Egy hétköznapi lánynak ajándékul a fényűzés!

32.RÉSZ

……….

Leszaladtam a kabinba és előkerestem a táskám. Éreztem, hogy megérkeztünk
mert lassacskán megállt a hajót.
- Hát a kis barátnőd hová menekült. -, lépet Kimi a Jachtra.
- Nem menekültem sehová-, álltam be az ajtóba és kíváncsi voltam Kimi reakciójára.
- Hűűha-, motyogta az orra alt.
- Zsanett Samu-, léptem közelebb és kezet nyújtottam neki.
- Kimi Raikkönen.-, a kézfogás előtt kézen csókolt.
- Haver most irigyelek-, mondta Sebnek és egy jó nagyot ütött a vállába, amit Seb persze meg sem érzett.
- És a feleséged?-, kérdeztem rá a nevető finnre.
- Miféle felségem? Már lassan 3 éve hogy elváltunk.
- Bocsi nem tudtam
- Semmi. Legalább most már tudod, hogy szabad vagyok-, kacsintott rám hogy Seb ne lássa.
- Héj ne kacérkodj velem, mert bajok lesznek.
- Őt nem kell megvédeni, megvédi ő magát-, kezdet Seb felhőtlen nevetésbe Kimi arcán pedig megfagyott a vigyor.
- Na de azért nem harapok-, nyújtottam a nyelvem a Jégembere.
- Azért azt elvárom-, nézett rám komolyan a Világbajnok.
- Oké. De indulhatunk? Mert nagyon melegem van.
- Persze kicsim-, és már nyúlt is a kezemért Seb.
- Hogyne. De hogy is szólíthatlak.
- Zsani vagy Zsanett.
- Oké Zsani.
Gyorsan előszedtük a bőröndöket és már mentünk is a kikötő parkolójába ahol nagy meglepetésemre Kimi Maserati Gran Cabrioja állt.
- Ugye ez csak valami vicc.
- Miért is lenne vicc talán nem elég elegáns vagy valami nem fele meg. -, kérdezett rám meglepetten a Finn
- Két Forma-1-es pilótával egy Cabrioban. Ez félelmetes lesz. -, közben Kimi kinyitotta előttem az ajtót.
- Miért is lenne félelmetes.
- Köszönöm, de nem fogok előre ülni. Amúgy meg, azért mert száguldozni fogtok, na de menyünk majd csak túlélem-, nevettem el magam.
- Miért nem ülsz előre? Amúgy meg indulunk?-, kérdezte meg Seb.
- Mert én veled szeretnék hátul ülni-, húztam fel a szemöldököm.
Seb és én hátul ültünk Kimi pedig vezetett. A finn egész úton a visszapillantót nézte.
erősen Sebhez bújtam, hogy Kimi lássa, hogy semmi esélye. Ilyenkor mindig újból az utat
figyelte. De voltak pillanatok mikor a tükörből mosolygott rám. A halálos csendet egy
kérdés törte meg.
- És meddig szeretnétek maradnia-, kérdezte meg a világbajnok.
- Szerdáig, ha nem lenne gond-, a kérdésre Seb egyből válaszolt is.
- Nem dehogy is szívesen látlak titeket.
- Köszönjük, de gondolom, van más dolgod is.
- Nem ráérek, még van időm-, húzta fel a szemöldökét a finn.
Egyből Sebre néztem és megláttam a szemét, ahogy felcsillant éreztem, hogy egyre
gondolunk csak épp ezt Kimi nem vette észre. Mikor megérkeztünk a házhoz a kulcsot nekem nyújtotta Kimi.
- Meny válasz magatoknak szobát-, kacsintott rám majd a csomagjaimért nyúlt.
- Oké-, mosolyogtam rá majd rohantam, hogy a legjobb szobát kapjuk meg.
Mikor beléptem az ajtón egyből az óriási nappali tűnt fel majd rohantam fel az emeletre ahol megálltam egy kétszárnyas ajtó előtt. Mikor benyitottam tátva maradt a szám láttam már gyönyörűt, de ez felülmúlt mindent először nem mertem betenni a lábam, de nem tétlenkedtem sokáig egyből a kilátást szeretem volna látni. Amikor kinéztem az ablakon egyből a medence tűnt fel.
- Ez nem jó-, és már szaladtam is a másikba.
Megint egy kétszárnyas ajtóhoz érve benyitottam és az ablakhoz szaladtam, ami viszont
már a tengerpartra nyílt. Eközben Seb és Kimi már a nappaliban iszogatták a jéghideg
Red Bulljaikat. A szandált levettem a szobában, amit választottam majd rohanni kezdtem
le a lépcsőn közben pedig ledobtam magamról az áfonya színű ruhám és csak otthagytam
a lépcső egyik fokán. A fiúk rohantak utánam és már csak azt láttak amint egy szaltót
dobtam a vízbe.
- Hu.. ez tíz pontos volt-, kezdett az ujjongásba Kimi és már vetette is a pólóját, hogy ö is ugorhasson egyet. Seb sem tétlenkedett sokáig ledobta a pólóját és ugrani készült.
- De szédültek vagytok-, úsztam kicsit közelebb a srácokhoz.
- Te beszélsz mikor örült módján nekikezdtél vetkőzni még a házban majd egy szaltóval egészíteted ki.
- Hát na de valahogy lekellet hűteni magam.
Kimásztunk a medencéből és pont a törölközőért nyúltam volna mikor erős fogást éreztem a derekamon és már a medence felé közeledett velem. A medencéhez érve Kimi a lábamért Seb pedig a kezemért nyúlt és a medence felé kezdte lóbálni. Kezdtem megnyugodni hogy csak hülyéskednek de aztán Kimi Sebre kacsintott és tudtam hogy most repülni fogok. Így is lett a medence közepén landoltam.
- Köszi, ez jólesett-, ordítottam oda a röhögéstől fuldokló srácoknak.
- Bocsi-, nyögte ki Seb a bűnbánó szót.
- Semmi rád nem lehet haragudni csak Kimire. -, fontam össze a kezeim magam előtt.
- Most mi rosszat tettem az ö ötlete volt-, mutatott Sebire.
Kimászta a vízből és nyúltam a törölközőért pont egyszerre Kimivel a kezünk összeért, de amilyen gyorsan csak tudtam félrekaptam. Majd a ház felé vettem az irányt. A napaliba érve elkezdtem húzni a bőröndöket.
- Hagy majd én felviszem-, jött le velem szemben Seb a lépcsőn.
- Köszönöm-, adtam neki egy csókot, amit Kimi is látott, mert pont jött ki a konyhából.
A lépcsőn felfelé haladva felvettem a ruhám az egyik fokról. Seb felhozta a bőröndöket én pedig beültem elé és válogatni kezdtem mit vegyek fel. Végül magamra kaptam a másik bikini felsőm és egy szoknyát a vizes hajam pedig összefogtam. A nappaliba vettem az irányt mikor Seb futott felfelé és felkapott majd rohant velem a nappaliig ott leültettet a kanapéra és forró csókban forrtunk össze. A kezem már a pólója alatt járt.
- Menyetek szobára-, huppant le Kimi a menetünk álló fotelbe.
- Bocs haver csak a csaj néha ellenállhatatlan.
- Nekem mondod-, tette a megjegyzést Kimi halkan.
Még jó hogy Seb nem halja Kimi mondatait. Már délután 6 felé járhatott az idő mikor a fiúk futni indultak. Én addig megkerestem a mosógépet, mert már alig volt tiszta ruhánk majd amíg a gép ment addig egy újság társaságában ültem a kanapén. Majd felhívtam Arit mert nem tudtam hol van. Utoljára pénteken láttam aztán egyszerűen felszívódott. Na, jó biztos hogy nem unatkozik Jenson mellet.
- Szia, zavarok?
- Szia, hát egy kicsit. Éppen..
- Jó nem érdekelnek a részletek akkor majd később pá.
- Oké majd hívlak, szia.
Mondtam én, hogy nem unatkoznak. Ezért olvastam tovább az újságot. Éppen arra az oldalra lapoztam ahol Michael és Loni képe volt az írás pedig”Hamarosan újraházasodik a hétszeres világbajnok”.Ekkor eszembe jutott az esküvő és hogy hamarosan ott kell áljak Loni mellet és a ruhám még sehol nem volt ezért gyorsan a telefonért nyúltam.
- Szia
- Szia
- Hallod most olvasom az újságot és bene vagytok erre eszembe jutott hogy mi lesz a koszorúslányruhámmal.
- Igen nem rég akartalak hívni, hogy jövő hét kedden megyünk a lányokkal.
- 3 nappal az esküvő előtt.-, ekkor belépett Kimi és Seb az ajtón. Nem is kell mondanom hogy felakadt a szeme a finnek.

……………