Kedves mindenki itt az új rész..és ezzel köszönöm meg a sok-sok hozzászólást..és azonban még nem árulok el ezzel a résszel mindent de remélem sejtetek valamit.. :P
Ha gyanakodtok valamire azt várom komiban úgy mint eddig..a mostani határ 9 és úgy mint az előzőhöz....csak akkor fogadom el ha megírjatok azt is hogy mit vártok a következő résztől...
Ezt a részt Diámnak aki holnap elutazik..így most nélkülöznie kell a részeimet..De mivel ezt nem szeretném így ma kaptok részt..:D
Mellette még..Briginek..Timinek Arinak...Icunak Dittának...s végül de nem utolsó sorban Martinának új olvasómnak..s mindenki másnak aki a részekhez komit írt...remélem mindenki tisztában van vele kik ők..de segítek kicsit..a legjobb olvasók :D♥ Köszönöm nekik..♥♥
Puszíí:$ebitaa
……….
- Helóka-, köszönt, de én inkább nyávogásnak minősíteném.
- Szia-, köszönt Seb is.
- Ti kik is vagytok-, kérdezte.
- Nem hozzád jöttünk szóval örülnék, ha beengednél-, löktem félre az ajtóból.
- De idegenek nem engedhetek be
- Mi nem vagyunk idegenek-, húzta fel magát Seb.
- Kimi-, sikított egyet.
- Igen cica mi a baj-, jelent meg ő.
Ahogyan megláttam a szobaajtóban elállt a lélegzetem. Csak a közösen vásárolt farmer volt rajta semmi más.
- Idejöttek ezek, ni és csak úgy berontottak ide-, mutatott ránk.
- Ő a barátom és a kedvese akármikor jöhetnek ide, de most, sipirc, öltözz fel és hozd le nekem a pólóm-, csapott a fenekére.
- Máris-, nevetett.
- Mellesleg van nevünk is-, kiabáltam utána mire csak egy fintor volt a válasza.
Abban a pillanatban meg tudtam volna fojtani a csajt Kimi pedig jól tökön rúgni, amiért ezt csinálja. Tudja jól, hogy titokban legbelül én is érzek, valamit csak még magamnak sem ismerem be.
- Hmm…látom sikerült becsajozni-, mosolygott Seb.
- Tegnap a bulin nem volt nehéz összeszedni egy ilyen csajt. De minek köszönhetem a látogatásod?
- Az ajándékomért jöttem.
- Tényleg jó hogy mondod, gyere, megmutatom.
- Zsanám te is jössz-, kérdezte Seb.
- Persze, érdekel, mit kapsz.
Látszott, hogy Kimi nem rajong az ötletéért, de mi Sebivel egymáshoz bújva mentünk a garázsig. A garázs ajtó nagyon lassan nyílt fel minket pedig egyre izgatottabbá tett mit rejthet. Amint megláttam a narancssárga Red Bull feliratú motort földbe gyökerezett a lábam. Egyszerűen csodálatos volt az a járgány. Vadujj estés és kerekek valami hihetetlenül nézett ki.
- Hát haver ez csodás, köszönöm-, pacsiztak le.
Közelebb sétáltam és megsimogattam a gépet.
- Ez valami csodás-, húztam végig a kezem az ülésen.
- Akkor mire vársz, pattanj rá fel.
- De hát ez a tiéd neked kell, először ráüli
- Fenéket a barátnőm vagy ugyan úgy a tiéd is.
- De mégis csak te kaptad.
- Zsani 2 percet kapsz, hogy felvegyél egy bukót meg e dzsekit és felszállj arra a motorra.
- Értettem.
Tényleg szerettem volna, ha ő megy vele először, de ha ezt kérte miért ne tegyem meg. Seb bement a házba egy dzsekiért addig én a garázsban a bukósisak választékot néztem s Kimivel ugyan azt a levegőt szívtuk, de ha tehettem volna, előbb megfulladok, mint hogy ezzel szívjak egy levegőt, pont olyan, mint amilyennek az újságok írják rideg és egy nőcsábász. Szeretne ez az ember engem, ugyan, akkor nem feküdt volna össze ezzel a csitrivel. Addig gondolkodtam, amíg Seb visszaért kezében Kimi egyik bőr dzsekije. Pazar nem tudott volna mást hozni. Mondjuk, mivel ő lakik, itt csak nem sok választék van.
- Hozd, haza én megyek az autóval-, vigyorgott Seb.
- Hozd, ide a táskám legalább a jogsim legyen nálam-, nevettem.
- Vigyáz magadra édes-, csókolt meg óvatosan.
- Vigyázni fogok-, nyomtam puszit az orrára.
Felvettem a dzsekit majd egy bukót is a fejembe húztam. Seb kitolta nekem a járgányt a garázsból kezembe adta majd elindítottam. Pá-t intettem nekik majd gázt adtam s eltűntem az utcából. Nem voltam benne biztos, hogy nem tévedek el a házig vezető úton, de most ez volt a legkevesebb jó volt kicsit száguldozni és átgondolni mindent. Az egész városban én voltam egyedül, az autósok más utat választanak a rövidebb út miatt s így kicsit jó volt a magány, azonban egyik pillanatról a másikre jelent meg tőlem nem messze egy másik motoros eleinte azt gondoltam a csendesség miatt választotta ezt az utat, de az nem lehet, hogy ugyan erre jön.
- Úgyis kiderítem, mit akarsz-, beszéltem hozzá pár méretes távolságban tudtam úgysem halja.
Szerencsére találtam egy kis parkot a közelben s így oda álltam félre „pihenni”.
Lealítottam a motort leszálltam róla s a bukót is levettem, de a követőm sehol nem láttam. Egyszer csak valaki átölelt hátulról megijedtem nem láttam az arcát, mert a bukó még a fején volt, elkezdtem kiabálni, éreztem egy illatot Kimi illatát, de rájöttem, hogy az ő kabátja van rajtam.
- Héj kicsi lány nyugi csak én vagyok-, hallottam meg a finn hangját.
- Eressze el.-, ordítottam
Levette a bukósisakot és leült a fűbe
- Te akkora állat vagy, a szívbajt hoztad rám. -, üvöltöttem vele
- Bocsi nem akartam.
- Egyáltalán minek jöttél utánam
- Elnézést akartam kérni
- Miért-, dőltem a legközelebbi fának.
- Hogy ennyire bunkó voltam.
- Az nem kérdés-, indultam el a motorhoz.
- Nem tudtam már mit tenni tegnap teljesen a földbe tiportál. -, állt fel a földről.
- Akkor sem kell ágyba vinni az első kurvát, védekeztetek egyáltalán vagy a következő egy kis Kimi lesz az alkoholista fajtából-, üvöltöttem megint.
- Nem-nem lesz kis Kimi volt eszem és nem úgy basztam meg-, üvöltötte ő is.
- És egyáltalán minek basztad meg, és még te szeretsz engem, mikor pont olyan, vagy mint amilyennek az újságok megírnak egy rideg alkoholista finn, aki csak a farka után megy, jó hogy nem feküdtem le veled, mert nekem is hasonló sorsom lett volna, mint annak a csajnak ott nálad. Párszor lefekszünk és kidobsz, látod, ebből nem kérek, köszi, ennél többet érdemelek és Sebastian meg is adja nekem és a közös gyermekünkkel boldogok leszünk, nem kellesz Raikkönen csak egyet mondok, gyorsan takarodj, el az életünkből nem fogom miattad tönkretenni az életem szánalmas vagy-, okítottam ki majd felültem a motorra és eltűntem a parkból és Kimi elöl is.
Tudom, hogy valahol nem messze van egy kis kávézó. Seb nem láthat, ilyen idegesnek meg kell, nyugodnom mellesleg a babának sem tesz jót. Így is lett pár saroknyira találtam meg a kávézót ahol szinte csak szerelmes párok voltak s így csendes volt minden. Lealítottam a gépet kivettem a kulcsot majd bementem, pont nem néztek hülyének ebben a dzsekiben, ami kétszer akkora, mint én, de most nem érdekel semmi. Kértem egy óriási fagyi kelyhet majd meghúzódtam a kis épület leg sarkában s gondolkodni kezdtem. Kimi járt a fejemben az illatát még mindig magamon éreztem a dzsekije miatt, de most haragudtam rá meg nem is. Viszont elegem van elég, hogy amíg ő nem ismert boldog voltam, most meg felfordult az életem ráadásul itt ez a baba dolog is. A bizonytalanság, ami most bennem van, holnap jönnek a papírok és én még bele sem gondoltam mi lesz, ha gyerekünk lesz. A szüleimmel hónapok óta csak telefonon beszélek és szinte semmit sem tudnak rólam, de nem is hívnak. Jó lenne kicsit hazamenni, de most nem tudok ruhavásár és nemsoká esküvő. Mellesleg ha meglesz, az új trónörökös azt Sebbel közösen kell bejelenteni. Ekkor eszembe jutott, hogy ha anyáék nem intézik, el azt az utat nem ismerne, Seb s nem lenne ennyire boldog most velem, eszembe jutott az első csók, ej de csúnya dolog volt az ünneplőktől hogy ellógtam, de csodás csók volt vagy az első szeretkezésünk a nagy veszekedés után Sebnek nem mondtam, de ő volt az első férfi úgy az életemben, de nem baj megérte neki odaadni mindent. Szeretem és erre csak most jöttem rá igazán. Kimi teljesen bekavart az életünkbe s most tudatosult bennem igazán hogy mennyire is elhanyagoltam ezt a lüke német. A fagyim elfogyott s az idegességem is tovaszállt ideje lenne utam folytatásának s végre hazaérni. Az étteremből kiérve ismét magával ragadott a motor gyönyörűsége s teljes mosollyal ültem fel rá. 10 perc elteltével már a ház utcájába fordultam be. Jaime Zsófi Ari Timi Messi és Brigi épp a kertben ültek s beszélgettek mikor megálltam a bejárón. Leállítottam a motort és levettem a bukót. Szerintem nem kicsit lepődtek meg mikor hátra toltam nekik a csodajárgányt.
- Hát ez honnan van-, kérdezte Jaime
- Seb szülinapi ajándéka Kimitől-, vigyorogtam. Próbáltam elűzni a fejemből a rossz gondolatot és csak a jelenre koncentrálni.
- Ez csodálatos-, szólalt meg Brigi.
- Bizony az, amúgy Seb bent van?
- Igen
- Jó akkor csodáljátok, csak én bemegyek.
Ahogy beléptem az ajtón azonban meglepődtem, mindenre számítottam csak erre nem.
