2010. június 18., péntek

18.RÉSZ

…………

Ezek után úgy döntöttem, hogy a holnapi futam után visszamegyek Magyarországra és többé nem látogatom a nagydíjakat. Reggel arra keltem, hogy csipog az mp5 mert lemerült. Még mindig az ablakpárkányban ültem egész este zenét hallgattam és sírtam.
Gyorsan összekaptam magam és egyből a pályára mentem. Az utolsó futamot Jaime boxjából fogom nézni. Így is lett kigyulladtak a piros lámpák és megkezdődött. A 70 kör után Jaime a 12. helyen ért célba. Sebastian pedig 5. lett. Mikor a levezetőkörön voltak Sebi csapatrádión közölt, hogy:
– Szó szerint hülyeséget csinált és nagyon elrontotta.
Mindezt én is hallattam, mert nyitott beszélgetés zajlik a csapatok közt. Pontosan nem tudtam mit jelentet, de már nem is érdekelt. Visszamentem a hotelbe összeszedtem az összes cuccom és kijelentkeztem. Estefelé járhatott az idő mikor úgy gondoltam mivel úgysem jövök ide többet ezért még kimentem a pályára, hogy utoljára megnézhessek mindent, már úgysincs senki a pályán. Végigsétáltam a pályán és a Boxoknál mikor megláttam a Sebastian Vettel felíratott 2szer is meggondoltam, hogy be e megyek, de nem bírtam ki hogy ne tegyem be oda utoljára a lábam. És akkor megláttam a sisakját, ami ott magányosan állt a polcon, levettem és beültem vele az autójába a sisakot amilyen szorosan csak lehetet átöleltem és egy könnycseppet töröltem le róla. Ez volt az első könnycsepp, amit az óta mióta kint vagyok, a pályán elejtetem. De az utolsó, ami a Sebastiané volt. Kiszántam az autóból visszaraktam a sisakját és még egyszer utoljára végighúztam a kezem rajta. Ez volt az utolsó érintés. Kiléptem a kapun mikor:
- Várj-, kiállatott utánam Jamie Elmennél köszönés nélkül?
- Azt hittem már nincs itt senki bocsi nem akartalak megbántani.
- Semmi baj. De pontosan nem is miattam szeretem volna, ha maradsz tudnod, kell, valamit mielőtt ok nélkül elmész.
- Ok nélkül?-, és akkor megláttam Sebastiant, aki egyre közelebb és közelebb volt.
- Te mit akarsz itt-, kiabáltam oda neki dühösen, de fájó szível.
- Mondanom kell valamit.
- Jobb lesz, ha én megyek-, dadogta Alguersuari a háttérben. De szegényre senki nem figyelt.
- Nem szívesen, de hallgatlak.
- Valamit tényleg tudnod kell. Nem szeretem Rékát. Megfenyegetett pénteken, hogyha nem játszom, el a barátját kirúgat.
- És ezt most el kell hinnem ugye?-, fordítottam neki hátat, de nem engedett megfogta a vállam.
- Szeretlek mindennél és mindenkinél jobban.
Majd megszakadt a szívem mikor láttam, hogy tényleg komolyan gondolja és akkor megláttam a szeme sarkában egy könnycseppet. Azt a bizonyos könnycseppet, amit nekem szánt, mert tényleg szeret. Nem bírtuk ki egyikőnk sem. Szenvedélyes csókolózásba kezdtünk.
- Szeretlek súgta a fülembe.
Amilyen szorosan csak tudott átölelt. Erősen szorítottam a nyakát és mélyeket szippantottam a jól megszokott illatból, ami mindig bizsergető érzéssel járja át a testem.
- Sajnálom. Nem akartam, hogy véget érjen az álmom, de nem bírtam ki azt, sem hogy csalódj bennem. Ezért kértem meg Jaimet hogy segítsen. De tulajdonképp láttam, amit a boxban tettél ott voltam és figyeltelek.
- Fájt, de még most is fáj, hogy mással láttalak. De tényleg felnyitottad a szeme és látom, hogy szeretsz.
- Réka pedig megkapta méltó büntetését Bernietől. De ugye nem mész el?
- Ha megígéred, hogy nem hagysz, el itt maradok.
- Soha többé. Te sem tudod, hogy milyen szenvedés volt nélküled. Főleg mikor ott mindenki előtt megkaptam a pofont, de tudom, akkor az jár.
- Igen azért bocsi, de nem tudtam kihagyni.
- Akkor visszajössz?
- Igen mennyünk.
Elmentünk a Toro Rosso Boksz előtt bementem Jaimehoz mert tartozok neki.
- Köszönöm ezt soha nem fogom elfelejteni-, öleltem meg és adtam az arcára egy puszit.
- Ne köszönd láttam, hogy nagyon ki voltál bukva és utána kellet járnom a dolgoknak.
- Örökre az adósod leszek. Még egyszer, köszi-, és egy utolsó puszi erejével otthagytam.
Sebivel visszamentünk a hotelhez ahonnan már egyszer kijelentkeztem. Ezért nem akarta, hogy még egyszer kivegyek egy szobát ezért felajánlotta, hogy aludjak nála.11óra felé járhatott az idő mikor Sebastian fürdeni ment. Mikor egy száll törölközőben lépett ki az ajtón elállt a lélegzete. Az izmos felsőtestén csorogtak végig a vízcseppek és a srác ellenállhatatlanná vált. Egyre hívogatóbb volt. Próbáltam ellenállni és gyorsan leváltani a fürdőt, de nem sikerült mikor elmentem mellette felkapott és az ágyra fektetett Lassan lehámozta rólam az összes ruhadarabot, az én szituációm könnyebb volt, mert csak egy törölköző takarta testét. Egyre jobban és jobban kívántam minden porcikám bizsergett. Testem minden legkisebb milliméterét csókokkal halmozta el. Nem engedte, hogy irányítsak övé volt az a helyzet, hogy ö legyen a főnök. A csípőm erősen hozzá nyomtam értette a célzásom és lassan belém hatolt. Az egész testem bizsergett és a vágy forrón égetett aktus közben egyre inkább csak azt hajtogattam, hogy még.. még.. Sebinek ez tetszett és még gyorsabb tempót diktált majd megadta a végső lökést, amitől mindketten a paradicsomba voltunk. Elégedetten másztunk ki egymás karjaiból majd mély álomba merültem. Reggel egy csodálatos srácot láttam meg magam mellet, aki mint egy kisfiú mélyen aludta álmait. Elmentem letusolni, de mire kiértem a fürdőszobából Sebi már nem volt az ágyban. Kimentem a konyhába és megláttam, ahogy reggelit készít.
- Pont jókor jöttél reggelizni kérsz te is?
- Attól függ mit.
- Omlettet csinálok.
- De jó tudsz főzni-, nyújtottam rá a nyelvem.
- Hát én sokoldalú vagyok.
- Sok bizony a tegnapi esténk nem felejtem könnyen.
…………………….

1 megjegyzés: