Egy hétköznapi lánynak ajándékul a fényűzés!

37.RÉSZ.



……………

Elköszönt a telefonból és megcsókolt. Vad csókolózásba kezdünk én pedig már az asztalon feküdtem Lassacskán majdnem lekerült rólam a póló, de megállítottam és újból összeforrtak ajkaink. Felültem az asztalon a lábaim pedig Kimi kűrül fontam, aki eközben megindult a háló felé. Seb közben még mindig vizesen állt a tus alatt tusfürdő nélkül.
- Akármikor ránk nyithat.-, dadogta a csókunk közben.
- Nem érdekel akkor is akarlak.
- Látom-, néztem le a farmerjére.
- Akkor meg mire vársz-, kérdezte meg, de ekkor már a háló ajtajánál voltunk.
- Akarlak, de amíg Sebastian itt van, nem tudom megtenni-, hajtottam le a fejem ö felemelte és újból csókban forrtunk össze.
- Megfagyok-, kiabálta ki Seb a fürdőből ekkor tudtam, hogy mennem kell.
Adtam egy utolsó csókot a finnek és mielőtt elléptem volna tőle végighúztam kezem, farmerjén, amibe kicsit beleremeget.
- Majd még folytatjuk-, mondtam halkan és egy kaján vigyort tetem mellé. Ő is csak mosolyogott ezen. Még egy szóra hol találok tusfürdőt.
- A fürdőszoba jobb oldali polcán. Az nem az enyém.
- Ha a tiéd úgyis megérzem-, nem bírtam ki még egyszer visszamentem hozzá és adtam egy lágy csókot neki. Mikor megfordultam beletúrt a hajába. Ez olyan Kimis volt sóhajtottam egy nagyot mikor beléptem a fürdőbe. Seb még mindig állt a tus alatt és engedte magára a vizet.
- Jó hogy siettél.
- Bocsi de Kimi nem tudta, hogy hol van a tusfürdő-, odasétáltam a polchoz és kivettem az egyik tusfürdőt, amin éreztem, hogy Kimié de nem tudtam megállni, hogy ne szagoljam meg csak arra nem számítottam, hogy elönt tőle a gyönyörűség. Összeszedtem magam és előkerestem a másikat és azt adtam Sebnek. Majd elhagytam a fürdőt. A konyhába érve nem találtam senkit csak a papírt, amin leveleztünk és még egy mondatot.
„Aludj jól és gondolj, ránk mindent bepótolunk,ígérem, amit elhallatszottunk köszönöm a mai estét gyönyörű volt és alig bírom kivárni, hogy veled legyek kívánlak, de nagyon Puszi Kimi-, a végére pedig egy szív volt rajzolva.”
- Mehetünk aludni-, kérdezte meg a német mikor már teljes készültségben állt a
fürdőszoba ajtajában.
- Persze-, fordultam meg a kis cetlit pedig a zsebembe csúsztattam.
- Meny fel én iszok valamit.
- Jó, de ne Red Bullt, mert megint nem tudsz aludni.
- Oké.
Felmentem a szobámba és megkerestem a telefonom sms-t kezdtem írni Kiminek.
„Neked is jó éjt és én is köszönöm az estét csodálatos volt Puszi Zsana”
A kis cetlinket pedig a telefonom hátuljába rejtettem. Mire Seb beért én már aludtam.
Szerda reggel arra ébredtem, hogy egy kéz simogatja arcom
- Jó reggelt kincsem-, láttam meg egy szép szempárt mikor kinyitottam szemeim.
- Jó reggelt-, kívántam én is szépet és nem törődve semmivel fejemre húztam a takarót
- Ébredj, van egy meglepetésem-, tette mellé ezt az apróságot a német
- Méghozzá?-, kérdeztem rá kikerekedett szemekkel
- Reggelizünk, meg azután megtudod
- Oké. És mi van reggelire?
- Menjünk le és majd meglátod
- Jaj de titokzatos vagy-, visszadőltem az ágyba és újból a takaró alatt voltam
- Azt már nem-, Seb lerántotta rólam a takarót és felkapott, mint egy zsákot és vitt magával a fürdőig ahol gyorsan kibujtatott az alvó ruhámból és egy forró vízzel teli kádba fektetett.
- Köszönöm-, nyomtam egy puszit az arcára majd belerántottam a kádba mindketten dőltünk a röhögéstől és locsoltuk egymást vízzel.
A fürdőben hamarosan minden tiszta víz lett és ennek következtében, ahogy Seb szállt ki a kádból megcsúszott és rendesen beütötte a fenekét. Én a víz alá merültem, mert próbáltam nem röhögő görcsöt kapni, de ez nem sikerült. Sebi nagy nehezen feltápászkodott, belebújt egy törölközőbe majd el is hagyta a helyiséget. Nemsoká én is követtem a példáját. De a nappaliba megállva éreztem a pék sütik finom illatát ezért helyet foglaltam az egyik székben és falatozni kezdtem.
- Ennyire falánk nem lehetsz-, hallottam meg Sebastian hangját a hátam mögött. Még felöltözni is lusta voltál egy szál törölközőben leülni, reggelizni, ejnye-, szidott, mint egy kisgyereket (persze tudtam, hogy csak hülyeségből mondja ezért még segíteni akartam ezen)
- Bocsánat-, hajtottam le a fejem, de a sütiket még mindig tömtem magamba. Egyszer egy nevető hangot hallottam meg a bejárati ajtó felöl
- Ejnye Zsani -, nevetett Kimi karjait összefonva maga előtt.
Nem szóltam semmit csak felálltam az asztaltól. Seb a konyhában maradt Kimi pedig megindult a hálója felé. Kicsit zavarba akartam hozni ezért a törölközött félig elejtve tettem ezt. Nem teljesen esett le rólam, mert mikor az oldalamhoz ért megfogtam. Kimi egyből gyorsabb tempóval indult meg a hálója felé. Én ezen csak nevetni tudtam. Beérve a hálóba Sms-t jelzett a telefonom. Gondoltam kire számíthatok. Hason fekve az ágyon kezdtem olvasni.
„Kacérkodunk, kacérkodunk? Amúgy jó feneked van”KR.-, hangosan felnevettem az üzenetet olvasva.
„Én? Hiszen csak lecsúszott a törölközöm. Amúgy, köszi. Zs. S”-, írtam az üzenetet a finnek.
„Ezt még lejátsszuk, de most megyek, a konyhába majd találkozunk. Puszi”KR.
„Készen állok, kezdhetjük. Oké majd lent. Pá. Zs. S”-, gépeltem vissza ezt a fontos témát majd kikapcsoltam a készüléket.
Öltözni kezdtem mikor benyitottak a szobába. Éppen a melltartóm-vettem volna mikor egy kezet éreztem a derekamon majd valaki csókolgatni kezdte a nyakam. Először azt hittem Seb az, de mikor megláttam a kezén a tetoválást egyből megfordultam az öleléségben és mélye a szemébe néztem.
- A konyháról volt szó nem a hálónkról. -, eközben becsatoltam a melltartóm majd a poromért nyúltam, de nem engedte visszahúzott és vad csókolózásba kezdünk. Már lassan ott tartottunk, hogy a melltartóm kapcsolja, ki de ekkor meghaltam, hogy Seb elindult felfelé gyorsan belebújtam a pólóba és már jöttem is ki a szobából. Feltűnés nélkül majd elviszem valamerre-, adtam egy gyors csókot majd rohantam lefelé mikor összefutottam Sebbel.
- Hát te merre voltál?-, kérdezte majd a szóba felé indult.
- Öltöztem. De gyere, reggelizünk meg. -, kezdtem vonszolni a konyha felé.
- Oké-, egyezett bele ekkor nagy kő esett le a szívemről.
A konyhában érve a hűtőben kezdtem kutakodni valami féle innivalóért, de Red Bull-t találtam csak.
- El kell menni, bevásárolni, ha maradni, akarunk, mert ha így haladunk éhen maradunk.
- De hát délután megyünk nem úgy beszéltük meg?-, kérdezett vissza döbbenten Seb.
- Ma már szerda van-, maradt tátva a szám.
- Látom képben vagy a napokkal kapcsolatban-, nevetett fel hangosan.
- Jó na azt hitem csak kedd van. Akkor, ha ma este úgyis megyünk nincs kedved kihajózni kicsit?-, kérdeztem rá az éppen falatozó németre.
- Milyen jó öltet-, lépett be Kimi a konyhába.
- Felőlem mehetünk-, vágott unót képe Seb. Közelebb léptem hozzá és magam felé fordítottam a fejét.
- Mióta itt vagyunk teljesen le vagy törve mi a baj-, kérdeztem rá majd megsimogattam az arcát. Ez látványosan nem tetszett Kiminek. Majd jött az mire egyikünk sem számított