Ismét üdvözöllek titeket.. :)
Köszönöm aki még olvas és velem van..hisz tudom rég nem írtam már nektek..!!
Most itt az új rész és teljesen új külső is érkezett vele..remélem tetszeni fog...
De nem húzom tovább :)
Jó olvasást nektek..!! :)
Puszíí:$ebitaa
Ui: Előző részből: Gyorsan felszaladtam a szobámba és magamra kaptam az aranyozott ruhát és előkerestem a hozzá passzoló platformos magassarkúm. Magamhoz vettem a fehér kézitáskámat beletettem a mobilom és még pár csajos dolgot, majd az órára nézve láttam már 4 perc késésben, vagyok. Becsuktam az ajtót és kilépve a folyosóra, láttam hogy a jégember ott vár rám egy sötétkék farmerben és egy fehér ingben. Legalább nem öltöztem túl.
60. RÉSZ
……………
-
Gyönyörű
vagy-, nézett végig a jégember
-
Köszönöm-,
pirultam bele bókjába
-
Akkor
indulhatunk is?-, kérdezte kedvesen
-
Persze-,
mosolyogtam
Kint a ház előtt
egy gyönyörű Lexus várt ránk. Fél órával később már a Weinheim-i „Kugelofen”
nevű étterem előtt álltunk meg s nyitotta ki neki az ajtót.
Gyönyörű nyári
nap volt így a helység kertrészében rengeteg ember volt, mi is ott kaptunk helyet,
de egy teljesen különálló asztalnál, ami egész másképpen volt megterítve, mint
a többi.
Kimi udvariasan
kihúzta nekem a széket majd ő is helyet foglalt s a pincér már kezünkbe is adta
az étlapot.
-
Tudod,
már mit szeretnél?-, mosolyogtam
-
Téged.-,
mosolygott vissza
-
Az
étlapról gondoltam.-, kezdtem neveti
-
Jaj…
hát onnan azt hiszem grillcsirkét és salátát kérek, meg kell tartanom a
formám.-, grimaszolt.
-
Valószínűleg
nekem is ez lesz.-, csuktam be az étlapot.
-
Pedig
te borzasztóan csinos vagy, miért nem eszel valami sokkal finomabbat.-, kérdezte
-
Nem
szeretem a zsíros és hizlaló kajákat.-, fintorogtam
-
Sikerült
választani?-, kérdezte mosolyogva a pincér
-
Persze.-,
adta le a rendelést Kimi
-
Máris
hozom-, indult vissza a szakácsokhoz
- Legalább
továbbra is tetszeni fogsz, nem szeretem a nagydarab lányokat.-, folytatta a
beszélgetést nevetett
-
Ennek
most nem tudom, hogy örüljek e vagy sem.-, gondolkodtam el.
-
Figyelj
rám Zsanett, amit mondani fogok, azt teljesen komolyan gondolom és egy szó sem
lesz benne hazugság. Mióta én elváltam a feleségemtől állandóan csak bulizni és
nőket vadászni jártam, nem találtam önmagam, a régi boldog Kimit. Jöttél
te…eleinte a neved sem tudtam kimondani, bevallom téged is csak azért akartalak,
de mára elcsavartad a fejem és ezzel nem tudok mit kezdeni eddig a percig sem
és lehet, ezután sem fogok tudni. -, mondta végig majd elkezdte bámulni maga
előtt a terítőt.
Pár perc csend következett,
amit egyikünk sem szakított meg hiszen mindketten a saját gondolatunkba
merültünk. A nagy Kimi Raikkönenről mindig azt hallottam kemény és
sebezhetetlen erre most vallott nekem szerelmet, eddig meg mosolyogni sem
láttam, nem tudtam mit kezdeni a helyzettel bevallom. Valamint a másik probléma
az volt, hogy az én érzéseim sem tudtam milyenek, teljesen össze voltam
zavarodva.
-
Te
jó ég, komolyan nem hiszem el, hogy ezt elmondtam.-, nevetett
- Köszönöm,
hogy elmondtad, tényleg jó, de sajnos ezzel jelenleg nem tudok mit kezdeni, én
is bevallom nem semlegesek az érzelmeim irántad, de nem tudom, mit érzek.
-
Jó
étvágyat.-, tették le elénk a tányérokat.
-
Köszönjük.-,
mosolyogtam a pincérekre, akik már magunkra is hagytak.
A vacsora közben
jobban megismertük egymást, hisz minden apró vicces történetet elmeséltem neki
az életemből és ő ezt ugyan így tette.
- Képzeld egyik évben a szüleimmel nyaraltunk a
Balatonnál (előzőleg már felvilágosítottam mi is az hol található stb.) korán
érkeztünk és még nem vehettük át a szállásunkat így a strandon lévő öltöző
kabinokban kényszerültünk átöltözni. Átvettem a bikinim a ruháim behajtottam a
táskámba és nyitottam is az ajtón lévő fordítható zárat. Azonban volt egy kis
probléma, mert az előzőleg tönkrement és én így beragadtam. Eszeveszett
rángatásba kezdtem, de aztán rájöttem, hogy mindez hiábavaló és elkezdtem
ordítozni a szüleim után. Pár perc elteltével megjelent anyukám, aki felismerte
a helyzetet és elrohant apumért, aki már hallottam, hogy messziről kiabál az
öltözős nénivel miszerint őt nem érdekli, biz betöri az ajtót. Addig én bent
felismert a helyzetet és kidobtam a táskám az ajtó felett, felálltam a bent
lévő beépített padra és a mindössze 40cm-es résen kipréseltem magam. Már félig
átértem a másik helységbe mikor apa és anya a nénivel együtt megérkeztek és
csak néztek, hogy én fent hasalok a két kabin között és alig tudok lemászni
onnan. Elkezdtek nevetni én meg csak néztem, és próbáltam lejönni onnan, de
végül apa leszedett és már mehettünk is fürdeni. Azóta mindig megnézem,
bármilyen fordítható záras helységbe megyek, hogy ki e nyílik nyitott
állapotban, mert ugyan még egyszer ilyen nem fordul elő. -, fejeztem be a
történetet
- Most nem tudok, hogy sírjak e vagy
nevessek.-, fogta a fejét a jégember.
- Gonosz vagy.-, néztem rá mérgesen
- Inkább megyek fizetni.-, állt fel az
asztaltól.
Megittam a
maradék fehérborom és addigra már a jégember is visszatért.
-
Hölgyem
mehetünk.-, Kérdezte udvariasan
-
Természetesen.-,
álltam fel az asztaltól és magamhoz vettem a táskám.
-
Szuper.-,
nyújtotta karját, amibe én belekaroltam.
-
Sétálunk
egyet.-, kérdeztem mosolyogva.
-
Persze,
de ne menjünk, messze mert nem találok vissza.-, nevetett
Már csak a
lámpák világítottak az éjszakában mikor visszatértünk az autóhoz és elindultunk
Michaelék háza felé.
Kimi beállt a
garázsba a többi autó mellé és elindultunk a bejárati ajtó felé, azonban ami az
ajtóban fogadott, vagyis az első lépéseim után történt teljesen megrémisztett.
Az előttem belépő Finn fiatalembert ugyanis leütötték, én pedig rettegve léptem
vissza a lépcsőn. Ki lehet a házban?
