Egy hétköznapi lánynak ajándékul a fényűzés!

28.RÉSZ

………..

A pólón hamarosan nem csak a Red Bull embléma díszelgett, hanem mellette ott szerepelt a HAJRÁ SEB is. Felvettem a pólót és egy rövidnadrágot. Mikor a pályára értem összefutottam Bernievel:
- Szia
- Szia
- Hogy vagy?
- Köszönöm jól
- És te?
- Vagyogatok.
- Hallottam rólad és Sebastianról gratulálok.
- Itt tényleg gyorsan terjednek a hírek-, mosolyogtam az én kedves másodapukámra.
- Az már biztos.
- Nem szeretnéd Sebastian esernyőjét tartani, mert ha akarod, beviszlek a pályára.
- Komolyan, de jó köszönöm és igen nagyon jó lenne.
- Akkor mielőtt kimegyek, a pályára rád csörgök. Szia
- Oké, szia.
A beszélgetés után már indultam is a Red Bull boxjaihoz Minden szerelő dicsérte a pólóm senki nem bírta ki, hogy ne tegye szóvá.
- Ilyen póló nekem is kell-, tette szóvá még Christian is.
- Azonnal gyártok nektek párat.
Így is lett szerelők tömörültek elém és kérték, hogy írjam a pólókra hogy HAJRÁ SEB.
- Mi folyik itt?-, meglepettnek halottam Seb hangját a tömeg mögül.
- Dedikálok-, álltam fel a székre, mert a tömeg mögül nem látszottam ki.
- És pontosan mit is.
A szerelők egyszerre rákezdek HAJRÁ. Nekem meg maradt a SEB.
A hangzavara Márk is átnézett a másik boxból.
De mi csak egyre azt hajtogattuk HAJRÁ SEB. Majd a tömeg mögül kikeveredve végre egyedül köszönthetem a majdnem győztes németem.
- Ez csak az én pólómon volt, de ha van egy örült ötleted mindenki követ.
- Így igaz, de köszönöm a biztatást nagyon tetszet.
- Neked akármikor-, léptem közelebb a kezem a nyaka köré fontam
- Inkább menyünk hátra-, Seb kis mozdulatokkal mutatott a szerelők felé.
Hátramentünk, de annyi időm sem volt, hogy adjak neki egy csókot, mert Bernie hívott, hogy ideje lesz menünk a pályára és Sebnek is mennie kellene.
- Egy utolsó biztatást a csapatnak?-, kérdeztem rá az izgatott szerelőkre.
- Figyelem. HAJRÁ.
- RED BULL.
Azzal az erővel ott is hagytam őket. Senki nem sejtette mire készülök még Seb is meglepődött. Pont Tominak háttal ált ezért megvolt a meglepetés.
- Khm..Khm..-, köszörültem meg a torkom a háta mögött.
- Hát te hogy kerülsz ide?
- Az én másodapukám jóvoltából-, mutattam a mellettem álló Berniere.
- Sok szerencsét -, nyújtotta a kezét a pilóta felé.
- Köszönöm.
Majd amilyen gyorsan csak tudott tovább is ment. Sebbel félrehúzódtunk és leült a fűbe én pedig elé álltam és tartottam az ernyőt.
- Haragudni fogsz rám, ha nem nyerek-, nézett fel rám kisfiús szemekkel.
- Dehogy fogok-, kicsit furcsa volt rá lenézni. De azért örülnék neki, hogyha elsőként haladnál hát a kockás zászló alatt.
- Annak a csapat is és gondolom a Red Bull kettősgyőzelem is jó lenne.
- Bizony jó, de majd ahogy hozza a sors.
Seb gyorsan a fejébe húzta sisakját és már ült is az autóba. Mindenki félrevonult a pálya szélére és szorított a pilótájáért. Elmentek a levezetőköre én addig gyorsan átmentem a boxba és a szerelők közt Tomi mellől az első sorból figyeltem az eseményeket. A rajtnál gyorsan Tomi kezéért nyúltam kigyulladtak a lámpák és kezdődik. Seb összeért Lewisel ekkor erősen szorítottam Tomi kezét és egy pillanatra sem engedtem el. És ekkor megtörtént az, amire senki sem számított egy Red Bull a levegőben azonnal egyre gyorsabb és gyorsabb volt a szívverésem.
- Nyugodj meg -, próbált megnyugtatni Tomi
- Mark az-, könnyebbültem meg kicsit, de a lábam még mindig remeget.
Most mi lesz, vajon jól van. Igen sértetlenül szállt ki az autóból saját erejével. De attól függetlenül még el kellett mennie, hogy megvizsgálják kisebb zúzódásokkal, de megúszta.
Bejött a Safty Car a szerelők készültek várták Sebet. Pár percen belül már itt is volt gyorsan felpattantam a helyemről, de Tomi kezét még most is szorítottam. Megvan hibátlan kerékcsere a fiúk jól megcsinálták, ha innen nem jön, közbe semmi megvan nyertünk.
- Igen-, szólaltam, meg amikor megláttam, hogy Hamilton Boxutca áthajtásos büntetést kapott.
- Ez a mi futamunk fiúk. -, mutattam a kijelzőre
- Úgy legyen -, igazolta Tom
Szegény Tomi már biztosan nem érezte a kezét annyira szorítottam az utolsó öt kört alig bírtam végigülni a kijelző előtt járkáltam, de a szerelők nem szóltak egy szót, sem mert látták rajtam az idegességet a gyomrom görcsölt és már azt a pillanatot vártam mikor az utolsó kanyarba és
…….