtunk Arival a sarokban, amíg a srácok a színpadon voltak. Mikor lejöttek a színpadról Sebi könyörögni kezdett, hogy táncoljunk.
- De én nem tudok táncolni
- Én, sem de majd összehozzuk.
Igen így is lett valamennyi tudással és tudatlansággal elkezdtünk táncolni.
Egy nagyon szép szám szólt.(http://www.youtube.com/watch?v=WPnCOySQkH4)
Mikor Sebastian vállára dőltem és úgy táncoltunk az egész testem bizsergés járta át.
Tudom, hogy mikor vele vagyok, el felétkezem mindenről, ami csak nem vele kapcsolatos. Közelebb hajoltam és a fülébe súgtam: szeretlek. Ö nem mondott semmit csak egy mosoly tett mellé és én tudtam ez mit jelent. Mikor vége lett a számnak próbáltam volna leülni Sebivel de Jaime odajött
- Elvihetem kicsit a hölgyet.
- Persze csak nyugodtan.
- Mindjárt jövök-, súgtam oda Sebinek
Kimentünk Alguersuarival a teraszra.
- Együtt vagytok Sebastiannal.
- Mert ezt honnan szedted, hogy mi ketten együtt.
- A múltkori fogadás a mostani tánc meg hogy mindig az ö boxjában vagy. Jaj és mondjuk, mert a magazin címlapján is ketten vagytok.
- A fotózásra azért vittem el, mert.... de miért is magyarázkodom neked?
- Bocsi csak tudod, mit érzek, és nem tudnám elfogadni, hogy mással vagy.
- Jaj. Tudom, de nem kellet volna letámadnia-, odamentem hozzá és megöleltem.
- Bocsi csak tényleg nagyon ideges lettem. Tudni, hogy mással vagy miközben. -, nem folytatta csak lehajtotta a fejét
- Miközben. Szeretsz.-, léptem közelebb és megfogtam a kezét.
- Igen.
- Aj. ez így nekem is nehéz, mert lelkiismeret furdalásom van. Igen együtt vagyok Sebastiannal
- Tudtam vette ki a kezét a kezeim közül-, és elindult befelé a teremhez vezető folyóson
- Várj-, kiáltottam után hogy nehogy már hülyeséget csináljon.
- Mi van-, kérdezett vissza dühösen.
- Te azt hiszed, hogy nem jelentesz nekem semmit ugye?
- Igen mivel ez így is van
- Nem én egy jó barátként tekintek rád öleltem át és a homlokom az övéhez tetem.
- Szeretlek-, egyre szorosabban és szorosabban ölelt.
Nem szóltam és nem is hagytam ott, had érezze jól magát. perciekig szorosan ölelt majd hívták a színpadra, hogy dj-sedjen
- Feljössz, mellém bulizunk egy jót.
- Persze
Így is lett mellette táncoltam végig pár számot mikor a kedvencem kezdte játszani és nekem küldte.(http://www.youtube.com/watch?v=cQyGYdRqulQ)
Látszik, rajta hogy szeret, de nem tudom neki viszonozni.
Mikor vége lett mindenki elégedetten távozott a színpadról és jöhetett a vacsora.
Még Sebi közelébe sem ültetek, de az jó volt, hogy Ari mellettem ült.
A vacsora végén pedig Berien mondott egy beszédet, ami nagyon szép volt.
Éjfél lehetett mikor visszaértünk a hotelhez. Korán lefeküdtünk, mert holnap szabadedzések lesznek.
………………..
2010. június 13., vasárnap
14.RÉSZ
- Elég lesz kicsim-, levegőért kapkodva hadartam neki.
De nem nem engedett többet és többet akart. Mikor már ö is levegő nélkül maradt elégedetten dőlt hátra a kanapéban.
- Hiányoztál.
- Te is nekem. De elég lett volna kevesebb is-, nyújtottam rá a nyelvem.
- Ne játszadozz vele.
- Mert mi lesz.
- Szerintem te azt nem akarod megtudni.
- Amúgy annyira berángattál a szobába, hogy szegény Arit kicsuktuk.
- Arit?
- Igen ö a legjobb barátnőm.
- Azt hittem a sajtosod.
- Nem most már tudod, hogy a legjobb barátnőm.
- Most már igent-,kezdett nevetésbe
- Akkor egy gyors bemutatkozás?
- Persze.
Kimentünk és megkerestük Arit.
Nagyon elvolt, mert Buttonal beszélgetett nem akartuk megszakítani a jókedvét, mert láttuk, hogy elvolt de Jenson sem unatkozott. Ezért beültünk az étterembe és kértünk egy-egy italt Sebi Red Bull ivott én pedig Red Bull Colát.
- És mióta van itt Ariella-, érdeklődően kérdezte majd belekortyolt italába.
- Ma reggel érkezett, ö de mondanom kell valami:amúgy mindent tud rollunk.
- Tessék-, meglepődően kérdezett vissza.
- Bocsi nem tudtam magamban tartani meg amúgy is a legjobb barátnőm és ö tud mindenről és mindenkiről.
- Jó rendben bevallom, én sem vagyok a legártatlanabb.
- Mert?
- Christian tudja.
- Hogy mi? Miért pont ö?
- Mert benne megbízom és nagyon jó barátom.
- De senki más ugye.
- Nem, de lassan a világ tudomására szeretném hozni, mert nem akarlak mindig rejtegetni.
- Nem várhatnánk még vele kicsit úgyis sok újság címlapján voltam már.
- De persze mikor készen állsz, szólsz, és onnan elkezdjük szépen lassan.
- Rendben.
- Meg keressük a barátnőd.
- Persze már úgyis kavarnak egy ideje Jensonal -, nyújtottam a nyelvem Sebastianra.
- Hát igen. nem tudom, mit képzelnek, hogy nem buknak el.
- Hát én sem.
Mikor kiértünk a folyosóra Ariella még mindig ott beszélgetett Buttonal és nem úgy látszott, mint akik unják egymás társaságát.
- Megszakítsuk a beszélgetést?
- Szerintem ne.
- Szerintem, se mert ahhoz képest, hogy csak ma jött máris talált barátokat.
- Akkor mit csináljunk?
- Gyere, felhívjuk a szüleim és megkérdezzük milyenek lettek a képek.
- Erre kíváncsi vagyok, mehetünk nyugodtan.
Kézen fogva sétáltunk a folyóson mikor felbukkant Horner. Egyből elengedtem Sebi kezét de ö nem tágított mellőlem s megfogta megint.
- De szép pár vagytok.
- Köszönjük.
- Köszi, Christian.
- És hová tartotok ilyen veszélyesen.
- A szüleim szereznénk felhívni, hogy hogyan, tetszenek nekik a képe.
- Akkor nem is zavarlak titeket menyetek csak nyugodtan, de óvatosan.
- Oké főnök-, katonásan vágta rá a választ Seb.
- Sziasztok
- Szia
Bementünk a szobámba és felhittük a szüleim.
- Sziasztok de jó újra hallani a hangotok.
- Szia, mi is örülünk neki, hogy hívtál.
- És láttátok az újságot?
- Igen. Nagyon szép vagy a képeken.
- Köszi, anyu. amúgy meg ne túlozz. És a közös képek milyenek lettek?
- Azok is jók. Először nem tudtuk, hogy ki az fiatalember a képen, de aztán Ariella itt volt és megmondtam.
- Igen ö Sebastian Vettel, akivel nagyon jó barátságba kerültem és itt van, mellettem, beszélsz vele.
- Persze.
- Jó napot asszonyom.
- Nyugodtan tegezz amúgy, szia.
- Nagyon köszönjük a dicséretet.
- Aki a lányom barátja az enyém is és tényleg nagyon szépek vagytok a képeken.
- Igen nagyon jó barátja vagyok a lányának-, fogta meg a kezem.
- Bocsánat, de le kell raknom.
- Rendben Helló
- Szia, kislányom majd még beszélünk
- Rendben, szia
Ari csodák csodájára megjelent, de csak a táskájáért jött, mert Jenson meghívta vacsorázni. Hát ez szuper ma érkezett és már nem is velem vacsorázik.
……………..
- Elég lesz kicsim-, levegőért kapkodva hadartam neki.
De nem nem engedett többet és többet akart. Mikor már ö is levegő nélkül maradt elégedetten dőlt hátra a kanapéban.
- Hiányoztál.
- Te is nekem. De elég lett volna kevesebb is-, nyújtottam rá a nyelvem.
- Ne játszadozz vele.
- Mert mi lesz.
- Szerintem te azt nem akarod megtudni.
- Amúgy annyira berángattál a szobába, hogy szegény Arit kicsuktuk.
- Arit?
- Igen ö a legjobb barátnőm.
- Azt hittem a sajtosod.
- Nem most már tudod, hogy a legjobb barátnőm.
- Most már igent-,kezdett nevetésbe
- Akkor egy gyors bemutatkozás?
- Persze.
Kimentünk és megkerestük Arit.
Nagyon elvolt, mert Buttonal beszélgetett nem akartuk megszakítani a jókedvét, mert láttuk, hogy elvolt de Jenson sem unatkozott. Ezért beültünk az étterembe és kértünk egy-egy italt Sebi Red Bull ivott én pedig Red Bull Colát.
- És mióta van itt Ariella-, érdeklődően kérdezte majd belekortyolt italába.
- Ma reggel érkezett, ö de mondanom kell valami:amúgy mindent tud rollunk.
- Tessék-, meglepődően kérdezett vissza.
- Bocsi nem tudtam magamban tartani meg amúgy is a legjobb barátnőm és ö tud mindenről és mindenkiről.
- Jó rendben bevallom, én sem vagyok a legártatlanabb.
- Mert?
- Christian tudja.
- Hogy mi? Miért pont ö?
- Mert benne megbízom és nagyon jó barátom.
- De senki más ugye.
- Nem, de lassan a világ tudomására szeretném hozni, mert nem akarlak mindig rejtegetni.
- Nem várhatnánk még vele kicsit úgyis sok újság címlapján voltam már.
- De persze mikor készen állsz, szólsz, és onnan elkezdjük szépen lassan.
- Rendben.
- Meg keressük a barátnőd.
- Persze már úgyis kavarnak egy ideje Jensonal -, nyújtottam a nyelvem Sebastianra.
- Hát igen. nem tudom, mit képzelnek, hogy nem buknak el.
- Hát én sem.
Mikor kiértünk a folyosóra Ariella még mindig ott beszélgetett Buttonal és nem úgy látszott, mint akik unják egymás társaságát.
- Megszakítsuk a beszélgetést?
- Szerintem ne.
- Szerintem, se mert ahhoz képest, hogy csak ma jött máris talált barátokat.
- Akkor mit csináljunk?
- Gyere, felhívjuk a szüleim és megkérdezzük milyenek lettek a képek.
- Erre kíváncsi vagyok, mehetünk nyugodtan.
Kézen fogva sétáltunk a folyóson mikor felbukkant Horner. Egyből elengedtem Sebi kezét de ö nem tágított mellőlem s megfogta megint.
- De szép pár vagytok.
- Köszönjük.
- Köszi, Christian.
- És hová tartotok ilyen veszélyesen.
- A szüleim szereznénk felhívni, hogy hogyan, tetszenek nekik a képe.
- Akkor nem is zavarlak titeket menyetek csak nyugodtan, de óvatosan.
- Oké főnök-, katonásan vágta rá a választ Seb.
- Sziasztok
- Szia
Bementünk a szobámba és felhittük a szüleim.
- Sziasztok de jó újra hallani a hangotok.
- Szia, mi is örülünk neki, hogy hívtál.
- És láttátok az újságot?
- Igen. Nagyon szép vagy a képeken.
- Köszi, anyu. amúgy meg ne túlozz. És a közös képek milyenek lettek?
- Azok is jók. Először nem tudtuk, hogy ki az fiatalember a képen, de aztán Ariella itt volt és megmondtam.
- Igen ö Sebastian Vettel, akivel nagyon jó barátságba kerültem és itt van, mellettem, beszélsz vele.
- Persze.
- Jó napot asszonyom.
- Nyugodtan tegezz amúgy, szia.
- Nagyon köszönjük a dicséretet.
- Aki a lányom barátja az enyém is és tényleg nagyon szépek vagytok a képeken.
- Igen nagyon jó barátja vagyok a lányának-, fogta meg a kezem.
- Bocsánat, de le kell raknom.
- Rendben Helló
- Szia, kislányom majd még beszélünk
- Rendben, szia
Ari csodák csodájára megjelent, de csak a táskájáért jött, mert Jenson meghívta vacsorázni. Hát ez szuper ma érkezett és már nem is velem vacsorázik.
……………..
2010. június 11., péntek
13.RÉSZ
Nagyon gyorsan eltelt ez a pár nap és már azt vettem észre, hogy hétfő este van és a Montreali hotelben ülök kezemben az újságszám, aminek a címlapján mi pózolunk a Sebivel. Nagyon tetszetek a képek és nem bántam meg hogy elvállaltam a fotózást. Mikor kedden reggel kimentem a pályára és elmentem a boxok előtt minden szerelő kiállt a boxutcára és engem néztek. A legmerészebbek még autogramot is kértek. Nagyon meglep, hogy ennyire tetszenének nekik a képek. Mikor mindenki elégedett volt távozhattam a tömeg elöl. A Red Bull boxja előtt mentem el Christian kint állt a Webberrel és nézték amint osztogattam az autogramot. Mark persze hogy nem tudta kihagyni, hogy ne nyújtsa elém az újságot és írassa alá velem.
- Ugye nem tudtad kihagyni-, néztem rá mosolyogva.
- Nem de ezzel még sokra viheted-, szó nélkül tovább állt.
Horner egyből értetlenkedve nézett rám hogy miért tűröm a Webber viselkedését
- Ezt most miért kellet?
- Mit. Nem látod, hogy nem érdekel
- De legalább vennéd észre
- Majd megpróbálom.
- Szia
- Szia
Tudtam, hogy jól fogtam fel a támadást és jól is hárítottam.
Nagyon gyorsan elrepült ez a nap is és már reggel mentem is ki Ari elé a reptérre.
Mikor leszállt a gép és meglátott egyből otthagyta a csomagjait és a nyakába ugrott.
Nagyon örültünk egymásnak.
- Milyen volt az út?
- Hát. nekem nagyon meg felet.
- De örülök, hogy itt vagy
- Elhiheted én is.
- Viszont most mennyünk, mert a Berien akar veled először találkozni.
- Oké.
Feltűnés nélkül vittem be az Arit egészen a VIP padockig ahol tényleg Bernievel találkozott először. Kicsit elbeszélgettek majd egy-egy turmixszal mentünk le a Red Bull boxjához mert szerettem volna beszélni Christiannal és persze ö is megismerheti az Arit.
Pont a McLaren boxja előtt mentünk el nevetve mikor hirtelen Ari nekiment Jenson Buttonak és a turmix a Jenson pólóján kötött ki.
- Sajnálom-, dadogta Ari meglepetten Button előtt.
- Nincs semmi baj én jöttem neked. Amúgy Jenson Button
- Hello Ariella Hajdú.
- Szia Zsani te is itt vagy nem is vettelek észre.
- Igen Jenson-, nyújtottam rá a nyelvem.
- És kihez van szerencsém.
- Ö a legjobb barátnőm Ari
- Tényleg ari-, nagy vigyorral tette mellé.
- Na de én megyek, levetem az epres pólóm.
- Rendben majd még találkozunk
- Szia
- Sziasztok. -, egy egy puszit nyomott az Ari és az én arcomra is.
Mikor a Red Bull boxjához értünk Christian sehol nem volt. De aztán megláttunk az autó mellet ücsörögni.
- Szia, mi a baj?
- Sziasztok. Semmi csak kicsit elgondolkodtam.
- De kihez is van szerencsém.
- Ö a legjobb barátnőm Ariella Hajdú.
- Örvendek a szerencsének Christian Horner vagyok.
- Ariella Hajdú, de a Zsani már bemutatott.
- És mi szél hozott erre titeket?
- Az érdekelne mikor ér ide a Sebastian.
- Szerintem már holnap este itt lesz.
- Oké. Köszi, az infót.
- Nincs mit.
- De mi most szerintem megyünk, mert nagyon sok megbeszélni valónk van.
- Oké, sziasztok
- Helló
Elmentünk a hotelhez és egy ebéd mellet megbeszéltük a részleteket.
Még a Sebastiannal történtekről is tud. Megbízom benne mégiscsak a legjobb barátnőm.
Minden egyes kis részletről beszámoltam neki amióta csak itt vagyok. Nagyon meglepődött azon hogy tényleg több van köztünk, mint amennyi látszik. Akkor megcsörrent a telefon.
Sebastian az.
- Szia
- Szia
- Melyik hotelben vagy?
- Crowne.
- Rendben 10 perc és ott vagyok.
Így is lett Sebastian 13 óra 36 perckor már a hotel parkolójában állt.
Gyorsan kiszaladtam elé Ari pedig ballagott le utánam a lépcsőn.
Sem puszi sem pá csak gyorsan kivett egy szobát és felhívott magával.
Nem tudta kivárni, amíg beérek egyből neki látott, amit eltervezett. Szenvedélyes csókolózásba kezdtünk és már alig kaptunk levegőt, de nem engedett. Többet és többet akart.
……………
Nagyon gyorsan eltelt ez a pár nap és már azt vettem észre, hogy hétfő este van és a Montreali hotelben ülök kezemben az újságszám, aminek a címlapján mi pózolunk a Sebivel. Nagyon tetszetek a képek és nem bántam meg hogy elvállaltam a fotózást. Mikor kedden reggel kimentem a pályára és elmentem a boxok előtt minden szerelő kiállt a boxutcára és engem néztek. A legmerészebbek még autogramot is kértek. Nagyon meglep, hogy ennyire tetszenének nekik a képek. Mikor mindenki elégedett volt távozhattam a tömeg elöl. A Red Bull boxja előtt mentem el Christian kint állt a Webberrel és nézték amint osztogattam az autogramot. Mark persze hogy nem tudta kihagyni, hogy ne nyújtsa elém az újságot és írassa alá velem.
- Ugye nem tudtad kihagyni-, néztem rá mosolyogva.
- Nem de ezzel még sokra viheted-, szó nélkül tovább állt.
Horner egyből értetlenkedve nézett rám hogy miért tűröm a Webber viselkedését
- Ezt most miért kellet?
- Mit. Nem látod, hogy nem érdekel
- De legalább vennéd észre
- Majd megpróbálom.
- Szia
- Szia
Tudtam, hogy jól fogtam fel a támadást és jól is hárítottam.
Nagyon gyorsan elrepült ez a nap is és már reggel mentem is ki Ari elé a reptérre.
Mikor leszállt a gép és meglátott egyből otthagyta a csomagjait és a nyakába ugrott.
Nagyon örültünk egymásnak.
- Milyen volt az út?
- Hát. nekem nagyon meg felet.
- De örülök, hogy itt vagy
- Elhiheted én is.
- Viszont most mennyünk, mert a Berien akar veled először találkozni.
- Oké.
Feltűnés nélkül vittem be az Arit egészen a VIP padockig ahol tényleg Bernievel találkozott először. Kicsit elbeszélgettek majd egy-egy turmixszal mentünk le a Red Bull boxjához mert szerettem volna beszélni Christiannal és persze ö is megismerheti az Arit.
Pont a McLaren boxja előtt mentünk el nevetve mikor hirtelen Ari nekiment Jenson Buttonak és a turmix a Jenson pólóján kötött ki.
- Sajnálom-, dadogta Ari meglepetten Button előtt.
- Nincs semmi baj én jöttem neked. Amúgy Jenson Button
- Hello Ariella Hajdú.
- Szia Zsani te is itt vagy nem is vettelek észre.
- Igen Jenson-, nyújtottam rá a nyelvem.
- És kihez van szerencsém.
- Ö a legjobb barátnőm Ari
- Tényleg ari-, nagy vigyorral tette mellé.
- Na de én megyek, levetem az epres pólóm.
- Rendben majd még találkozunk
- Szia
- Sziasztok. -, egy egy puszit nyomott az Ari és az én arcomra is.
Mikor a Red Bull boxjához értünk Christian sehol nem volt. De aztán megláttunk az autó mellet ücsörögni.
- Szia, mi a baj?
- Sziasztok. Semmi csak kicsit elgondolkodtam.
- De kihez is van szerencsém.
- Ö a legjobb barátnőm Ariella Hajdú.
- Örvendek a szerencsének Christian Horner vagyok.
- Ariella Hajdú, de a Zsani már bemutatott.
- És mi szél hozott erre titeket?
- Az érdekelne mikor ér ide a Sebastian.
- Szerintem már holnap este itt lesz.
- Oké. Köszi, az infót.
- Nincs mit.
- De mi most szerintem megyünk, mert nagyon sok megbeszélni valónk van.
- Oké, sziasztok
- Helló
Elmentünk a hotelhez és egy ebéd mellet megbeszéltük a részleteket.
Még a Sebastiannal történtekről is tud. Megbízom benne mégiscsak a legjobb barátnőm.
Minden egyes kis részletről beszámoltam neki amióta csak itt vagyok. Nagyon meglepődött azon hogy tényleg több van köztünk, mint amennyi látszik. Akkor megcsörrent a telefon.
Sebastian az.
- Szia
- Szia
- Melyik hotelben vagy?
- Crowne.
- Rendben 10 perc és ott vagyok.
Így is lett Sebastian 13 óra 36 perckor már a hotel parkolójában állt.
Gyorsan kiszaladtam elé Ari pedig ballagott le utánam a lépcsőn.
Sem puszi sem pá csak gyorsan kivett egy szobát és felhívott magával.
Nem tudta kivárni, amíg beérek egyből neki látott, amit eltervezett. Szenvedélyes csókolózásba kezdtünk és már alig kaptunk levegőt, de nem engedett. Többet és többet akart.
……………
2010. június 9., szerda
12.RÉSZ
Mikor Bernien elment még kattintgattak párat majd elengedtek.
Mikor a hotelbe értem felhívtam Ariellát, hogy elmondjam a jó hírt.
- Szia
- Szia
- Jöhetsz.
- Á.-, sikított a telefonba.
- Köszi, ez a fülem épségébe került.
- Bocsi csak nagyon szép szülinapi ajándék.
- Szülinapi?-, kérdeztem rá megdöbbenve.
- Igen. Mivel 12.-én leszek 16.
- Jaj. most már beugrott-, színleltem mintha érteném.
- Akkor rendben.
Nagyon sokáig beszélgettünk. Majd megint az idő vettet véget a beszélgetésnek.
Reggel nagy örömmell kelletem, hogy ez a fotózásunk utolsó napja és végre kész lesznek a közös képek Sebivel. Mikor beértem az öltözőmben egy lila bikinit találtam és egy rózsaszín strandruhával és egy tarka magasított lábujjas papuccsal. Felöltöztem és a kamerák elé álltam mikor megláttam a Sebit fürdő sortban.
- Te erről tudtál-, meglepetten kérdeztem.
- Nem-, látszott rajta hogy ugyanolyan meglepett, mint én.
- Hát majd meglátjuk mit terveztek.
- Hát majd meg.
Nagyon jó képeket csináltunk a tengerpart háttérrel.
Nem bántam, hogy fürdőruhára kellet vetkőzni.
De mikor hozzátették, hogy szeretnének, olyan képet ahol fogom a Sebi kezét mindketten zavarba jöttünk. Végül a mellet döntöttünk miért is ne nem tudja senki a köztünk történteket. Mikor készlettek a közös képek megkértek minket hogy válaszuk ki a legjobban tetszőt és azt rakják a magazinba. Seb azt választotta mikor ülünk a parton és a vállára dőlök. Én pedig azt mikor megöleltjük egymást. Miután készlettünk minden képpel már azt is tudtuk mikor adják ki azt a számot, amiben mi leszünk. Hétfőn reggel kerül a boltokba. Nagy boldogsággal mentünk be a szobámba mikor hívták a Sebastiant.
- Halló
- Szia
- Az a helyzet hogy parádézni kellene Hollandiában.
- Persze nekem jó. És mikor?
- Most vasárnap
- Rendben benne vagyok.
- Akkor, szia
- Szia
- Nem tölthetjük együtt a hétvégét, mert Zandvoortba kell utaznom.
- Sajnálom. Jó lett volna veled együtt egy egész hétvégén.
- Igen jó lett volna kettesben. De hozzá kell szoknunk, hogy nem, lehetünk mindig együtt.
- Sajnos nem. És mikor látlak megint?
- Nem tudom. Attól függ, mikor megyek Kanadába.
- Aj. én nem akarom, hogy el menny itt akarom, hogy legyél velem minden pillanatban.
- Tudod jól, hogy én is szeretnék maradni, de holnap délután, indul a gépem.
- Már holnap?-, nagy megdöbbenten kérdeztem vissza.
- Igen mert megbeszélések lesznek főként a vasárnapi miatt
- Akkor rendben nem foglak vissza.
- De persze magunknak is hagyok időt.
- Nagyon örülök neki, hogy ilyen figyelmes pasim van.
- Figyelmes. Én mindig figyelek és vigyázok rád.
- Tudom én-, fúrtam a fejem a nyakába és öleltem át.
- Szerintem nekem most mennem kell
- Rendben majd akkor jövő héten találkozunk.
- Mindenféleképpen meglesz a találkozónk.
Mikor elindult az ajtó felé meggondolta magát visszajött és adott egy hosszú és szenvedélyes csókot. Akkor tudtam, hogy igazán szeret. Mikor elment felhívtam Berniet hogy megbeszéljem vele az Ari érkezését és a belépőjét.
- Szia
- Szia
- A belépő miatt kerestelek fel.
- Igen gondoltam és arra a nevezőre jutottam, hogy már szerdán itt is lehetne a barátnőd nyugodtan.
- Aj. köszönöm nagyon örülök neki és ö is fog.
- De mikor ideér, szeretném, ha bemutatnál neki méghozzá elsőként.
- Rendben megegyeztünk, de most leteszem, mert neki is el kell mondanom a jó hírt
- Szia
- Szia
Úgy is lett felhívtam Arit és elmeséltem neki, hogy Szerdán mehet kanalába, mert az én gépem pénteken indul, és majd szerdán találkozunk.
………………….
Mikor Bernien elment még kattintgattak párat majd elengedtek.
Mikor a hotelbe értem felhívtam Ariellát, hogy elmondjam a jó hírt.
- Szia
- Szia
- Jöhetsz.
- Á.-, sikított a telefonba.
- Köszi, ez a fülem épségébe került.
- Bocsi csak nagyon szép szülinapi ajándék.
- Szülinapi?-, kérdeztem rá megdöbbenve.
- Igen. Mivel 12.-én leszek 16.
- Jaj. most már beugrott-, színleltem mintha érteném.
- Akkor rendben.
Nagyon sokáig beszélgettünk. Majd megint az idő vettet véget a beszélgetésnek.
Reggel nagy örömmell kelletem, hogy ez a fotózásunk utolsó napja és végre kész lesznek a közös képek Sebivel. Mikor beértem az öltözőmben egy lila bikinit találtam és egy rózsaszín strandruhával és egy tarka magasított lábujjas papuccsal. Felöltöztem és a kamerák elé álltam mikor megláttam a Sebit fürdő sortban.
- Te erről tudtál-, meglepetten kérdeztem.
- Nem-, látszott rajta hogy ugyanolyan meglepett, mint én.
- Hát majd meglátjuk mit terveztek.
- Hát majd meg.
Nagyon jó képeket csináltunk a tengerpart háttérrel.
Nem bántam, hogy fürdőruhára kellet vetkőzni.
De mikor hozzátették, hogy szeretnének, olyan képet ahol fogom a Sebi kezét mindketten zavarba jöttünk. Végül a mellet döntöttünk miért is ne nem tudja senki a köztünk történteket. Mikor készlettek a közös képek megkértek minket hogy válaszuk ki a legjobban tetszőt és azt rakják a magazinba. Seb azt választotta mikor ülünk a parton és a vállára dőlök. Én pedig azt mikor megöleltjük egymást. Miután készlettünk minden képpel már azt is tudtuk mikor adják ki azt a számot, amiben mi leszünk. Hétfőn reggel kerül a boltokba. Nagy boldogsággal mentünk be a szobámba mikor hívták a Sebastiant.
- Halló
- Szia
- Az a helyzet hogy parádézni kellene Hollandiában.
- Persze nekem jó. És mikor?
- Most vasárnap
- Rendben benne vagyok.
- Akkor, szia
- Szia
- Nem tölthetjük együtt a hétvégét, mert Zandvoortba kell utaznom.
- Sajnálom. Jó lett volna veled együtt egy egész hétvégén.
- Igen jó lett volna kettesben. De hozzá kell szoknunk, hogy nem, lehetünk mindig együtt.
- Sajnos nem. És mikor látlak megint?
- Nem tudom. Attól függ, mikor megyek Kanadába.
- Aj. én nem akarom, hogy el menny itt akarom, hogy legyél velem minden pillanatban.
- Tudod jól, hogy én is szeretnék maradni, de holnap délután, indul a gépem.
- Már holnap?-, nagy megdöbbenten kérdeztem vissza.
- Igen mert megbeszélések lesznek főként a vasárnapi miatt
- Akkor rendben nem foglak vissza.
- De persze magunknak is hagyok időt.
- Nagyon örülök neki, hogy ilyen figyelmes pasim van.
- Figyelmes. Én mindig figyelek és vigyázok rád.
- Tudom én-, fúrtam a fejem a nyakába és öleltem át.
- Szerintem nekem most mennem kell
- Rendben majd akkor jövő héten találkozunk.
- Mindenféleképpen meglesz a találkozónk.
Mikor elindult az ajtó felé meggondolta magát visszajött és adott egy hosszú és szenvedélyes csókot. Akkor tudtam, hogy igazán szeret. Mikor elment felhívtam Berniet hogy megbeszéljem vele az Ari érkezését és a belépőjét.
- Szia
- Szia
- A belépő miatt kerestelek fel.
- Igen gondoltam és arra a nevezőre jutottam, hogy már szerdán itt is lehetne a barátnőd nyugodtan.
- Aj. köszönöm nagyon örülök neki és ö is fog.
- De mikor ideér, szeretném, ha bemutatnál neki méghozzá elsőként.
- Rendben megegyeztünk, de most leteszem, mert neki is el kell mondanom a jó hírt
- Szia
- Szia
Úgy is lett felhívtam Arit és elmeséltem neki, hogy Szerdán mehet kanalába, mert az én gépem pénteken indul, és majd szerdán találkozunk.
………………….
2010. június 8., kedd
11.RÉSZ
A recepciós állt az ajtó előtt kezében egy borítékolt levéllel.
- Önnek jött-, nyújtotta át a levelet
- Köszönöm-, csuktam be magam mögött az ajtót
- Sebi előjöhetsz csak egy levelet kaptam.
- Miféle levelet?
- Még én sem tudom.
- Ez áll benne.
Kedves Zsanett!
Szeretettel felkérünk egy hivatalos divatfotózásra. Melynek te lennél főszereplője. A téma a tengerpart. A Forma-1 divatágait és a hétköznapi ruhákat szeretnénk rajtad látni. Egy pilótát is szeretnénk, amit természetesen te választasz ki magad mellé.
Nagyon örülnénk, ha elvállalnád. Ez egy 3 napos fotózás lenne, és már holnap kezdenénk szóval, ha vállalod, ugorj be a műtermünkbe és azonnal kezdhetünk, ha készen állsz.
Üdv. Stefi.
Sebastian mosolyogva nézett bele a tengerkék szempárral az enyémbe
- Elvállalod-, elégedett mosollyal várta a válaszom.
- Még nem tudom. De ha igen akkor nem te leszel a pilóta, akit elviszek.
- Komolyan-, nyújtotta a nyelvét rám
- Igen-, elégedet arccal vágtam rá a választ.
- Mert-, kérdezett rám dühösen.
- Na, jó-, adtam be a derekam. De kérek ide egy puszit-, mutattam rá a számra.
- Hát azt még megoldhatjuk-, lépett közelebb és adott egy puszit, de nekem persze ez nem volt elég és szenvedélyes csókolózásba kezdtünk.
Sebi felkapott és a kanapéra ültetett. Még a levél is kieset a kezemből és nem foglalkoztam a felkéréssel. A kellemes időtöltés után az órára néztem, ami már 1 órát mutatott. Sebastian látta, hogy az órát nézem, és mint egy aranyos kisfiú kérte ölem:
- Ne. ne menyünk még.
- Sebi holnap fotózás, ha már elvállaltam neked is és nem szeretnék kialvatlanul pózolni táskákkal a szeme alatt.
- Hát valljuk, be úgy megnéznélek a címlapon.
- Vicces vagy.
- Tudom-, kezdett felhőtlen nevetésbe.
Ha ö nevet én is ezért nem tudtam megállni a poént és elnevetem.
Miután Sebastian távozott. Ágyba ugrottam és reggel kopogásra keltem.
Gyorsan felkaptam a köntösöm és elvánszorogtam az ajtóig
Nagy meglepetésre Jamie állt az ajtóban egy csésze kávéval.
- Jó reggelt-, lépett be mellettem az ajtón
- Neked is és persze nyugodtan bejöhetsz. De téged mi szél hozott erre?
- Hát csak beugrottam, mert tegnap rosszul voltál gondoltam kicsit felvidítalak.
- Jaj. Értelek, de már jól vagyok csak egy kicsit fájt a fejem.
- Akkor rendben én megyek is
- Oké, szia
- Szia
Megittam a kávém és elmentem letusolni az ajtón megint kopogtak.
Sebi áll az ajtóban. Csak nézett, hogy egy szál törölközőben álltam ott és zavarba is jöttem.
- Gyere, beljebb nyugodtan addig magamra kapok valamit.
- Rendben, de szerintem jó leszel így is.
- Viccelődj, csak nyugodtan nem tudom mit szolnál hozzá, ha tényleg egy szál törölközőben fényképeznénk, vagy például épp a nélkül.
- Megölném a fotóst, de te még tartozol nekem valamivel-, tette hozzá ezt a kis apróságot.
- Méghozzá-, meg sem várta, hogy kiérjek a fürdőszobából egyből adott egy puszit.
Ez a tegnap esi búcsú puszi volt.
- Aha, akkor ezzel tartoztam.
- Így van.
- Akkor mehetünk?
- Persze miért is ne.
Mikor beértünk a műterembe egyből Stefi kezelt le velem és vezetett hátra a színfalak mögé. Megmutatta milyen hátterek előtt fognak fényképezni milyen ruhám-sminkem és hajam lesz.
Átöltöztem, először egy hétköznapi viselet került rá. Egy fekete kalap, sárga felső, egy farmer rövidnadrág és egy magasított talpú topán. A második összeállítás már kicsit elegánsabban és szexiben nézett ki. Egy fekete mini ruha egy fekete táskával és magas sarkúval. Sok pózban kellet állnom és a Sebastian is unta az egészet és én is.
Mikor készletünk a 2 együttessel, való 500 képel fáradtan indultunk a hotelhez.
Sebi még elkísért az ajtóig és már egyből be is bújtam az ágyba. Másnap reggel felhívtam a szüleim és a legjobb barátnőm és minden apró részletet elmeséltem nekik kivéve a Sebastiannal valókat. A szülök nagyon ki voltak bukva, hogy nem látnak majd csak jövő hónapban és nem nagyon örültek neki, hogy a kicsi lányuk címlapon lesz. Hát igen csak azt sem mondtam meg nekik, hogy kivel. Mikor Ariellával beszéltem egyből azzal kezdett, hogy látott Sebivel a címlapon. Nem nagyon örültem neki, de megígérte, hogy a szüleim nem fognak tudni róla.
- Nem lenne kedved eljönni a Kanadai Nagydíjra?
- Hát nem tudom, hogy ki e engednének, a szülök.
- Mert megkérdezhetem a Berniet, hogy benne e lenne még egy VIP belépőben.
- Hát majd először öt és aztán a szülőket.
- Akkor majd megbeszéljük, de most mennem kell.
- Szia
- Szia
Mikor leraktam a telefont indultam is a fotózásra.
Ma engem és a Sebit is fényképezni fogják.
Mikor odaértem Sebi már a kamerák előtt pózolt és én még sehol nem tartottam.
Gyorsan megcsinálták a sminkem a hajam és gyorsan rám dobtak valami csicsás ruhát pár karkötővel és indulhattam én is pózolni. Késő estig a kamerák előtt álltam mikor megjelent a stúdióban Bernie.
- Aszta mindenét, de csinos valaki.
- Aj. Ne túloz már amúgy meg köszönöm.
- Sokáig fognak még itt?
- Nem tudom.
- Na, én megyek is csak beugrottam megnézni, hogy haladtok.
- Várj egy pillanatot.
- Igen
- Azt szeretném kérdezni, hogy nem e, tudnál még egy VIP belépőt adni a barátnőmnek?
- De persze nagyon szívesen.
- Köszönöm akkor majd meg megbeszéljük
- Igen mindenféleképp
- Szia
- Szia.
A recepciós állt az ajtó előtt kezében egy borítékolt levéllel.
- Önnek jött-, nyújtotta át a levelet
- Köszönöm-, csuktam be magam mögött az ajtót
- Sebi előjöhetsz csak egy levelet kaptam.
- Miféle levelet?
- Még én sem tudom.
- Ez áll benne.
Kedves Zsanett!
Szeretettel felkérünk egy hivatalos divatfotózásra. Melynek te lennél főszereplője. A téma a tengerpart. A Forma-1 divatágait és a hétköznapi ruhákat szeretnénk rajtad látni. Egy pilótát is szeretnénk, amit természetesen te választasz ki magad mellé.
Nagyon örülnénk, ha elvállalnád. Ez egy 3 napos fotózás lenne, és már holnap kezdenénk szóval, ha vállalod, ugorj be a műtermünkbe és azonnal kezdhetünk, ha készen állsz.
Üdv. Stefi.
Sebastian mosolyogva nézett bele a tengerkék szempárral az enyémbe
- Elvállalod-, elégedett mosollyal várta a válaszom.
- Még nem tudom. De ha igen akkor nem te leszel a pilóta, akit elviszek.
- Komolyan-, nyújtotta a nyelvét rám
- Igen-, elégedet arccal vágtam rá a választ.
- Mert-, kérdezett rám dühösen.
- Na, jó-, adtam be a derekam. De kérek ide egy puszit-, mutattam rá a számra.
- Hát azt még megoldhatjuk-, lépett közelebb és adott egy puszit, de nekem persze ez nem volt elég és szenvedélyes csókolózásba kezdtünk.
Sebi felkapott és a kanapéra ültetett. Még a levél is kieset a kezemből és nem foglalkoztam a felkéréssel. A kellemes időtöltés után az órára néztem, ami már 1 órát mutatott. Sebastian látta, hogy az órát nézem, és mint egy aranyos kisfiú kérte ölem:
- Ne. ne menyünk még.
- Sebi holnap fotózás, ha már elvállaltam neked is és nem szeretnék kialvatlanul pózolni táskákkal a szeme alatt.
- Hát valljuk, be úgy megnéznélek a címlapon.
- Vicces vagy.
- Tudom-, kezdett felhőtlen nevetésbe.
Ha ö nevet én is ezért nem tudtam megállni a poént és elnevetem.
Miután Sebastian távozott. Ágyba ugrottam és reggel kopogásra keltem.
Gyorsan felkaptam a köntösöm és elvánszorogtam az ajtóig
Nagy meglepetésre Jamie állt az ajtóban egy csésze kávéval.
- Jó reggelt-, lépett be mellettem az ajtón
- Neked is és persze nyugodtan bejöhetsz. De téged mi szél hozott erre?
- Hát csak beugrottam, mert tegnap rosszul voltál gondoltam kicsit felvidítalak.
- Jaj. Értelek, de már jól vagyok csak egy kicsit fájt a fejem.
- Akkor rendben én megyek is
- Oké, szia
- Szia
Megittam a kávém és elmentem letusolni az ajtón megint kopogtak.
Sebi áll az ajtóban. Csak nézett, hogy egy szál törölközőben álltam ott és zavarba is jöttem.
- Gyere, beljebb nyugodtan addig magamra kapok valamit.
- Rendben, de szerintem jó leszel így is.
- Viccelődj, csak nyugodtan nem tudom mit szolnál hozzá, ha tényleg egy szál törölközőben fényképeznénk, vagy például épp a nélkül.
- Megölném a fotóst, de te még tartozol nekem valamivel-, tette hozzá ezt a kis apróságot.
- Méghozzá-, meg sem várta, hogy kiérjek a fürdőszobából egyből adott egy puszit.
Ez a tegnap esi búcsú puszi volt.
- Aha, akkor ezzel tartoztam.
- Így van.
- Akkor mehetünk?
- Persze miért is ne.
Mikor beértünk a műterembe egyből Stefi kezelt le velem és vezetett hátra a színfalak mögé. Megmutatta milyen hátterek előtt fognak fényképezni milyen ruhám-sminkem és hajam lesz.
Átöltöztem, először egy hétköznapi viselet került rá. Egy fekete kalap, sárga felső, egy farmer rövidnadrág és egy magasított talpú topán. A második összeállítás már kicsit elegánsabban és szexiben nézett ki. Egy fekete mini ruha egy fekete táskával és magas sarkúval. Sok pózban kellet állnom és a Sebastian is unta az egészet és én is.
Mikor készletünk a 2 együttessel, való 500 képel fáradtan indultunk a hotelhez.
Sebi még elkísért az ajtóig és már egyből be is bújtam az ágyba. Másnap reggel felhívtam a szüleim és a legjobb barátnőm és minden apró részletet elmeséltem nekik kivéve a Sebastiannal valókat. A szülök nagyon ki voltak bukva, hogy nem látnak majd csak jövő hónapban és nem nagyon örültek neki, hogy a kicsi lányuk címlapon lesz. Hát igen csak azt sem mondtam meg nekik, hogy kivel. Mikor Ariellával beszéltem egyből azzal kezdett, hogy látott Sebivel a címlapon. Nem nagyon örültem neki, de megígérte, hogy a szüleim nem fognak tudni róla.
- Nem lenne kedved eljönni a Kanadai Nagydíjra?
- Hát nem tudom, hogy ki e engednének, a szülök.
- Mert megkérdezhetem a Berniet, hogy benne e lenne még egy VIP belépőben.
- Hát majd először öt és aztán a szülőket.
- Akkor majd megbeszéljük, de most mennem kell.
- Szia
- Szia
Mikor leraktam a telefont indultam is a fotózásra.
Ma engem és a Sebit is fényképezni fogják.
Mikor odaértem Sebi már a kamerák előtt pózolt és én még sehol nem tartottam.
Gyorsan megcsinálták a sminkem a hajam és gyorsan rám dobtak valami csicsás ruhát pár karkötővel és indulhattam én is pózolni. Késő estig a kamerák előtt álltam mikor megjelent a stúdióban Bernie.
- Aszta mindenét, de csinos valaki.
- Aj. Ne túloz már amúgy meg köszönöm.
- Sokáig fognak még itt?
- Nem tudom.
- Na, én megyek is csak beugrottam megnézni, hogy haladtok.
- Várj egy pillanatot.
- Igen
- Azt szeretném kérdezni, hogy nem e, tudnál még egy VIP belépőt adni a barátnőmnek?
- De persze nagyon szívesen.
- Köszönöm akkor majd meg megbeszéljük
- Igen mindenféleképp
- Szia
- Szia.
2010. június 7., hétfő
10.RÉSZ
………………..
Mikor tisztáztam mindent a Christiannal visszamentem a Sebastianhoz.
- Bocsi, de nem mondhattam meg neki az igazat.
- Én is ezt tettem volna a helyedben.
- Köszi
- Nincs kedved elmenni valahová?
- Például?
- Hát nem tudom.
- Oda persze mehetünk. -, és felhőtlen nevetésbe kezdtünk mindketten.
- Egy séta a pályán?-, Nevetve kérdeztem rá.
- Milyen jó ötlet mehetünk.
Mikor kiértünk a pályára egymás mellet indultunk el a pole pozícióból mikor a pálya közepén jártunk közelebb jött és megfogta a kezem. Gyönyörű volt vele kézen fogva a naplementében sétálni. Egymás mellet értünk be a kockás zászló alá is ezért mindketten nyerteseként vártuk a jutalmunkat, de nem akartunk megállni egy körnél ezért még tovább mentünk. A boxutcáktól egy távol eső helyen elültünk a pálya szélére és ott kezdtünk beszélgetni.
- Nekünk mindig a legelérhetetlenebb és legeldugottabb helyen kell lenünk, hogy ne találjanak ránk?
- Hát ilyen a szerelem-, mosolyogva fogta meg a kezem.
- Igen ilyen-, és vállára hajtottam a fejem
- Mondhatok valami nagyon fontosat?
- Persze hallgatlak.
- Sosem gondoltam volna, hogy egy ilyen aranyos és becsületes lánnyal ismerkedem meg egy futam alkalmával, és hogy ilyen érzéseim lesznek iránta.
- Én sem gondoltam, hogy ilyen aranyos egy Forma-1-es pilóta mindig azt hittem, hogy csak agresszív lehet. Mert a pályára az kell. És persze ilyen helyes.
- Az bizony agresszív pilóta nélkül az autó és a verseny sem ér sokat.
- De benned megvan mindez és te jó pilóta vagy. És persze nem csak jó pilóta, hanem jó ember is.
- Köszönöm. De szerintem vissza kellene mennünk.
- Persze.
És az utolsó kört tettük meg közösen a Török pályán.
Sebit az utolsó pillanatban hívták, hogy megbeszélés van. Mielőtt elment volna átölelt.
Egyedül búsan ballagtam vissza a hotelbe, mert ma még azt sem mondták, hogy Boldog névnapot. Ami nagyon rosszul esett. Mikor bementem a szobába egy szál rózsa volt az ágyon és egy levél rajta.
Gyere a tetőre.
Már megint minek kell a tetőre menni… nem érdekelt, de ha a Sebastian hagyta itt, akkor meg igen szóval gyorsan oda siettem. Nagy sötétség volt és csend mikor kiértem a naplementébe. Egyszer csak fények és hangzavar mindenki azt kiabálta, hogy Boldog névnapot. Nagyon meglepődtem, hogy mégsem fejtették el, de tudtom szerint e miatt vagyok itt. A tömeg mögül Sebastian áll elő kezében egy dobozkával, ami át volt kötve egy masnival.
- Ez a tiéd boldog névnapot.
Mikor kinyitottam a dobozt egy nyaklánc volt benne egy olyan medállal, amin egy csavarodott S betű díszelgett.
- Köszönöm léptem közelebb Sebihez és átöleltem.
- De nem fogadhatom el.
- Miért nem? Ez egy ajándék és a nevem kezdőbetűje-, nagy vigyorral tette mellé.
- Hát igen, de akkor sem valami olcsó ajándék az meg főleg tetszik benne, hogy a neved kezdőbetűje van rajta.
- Akkor elfogadod?
- Igen. És még egyszer köszönöm.
- És pontosan kik vannak itt?-, kérdeztem rá érdeklődően.
- Minden pilóta pár csapatfőnök és pár nagyfejes.
- Akkor nem mutatkozhatunk együtt.
- Nem bizony.
- Nem megyünk fel a szobámba?
- Nekem mindegy szerintem jó lenne megint kettesben lenni.
- Akkor először meny el te majd megyek utánad
Így is lett Sebi Angolosan távozott.
Pár perc után én is léptem volna, de mielőtt sirült volna Jaime odaszólt, hogy vágjam fel a tortát és ne mennyek még el. Muszáj volt valamit kitalálni, hogy a Sebivel együtt lehessek ezért színlelnem kellet. Ezért egy kis figyelmet kértem.
- Bocsi mindenkitől, de nagyon rosszul érzem magam és le kell, hogy pihenjek. Köszönöm mindenkinek hogy eljött és további jó szórakozást.
Majd leléptem.
Mikor beléptem az ajtón egyből letámadtam a Sebit:
- Ugye te mindent elterveztél előre?
- Én?-, nézett rám azokkal az ártatlan kék szemekkel.
- Aj. Sebi-, tudod, hogy ennek nem tudok ellenállni.
- Minek?
- Hát ennek a gyönyörű szempárnak.
- Hát. igen -, és közeledni kezdett felém.
Egyre közelebb és közelebb. Azt hittem, hogy szétesem mikor az ajka az enyémhez tapadtak és lágy csókolózásba kezdtünk. Egyre sűrűbben kapkodtuk a levegőt, de egy idő után az is elfogyott.
- Kö…-, mondta volna a Sebastian, ha nem csókolom meg megint.
- Nem én köszönöm-, és szorosan átöleltem.
Éppen kopogtak.
- Gyorsan búj el a konyhába.
- Igen tessék?-, Rosszullétet szimulálva nyitottam ki az ajtót.
……………..
………………..
Mikor tisztáztam mindent a Christiannal visszamentem a Sebastianhoz.
- Bocsi, de nem mondhattam meg neki az igazat.
- Én is ezt tettem volna a helyedben.
- Köszi
- Nincs kedved elmenni valahová?
- Például?
- Hát nem tudom.
- Oda persze mehetünk. -, és felhőtlen nevetésbe kezdtünk mindketten.
- Egy séta a pályán?-, Nevetve kérdeztem rá.
- Milyen jó ötlet mehetünk.
Mikor kiértünk a pályára egymás mellet indultunk el a pole pozícióból mikor a pálya közepén jártunk közelebb jött és megfogta a kezem. Gyönyörű volt vele kézen fogva a naplementében sétálni. Egymás mellet értünk be a kockás zászló alá is ezért mindketten nyerteseként vártuk a jutalmunkat, de nem akartunk megállni egy körnél ezért még tovább mentünk. A boxutcáktól egy távol eső helyen elültünk a pálya szélére és ott kezdtünk beszélgetni.
- Nekünk mindig a legelérhetetlenebb és legeldugottabb helyen kell lenünk, hogy ne találjanak ránk?
- Hát ilyen a szerelem-, mosolyogva fogta meg a kezem.
- Igen ilyen-, és vállára hajtottam a fejem
- Mondhatok valami nagyon fontosat?
- Persze hallgatlak.
- Sosem gondoltam volna, hogy egy ilyen aranyos és becsületes lánnyal ismerkedem meg egy futam alkalmával, és hogy ilyen érzéseim lesznek iránta.
- Én sem gondoltam, hogy ilyen aranyos egy Forma-1-es pilóta mindig azt hittem, hogy csak agresszív lehet. Mert a pályára az kell. És persze ilyen helyes.
- Az bizony agresszív pilóta nélkül az autó és a verseny sem ér sokat.
- De benned megvan mindez és te jó pilóta vagy. És persze nem csak jó pilóta, hanem jó ember is.
- Köszönöm. De szerintem vissza kellene mennünk.
- Persze.
És az utolsó kört tettük meg közösen a Török pályán.
Sebit az utolsó pillanatban hívták, hogy megbeszélés van. Mielőtt elment volna átölelt.
Egyedül búsan ballagtam vissza a hotelbe, mert ma még azt sem mondták, hogy Boldog névnapot. Ami nagyon rosszul esett. Mikor bementem a szobába egy szál rózsa volt az ágyon és egy levél rajta.
Gyere a tetőre.
Már megint minek kell a tetőre menni… nem érdekelt, de ha a Sebastian hagyta itt, akkor meg igen szóval gyorsan oda siettem. Nagy sötétség volt és csend mikor kiértem a naplementébe. Egyszer csak fények és hangzavar mindenki azt kiabálta, hogy Boldog névnapot. Nagyon meglepődtem, hogy mégsem fejtették el, de tudtom szerint e miatt vagyok itt. A tömeg mögül Sebastian áll elő kezében egy dobozkával, ami át volt kötve egy masnival.
- Ez a tiéd boldog névnapot.
Mikor kinyitottam a dobozt egy nyaklánc volt benne egy olyan medállal, amin egy csavarodott S betű díszelgett.
- Köszönöm léptem közelebb Sebihez és átöleltem.
- De nem fogadhatom el.
- Miért nem? Ez egy ajándék és a nevem kezdőbetűje-, nagy vigyorral tette mellé.
- Hát igen, de akkor sem valami olcsó ajándék az meg főleg tetszik benne, hogy a neved kezdőbetűje van rajta.
- Akkor elfogadod?
- Igen. És még egyszer köszönöm.
- És pontosan kik vannak itt?-, kérdeztem rá érdeklődően.
- Minden pilóta pár csapatfőnök és pár nagyfejes.
- Akkor nem mutatkozhatunk együtt.
- Nem bizony.
- Nem megyünk fel a szobámba?
- Nekem mindegy szerintem jó lenne megint kettesben lenni.
- Akkor először meny el te majd megyek utánad
Így is lett Sebi Angolosan távozott.
Pár perc után én is léptem volna, de mielőtt sirült volna Jaime odaszólt, hogy vágjam fel a tortát és ne mennyek még el. Muszáj volt valamit kitalálni, hogy a Sebivel együtt lehessek ezért színlelnem kellet. Ezért egy kis figyelmet kértem.
- Bocsi mindenkitől, de nagyon rosszul érzem magam és le kell, hogy pihenjek. Köszönöm mindenkinek hogy eljött és további jó szórakozást.
Majd leléptem.
Mikor beléptem az ajtón egyből letámadtam a Sebit:
- Ugye te mindent elterveztél előre?
- Én?-, nézett rám azokkal az ártatlan kék szemekkel.
- Aj. Sebi-, tudod, hogy ennek nem tudok ellenállni.
- Minek?
- Hát ennek a gyönyörű szempárnak.
- Hát. igen -, és közeledni kezdett felém.
Egyre közelebb és közelebb. Azt hittem, hogy szétesem mikor az ajka az enyémhez tapadtak és lágy csókolózásba kezdtünk. Egyre sűrűbben kapkodtuk a levegőt, de egy idő után az is elfogyott.
- Kö…-, mondta volna a Sebastian, ha nem csókolom meg megint.
- Nem én köszönöm-, és szorosan átöleltem.
Éppen kopogtak.
- Gyorsan búj el a konyhába.
- Igen tessék?-, Rosszullétet szimulálva nyitottam ki az ajtót.
……………..
2010. június 4., péntek
9.RÉSZ
Reggel 9 kor már a pályán voltam a Sebastian Boxjában mikor Horner elém vágta az újságot a címlapon és meg a Sebi. Amint menekülünk a hátsó ajtón és amint távozunk a motoron.
- Sajnálom-, néztem Christanra szomorúnak, aki hozzám sem szolt csak elment.
Már éppen kezdödött a futam mikor felmentem a VIP padock legeldugottabb
sarkába ahonnan tökéletes volt a kilátás a pályára és onnan néztem a futamot. Kigyulladtak a lámpák és megkezdődött, már a rajtán megelőzte Sebi a Hamilton
de Lewis visszaszerezte a 2.helyet. Hamar kijött a boxba és ezzel megint Lewis
előtt volt. Megérkezett a Webber nyakára és próbálta megelőzni, de nem sikerült és véget ért a versenye. Később megjelent a Sebi a VIP padockban és nagyon ideges volt. Leültettem mellém és lemagyaráztam az én verzióm, hogy ne legyen szomorú:
- Figyelj te megmutattad nekik, hogy a Mark nem vette el az önbizalmad
ne idegeskedj azon, hogy kiestél majd a következő verseny összejön.
nekem sem kellemes érzés hogy kiestél, mert bízom benned.
- Köszönöm tudtam, hogy számíthatok rád.
- Rám mindig számíthatsz, itt vagyok és biztatlak, soha
nem hagylak cserben-, fogtam meg a kezét.
- Tényleg sajnálom, hogy nem tudtam névnapi ajándékul
szolgálni a győzelmemmel.
- Nem baj tőled nagyon szép ajándékot kaptam a nélkül is.
- Hát. ha te ezt szépnek gondolod, akkor rendben van-, mosolygott
- És ez úgyis olyan férfias volt, hogy megmutattad, hogy jobb vagy a Marknál.
- Köszönöm, de akkor is nagyon rosszul esik, hogy kiestem
- Tudom nekem is, de a veszteséget is el kell fogadni, de neked ez már így is sok, mert nem szabadna ennyit szenvedned.
- Amúgy van még egy rossz hírem, aminek a Christian sem nagyon örül. Címlapon vagyunk a tegnap este miatt.
- Tudom-, jelentette be mintha természetes lenne.
- És? Kicsit sem érdekel? A futam előtt Christian levágta az újságot elém és meg sem mertem szólalni, de aztán kimondtam, hogy sajnálom és csak úgy szó nélkül elment.
- Nem!-, jelentette ki semleges hangon, de most nincs, kedvem itt ülni nem mennénk
át inkább a boxba?
- Én most nagyon félek a Christól. Hogy lefogy szólni.
- Úgysem engedem -, fogta meg a kezem és húzott magával a boxutca felé.
Végig a boxutcán egymás mellet sétáltunk és mindenki megnézett. Akkor rájöttem
hogy itt megváltozott az életem gyökerestől és már nem vagyok hétköznapi lány beléptem a csillogás kapuján és ezen már egyhamar nem lépek ki.
Pontosan nem tudtam, hogy ez az ajándék oka vagy a Sebi szeretete miatt van.
De egyre biztosabbá vált, hogy a Forma-1 világa és én egyek lettünk.
Mikor beértünk a boxba nagy pechemre Christian pont ott volt ezért szemlesütve köszöntem be mindenkinek Sebastian meg sem állt beszélni velük, hanem egyből hátra ment ezért én, is mentem vele. Leültünk a kanapéra és beszélgethetünk kettesben.
- Itt leszel most már minden nagydíjon?-, nagy vidáman kérdezte.
- Nem-, szomorúan, de a tudomására kellet hoznom.
- Tessék?-, nézett rám értetlenkedve és látszott a szomorúság a gyönyörű kék szemeiben.
- Jól halottad csak a Török nagydíjra voltam hivatalos VIP vendég és többet nem jöhetek ide, úgy hanem csak, mint egy rendes néző a lelátókról.
- Az nem lehet ilyen nem lehetséges-, szomorúan sóhajtott
- De igen sajnos lehetséges-, és elkezdtem könnyezni.
Sebi a vállára hajtotta fejem és letörölte a könnyeim.
- A gépem ma este indul, vissza Magyarországra sajnálom-, és amilyen erősen csak tudtam átöleltem.
- Nem. nem engedem, hogy elmenj. Szükségem van rád.
- El kell mennem. Tudom. Nekem is rád.
- Várj, van egy ötletem-, jelentette ki nagy boldogsággal.
- Hallgatom-, kezdtem örülni, hogy kitalált valamit.
- Beszélek mindjárt Bernieevel hogy ne vegye vissza a belépőd és akkor minden hétvégén itt lehetsz.
- Komolyan mondod. De szerintem nem fogja megengedni-, és akkor már hívta is Berniet.
- Haló
- Szia
- Azt szeretném kérdezni, hogy nem e, maradhatna a Zsanánál a VIP belépője és nem e lehetne itt minden hétvégén?
- De persze nem akarom, hogy lemaradjon egy futamról sem. De miért nem ö kérdezte meg?
- Nem volt benne biztos, hogy megengednéd, hogy maradjon. Ezért kért meg engem hogy kérdezem meg, mert jobban ismerlek.
- Értelek, de most le kell tennem.
- Rendben, szia
- Szia
- Maradhatsz és jöhetsz minden futamra.
Felugrottam és a Sebastian nyakába borultam
- Köszönöm-, suttogtam a fülébe.
Egyre közelebb voltak ajkaink egymáshoz mikor Christian benyitott.
- Bocs-, majd becsukta maga mögött az ajtót.
Kiszaladtam utána.
- Ne értsd férre nincs köztünk semmi csak Sebastian most kérdezte meg Berniet hogy muszáj e visszaadnom a VIP belépőm és azt mondta nem azért látnál minket abban a helyzetben.
- Értem, de nem lenne semmi akadálya titeket együtt látni, mert látni a Seben, hogy jól érzi magát veled.
- Hát. lehet
…………….
Reggel 9 kor már a pályán voltam a Sebastian Boxjában mikor Horner elém vágta az újságot a címlapon és meg a Sebi. Amint menekülünk a hátsó ajtón és amint távozunk a motoron.
- Sajnálom-, néztem Christanra szomorúnak, aki hozzám sem szolt csak elment.
Már éppen kezdödött a futam mikor felmentem a VIP padock legeldugottabb
sarkába ahonnan tökéletes volt a kilátás a pályára és onnan néztem a futamot. Kigyulladtak a lámpák és megkezdődött, már a rajtán megelőzte Sebi a Hamilton
de Lewis visszaszerezte a 2.helyet. Hamar kijött a boxba és ezzel megint Lewis
előtt volt. Megérkezett a Webber nyakára és próbálta megelőzni, de nem sikerült és véget ért a versenye. Később megjelent a Sebi a VIP padockban és nagyon ideges volt. Leültettem mellém és lemagyaráztam az én verzióm, hogy ne legyen szomorú:
- Figyelj te megmutattad nekik, hogy a Mark nem vette el az önbizalmad
ne idegeskedj azon, hogy kiestél majd a következő verseny összejön.
nekem sem kellemes érzés hogy kiestél, mert bízom benned.
- Köszönöm tudtam, hogy számíthatok rád.
- Rám mindig számíthatsz, itt vagyok és biztatlak, soha
nem hagylak cserben-, fogtam meg a kezét.
- Tényleg sajnálom, hogy nem tudtam névnapi ajándékul
szolgálni a győzelmemmel.
- Nem baj tőled nagyon szép ajándékot kaptam a nélkül is.
- Hát. ha te ezt szépnek gondolod, akkor rendben van-, mosolygott
- És ez úgyis olyan férfias volt, hogy megmutattad, hogy jobb vagy a Marknál.
- Köszönöm, de akkor is nagyon rosszul esik, hogy kiestem
- Tudom nekem is, de a veszteséget is el kell fogadni, de neked ez már így is sok, mert nem szabadna ennyit szenvedned.
- Amúgy van még egy rossz hírem, aminek a Christian sem nagyon örül. Címlapon vagyunk a tegnap este miatt.
- Tudom-, jelentette be mintha természetes lenne.
- És? Kicsit sem érdekel? A futam előtt Christian levágta az újságot elém és meg sem mertem szólalni, de aztán kimondtam, hogy sajnálom és csak úgy szó nélkül elment.
- Nem!-, jelentette ki semleges hangon, de most nincs, kedvem itt ülni nem mennénk
át inkább a boxba?
- Én most nagyon félek a Christól. Hogy lefogy szólni.
- Úgysem engedem -, fogta meg a kezem és húzott magával a boxutca felé.
Végig a boxutcán egymás mellet sétáltunk és mindenki megnézett. Akkor rájöttem
hogy itt megváltozott az életem gyökerestől és már nem vagyok hétköznapi lány beléptem a csillogás kapuján és ezen már egyhamar nem lépek ki.
Pontosan nem tudtam, hogy ez az ajándék oka vagy a Sebi szeretete miatt van.
De egyre biztosabbá vált, hogy a Forma-1 világa és én egyek lettünk.
Mikor beértünk a boxba nagy pechemre Christian pont ott volt ezért szemlesütve köszöntem be mindenkinek Sebastian meg sem állt beszélni velük, hanem egyből hátra ment ezért én, is mentem vele. Leültünk a kanapéra és beszélgethetünk kettesben.
- Itt leszel most már minden nagydíjon?-, nagy vidáman kérdezte.
- Nem-, szomorúan, de a tudomására kellet hoznom.
- Tessék?-, nézett rám értetlenkedve és látszott a szomorúság a gyönyörű kék szemeiben.
- Jól halottad csak a Török nagydíjra voltam hivatalos VIP vendég és többet nem jöhetek ide, úgy hanem csak, mint egy rendes néző a lelátókról.
- Az nem lehet ilyen nem lehetséges-, szomorúan sóhajtott
- De igen sajnos lehetséges-, és elkezdtem könnyezni.
Sebi a vállára hajtotta fejem és letörölte a könnyeim.
- A gépem ma este indul, vissza Magyarországra sajnálom-, és amilyen erősen csak tudtam átöleltem.
- Nem. nem engedem, hogy elmenj. Szükségem van rád.
- El kell mennem. Tudom. Nekem is rád.
- Várj, van egy ötletem-, jelentette ki nagy boldogsággal.
- Hallgatom-, kezdtem örülni, hogy kitalált valamit.
- Beszélek mindjárt Bernieevel hogy ne vegye vissza a belépőd és akkor minden hétvégén itt lehetsz.
- Komolyan mondod. De szerintem nem fogja megengedni-, és akkor már hívta is Berniet.
- Haló
- Szia
- Azt szeretném kérdezni, hogy nem e, maradhatna a Zsanánál a VIP belépője és nem e lehetne itt minden hétvégén?
- De persze nem akarom, hogy lemaradjon egy futamról sem. De miért nem ö kérdezte meg?
- Nem volt benne biztos, hogy megengednéd, hogy maradjon. Ezért kért meg engem hogy kérdezem meg, mert jobban ismerlek.
- Értelek, de most le kell tennem.
- Rendben, szia
- Szia
- Maradhatsz és jöhetsz minden futamra.
Felugrottam és a Sebastian nyakába borultam
- Köszönöm-, suttogtam a fülébe.
Egyre közelebb voltak ajkaink egymáshoz mikor Christian benyitott.
- Bocs-, majd becsukta maga mögött az ajtót.
Kiszaladtam utána.
- Ne értsd férre nincs köztünk semmi csak Sebastian most kérdezte meg Berniet hogy muszáj e visszaadnom a VIP belépőm és azt mondta nem azért látnál minket abban a helyzetben.
- Értem, de nem lenne semmi akadálya titeket együtt látni, mert látni a Seben, hogy jól érzi magát veled.
- Hát. lehet
…………….
2010. június 3., csütörtök
8.RÉSZ
Igen ö állt az ajtóban, öltönyben, ami nagyon meglepett, mert nem sokszor
látni elegánsan kiöltözve.
- Zsana?-, kérdezett rám értetlenkedve.
- Igen.
- Aszta mindenét te elképesztően nézel ki.
Válaszolni sem tudtam, mert elpirultam.
- Csak nem zavarba hoztalak?
- Hát… egy kicsit-, és a földet néztem.
Seb csak mosolygott, mert látta rajtam, hogy ha mond még valami szépet
elolvadok ezért csak annyit kérdezett:
- Indulhatunk?
- Persze.
A hotel előtt egy limuzin várt minket és azzal mentünk a fogadás helyszínére.
Mikor beértünk akkor mindenkinek megakadt a tekintette rajtunk és egyből zavarba
jöttem. A Bernie és a Jaime egyből keresték egymást és látszott rajtuk, hogy
meglepődtek.
Sebi tudta, hogy olyan társaságot kell keresni aki, ismer ezért egyből Christianhoz
indultunk.
Még ö is rácsodálkozott, hogy mi miért együtt jöttünk és persze egyből kérdőre vont.
- Ti hogy-hogy együtt-, nézett ránk értetlenül.
- Hát.-, kezdtem volna bele a mondanivalómba mikor a Sebi közbevágott.
- Együtt jöttünk és kész talán nem szabad? -, kérdezett rá idegesen Hornerre
- Jó-jó nem kell leharapni a fejem.
- Nem harapom csak te is egyből letámadsz.
Még úgymond el sem kezdödött igazán a fogadás mikor elözönlötték a termet
a sajtosok.
Sebivel nagyon megijedtünk és a hátsó ajton menekültünk el. De nem
tudtuk mivel mehetnénk el feltűnés nélkül ekkor kilépett az ajtón Jaime
és odadobott egy kulcscsomót Sebnek,ö meg csak értetlenül állt, de aztán
Algersuari rámutatott egy Yamaha r1-re Sebi csak megrántotta a vállát
és felült a motora és pedig mögé de még a Jaimnak odakiabáltam, hogy köszi.
Persze úgy nem tudtunk elmenni a fogadás helyszíne előtt, hogy ne tudjanak le
fényképezni. Mikor kiértünk a pályára csak kettesben voltunk és beszélgetni kezdtünk.
- Sajnálom-, néztem szomorúan
- Nem kell, a sajtó miatt van az egész.
- De akkor is jobb lett volna, ha el sem megyek.
- Nem akkor nem éreztem volna ilyen jól magam-, és akkor kitört belőle a nevetés, de én sem bírtam visszafogni magam. Már annyira nevettünk, hogy könnyeztem és az egész sminkem elfolyt.
- Most nézd, meg hogy nézek ki-, törölgettem az elfolyt sminket.
- Hogy? Hát szépen -, ölelt át.
- Seb ne hozzál megint zavarba.
- Mert mi lesz akkor?
- Hát. azt inkább nem mondom meg…
Mondtam volna tovább mikor közeledni kezdett felém. De abban a pillanatban megszólalt a telefon Christian volt az.
- Igen, tessék-, szólt bele Sebastian dühösen.
- El tudtatok menni feltűnés nélkül?-, Christian dühöngve kérdezte.
- Hát, ha neked egy Yamaha r1-el feltűnés nélkül lehet távozni, akkor igen.
- Hogy tessék?
- Jól hallottad a kis Spanyol idedobta a kulcsot, hogy el tudjunk jönni, de akkor is lesznek képek, he, nem is akarjuk.
- És most hol vagy?
- A pályán.
- Odamegyek.
- Ne nem egyedül vagyok itt.
- Nem egyedül-, kérdezett vissza értetlenül.
- Igen itt a Zsana is.
- Akkor rendben, szia
- Szia
- Hallottam mindent, de szerintem most jobb lesz, ha visszaviszel a hotelbe.
- Mert? Nem érzed velem jól magad?
- De csak késő van, és nem szeretném, ha te és én is nyúzottan kelnénk a holnapi futamra.
- Igazad van menyünk.
- Bocsi az ünneprontásként, de ha nem lenne, futam szívesen maradnék, elhiheted.
- Én is -, mosolygott majd felszálltunk a motorra és elindultunk a hotelbe
Még egy fotós sem volt az ajtó előtt ezért fel tünés nélkül bent voltunk.
Sebastian még elkísért az ajtóig ott megölelt kaptam egy puszit az arcomra majd elment.
……………….
.
Igen ö állt az ajtóban, öltönyben, ami nagyon meglepett, mert nem sokszor
látni elegánsan kiöltözve.
- Zsana?-, kérdezett rám értetlenkedve.
- Igen.
- Aszta mindenét te elképesztően nézel ki.
Válaszolni sem tudtam, mert elpirultam.
- Csak nem zavarba hoztalak?
- Hát… egy kicsit-, és a földet néztem.
Seb csak mosolygott, mert látta rajtam, hogy ha mond még valami szépet
elolvadok ezért csak annyit kérdezett:
- Indulhatunk?
- Persze.
A hotel előtt egy limuzin várt minket és azzal mentünk a fogadás helyszínére.
Mikor beértünk akkor mindenkinek megakadt a tekintette rajtunk és egyből zavarba
jöttem. A Bernie és a Jaime egyből keresték egymást és látszott rajtuk, hogy
meglepődtek.
Sebi tudta, hogy olyan társaságot kell keresni aki, ismer ezért egyből Christianhoz
indultunk.
Még ö is rácsodálkozott, hogy mi miért együtt jöttünk és persze egyből kérdőre vont.
- Ti hogy-hogy együtt-, nézett ránk értetlenül.
- Hát.-, kezdtem volna bele a mondanivalómba mikor a Sebi közbevágott.
- Együtt jöttünk és kész talán nem szabad? -, kérdezett rá idegesen Hornerre
- Jó-jó nem kell leharapni a fejem.
- Nem harapom csak te is egyből letámadsz.
Még úgymond el sem kezdödött igazán a fogadás mikor elözönlötték a termet
a sajtosok.
Sebivel nagyon megijedtünk és a hátsó ajton menekültünk el. De nem
tudtuk mivel mehetnénk el feltűnés nélkül ekkor kilépett az ajtón Jaime
és odadobott egy kulcscsomót Sebnek,ö meg csak értetlenül állt, de aztán
Algersuari rámutatott egy Yamaha r1-re Sebi csak megrántotta a vállát
és felült a motora és pedig mögé de még a Jaimnak odakiabáltam, hogy köszi.
Persze úgy nem tudtunk elmenni a fogadás helyszíne előtt, hogy ne tudjanak le
fényképezni. Mikor kiértünk a pályára csak kettesben voltunk és beszélgetni kezdtünk.
- Sajnálom-, néztem szomorúan
- Nem kell, a sajtó miatt van az egész.
- De akkor is jobb lett volna, ha el sem megyek.
- Nem akkor nem éreztem volna ilyen jól magam-, és akkor kitört belőle a nevetés, de én sem bírtam visszafogni magam. Már annyira nevettünk, hogy könnyeztem és az egész sminkem elfolyt.
- Most nézd, meg hogy nézek ki-, törölgettem az elfolyt sminket.
- Hogy? Hát szépen -, ölelt át.
- Seb ne hozzál megint zavarba.
- Mert mi lesz akkor?
- Hát. azt inkább nem mondom meg…
Mondtam volna tovább mikor közeledni kezdett felém. De abban a pillanatban megszólalt a telefon Christian volt az.
- Igen, tessék-, szólt bele Sebastian dühösen.
- El tudtatok menni feltűnés nélkül?-, Christian dühöngve kérdezte.
- Hát, ha neked egy Yamaha r1-el feltűnés nélkül lehet távozni, akkor igen.
- Hogy tessék?
- Jól hallottad a kis Spanyol idedobta a kulcsot, hogy el tudjunk jönni, de akkor is lesznek képek, he, nem is akarjuk.
- És most hol vagy?
- A pályán.
- Odamegyek.
- Ne nem egyedül vagyok itt.
- Nem egyedül-, kérdezett vissza értetlenül.
- Igen itt a Zsana is.
- Akkor rendben, szia
- Szia
- Hallottam mindent, de szerintem most jobb lesz, ha visszaviszel a hotelbe.
- Mert? Nem érzed velem jól magad?
- De csak késő van, és nem szeretném, ha te és én is nyúzottan kelnénk a holnapi futamra.
- Igazad van menyünk.
- Bocsi az ünneprontásként, de ha nem lenne, futam szívesen maradnék, elhiheted.
- Én is -, mosolygott majd felszálltunk a motorra és elindultunk a hotelbe
Még egy fotós sem volt az ajtó előtt ezért fel tünés nélkül bent voltunk.
Sebastian még elkísért az ajtóig ott megölelt kaptam egy puszit az arcomra majd elment.
……………….
.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)